Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-22
*2 I 0 22. országos ülés október S. 1872. Kevés az tisztelt ház, a mit a Fehérvár érdemes képviselője által benyújtott válaszfölirati javaslatról elmondani szándékozom. Én azt hiszem, az eddig szólottak többségével, hogy e javaslatot nem tekinthetni válaszfölirati javaslatnak, • hanem egyszerű programúinak, mely nem annyira a trón, mint inkább a nemzet közvéleménye elé volt szánva. Abban igazat adok a javaslat benyújtójának, hogy azon pártnak, mely ezen javaslat körül sorakozott: szüksége volt ily prograimnra. Azt sem tagadhatom, hogy az idő, az alkalom annak közzétételére helyesen volt megválasztva; valamint viszont bizonyos az is, hogy e javaslatban oly egészséges életre való eszmék is foglaltatnak, melyekkel a tőrvényhozásnak előbb-utóbb számolni, foglalkozni kell. De ezen főlirati javaslatot— minden egyébtől eltekintve — azért sem tudom elfogadni, mert magának a javaslatnak kifejezése szerint abban nem egy, hanem több törvényhozás munkálat-köre van körvonalozva. Igénytelen véleményem szerint pedig a válaszfölirat nem térj eszkedhetik a trónbeszéd keretén túl, hanem csakis azon törvényhozásnak terveire és irányzatára vonatkozhatik, a mely elé volt a trónbeszéd intézve. A mi a Debreezen városa képviselője által benyújtott válaszfölirati javaslatot illeti: én tisztelt ház, abban egy nagy hiányt, a határozottságnak, vagy ha ugy tetszik, az őszinteségnek hiányát látom. Megvallom, hogy daczára azon magyarázatnak, melyet ezen javaslatról annak tisztelt benyújtója szolgáltatott : én ezen javaslatot a közjogi ellenzék javaslatának nem tekinthetem. Hasonlít ezen javaslat, nézetem szerint, egy Janus-főhöz, mely egyik arczával a közjogi ellenzék, másikkal a közjogi alap felé tekint. (Nyugtalanság a hal oldalon. Csernátony Lajos : a „Magyar Polgár'' felé! Derültség a baloldalon.) De a nélkül, hogy bár csak egy pillantással is elárulná a jövőben teendő lépéseinek iránj'át. Ily körülmények közt, t. ház, a javaslat megfontolásra, igen, a mint benyújtója kéri : de elfogadásra nem számithat; és én, komolyan megfontolva annak tartalmát, nem vonakodom kifejezést adni azon reményemnek, hogy közel az idő, midőn az eddigi közjogi ellenzék, egy hazafias és valóban nagy. mert önmegtagadással és áldozattal járó határozásra fog jönni; hogy közel az idő. midőn odahagyva eddigi álláspontját (Nyugtalanság a bal oldalon), melyet a legújabb események többé már nem igazolnak: nyíltan és tartalék nélkül elfogadja azon alapot, melyről válaszfelirati javaslata is kifejezi, hogy általa alkotmányunkat biztosítva látja, és melyről annak egyik védelmezője , Baja város tisztelt képviselője, tegnap is azt állította, hogy anyagi fejlődésünk tulajdonképeni okát képezi. Mindezek alapján , összevonva a mondottakat, miután oly javaslathoz, mely végeredményében a haza integritása és az alkotmány ellen van irányozva ; valamint ahhoz, mely az országgyűlésnek törvénytelenné proclamálása által a nemzet kebelében a törvény iránti tiszteletet meg akarja semmisíteni; valamint olyanhoz sem, melynek főjellemvonása a határozottság és őszinteség hiánya ; végül olyanhoz sem járulhatok, mely nem egy, hanem több törvényhozás működését öleli föl: nézeteimmel és azon bizalommal , ntelylyel a jelenlegi kormány iránt viseltetem, leginkább összeegyeztethetőnek találván azon javaslatot, melyet a ház bizottsága nyújtott be: ezt átalánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Lehetetlen tisztelt ház azok után, a miket a közvetlenül előttem szóló elmondott, azon rövid megjegyzést nem tennemjhogy •— á menynyiben ő azon válaszfölirati javaslatot, melyet Tisza Kálmán tisztelt barátom benyújtott, az őszinteség hiányának és határozatlanságnakv ádjával illette, •— a hiány nem a válaszfölirati javaslatban, hanem az ő felfogásában van. (Ugy van: bal felől.) ki az azon válaszfölirati javaslatban mondottaknak valódi horderejét fölfogni vagy nem képes, vagy nem akarja, (Élénk helyeslés bal felől.) Áttérvén azokra, a miket ezúttal mondani akarok, habár a trónbeszéd bekezdő szavai az országgyűlési pártokat mintegy felhívják egy terjedelmes közjogi vitának megindítására: részemről szükségesnek tartom ugyan, hogy a pártok ez alkalommal is jelezzék álláspontjukat; de tüzetes közjogi vitának folytatását már csak azért is, azon egyszerű okból időszerűnek nem tartanám, mert arra, hogy ily vitának ez idő szerint valamely kedvező eredménye lehessen, egyátalában semmi kilátás nincs. (Igaz!) Én azért, midőn ez alkalommal felszólalok. leginkább azért teszem azt, hogy indokoljam a szavazatot, melyet az átalános tárgyalás végeztével adni fogok; és midőn ezt tenni akarom, szükségkép ki kell álláspontomnak bővebb kifejtése és indokolása végett oly kérdésekre terjeszkednem, melyek a közjogiak sorába tartoznak; azokat ez alkalommal csak a czélszerüség szempontjából fogom tárgyalni s hogy ezt így és némileg nagyobb terjedelemben teszem, mint kezdetben tenni szándékomban volt: azt leginkább Schvarcz Gyula tisztelt képviselő ur beszéde folytán cselekszem, mert szükséges felvilágositanom, hogy ő, némely nézeteimet, melyekre beszédében hivatkozott, hibásan fogta fel; másrészről pedig óhajtanám, menynyire csekély tehetségemtől kitelik, bebizonyítani azt, hogy mindaddig, míg az emberek súlyt fektetnek a czélszerüségre, mindaddig, míg a népek és fejedelmek saját érdekeiket felfogni képesek: mindaddig remélhető és eszközölhető a törvények oly megváltoztatása, melyet, azonkívül, hogy az közjogi érvekkel is indokolható, a czélszerüség és érdek tekintetei is ajánlanak.
