Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-29
28. országos ülés oetober 11. 1872. 371 lyet egy alkotmányos országban várni lehet. Ajánlom a módosítást elfogadás végett. (Helyeslés bálról.) Elnök: T. ház, mielőtt szavazásra feltennem a kérdést, bátor vagyok constatálni, hogy a benyújtott módositvány tulajdonkép nem a 9-ik bekezdés ellen van intézve, hanem ahhoz lenne hozzáteendő, ennélfogva azt hiszem, hogy a 9. bekezdést mindenekelőtt elfogadottnak jelenthetem ki. A szavazás tárgyát az fogja képezni, elfogadja-e a t. ház Kosma és társai indítványát, igen vagy nem'? A kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Szeniczey Ödön jegyző s (Olvassa a 10—20. terjedő bekezdéseket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) jRsivkovics József; T. ház! Magyarország társországai részéről hasonló indokoknál fogva, melyeket az átalános vitában előadni szerencsém volt, bátor leszek egy módositványt elfogadás végett ajánlani, mely szerint ez alinea legutóbbi sorában azon szavak helyett „a magyar szent korona országai" tétetni méltóztatnék: „Horvát- és Slavonországok* és átalában a magyar korona országainak területépségét illető régi törvényes óhajtása teljesíttessék." (Felkiáltások: Elfogadjuk \) Deák Ferencz; T. ház! A társországok részéről előadott módositvány lényegében ugyanaz, ami feliratunkban van, a törvényen alapszik és én azt hiszem, hogy azt elfogadhatjuk, mint olyant, mely a lényegen semmit sem változtat és mely az ő megnyugtatásukra szolgál. Mi is csakugyan azt akarjuk, a mit az 1868-iki törvény e részben kimondott. Azért, gondolnám, fogadjuk el a módositványt. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző s (Újra felolvassa Zsivkovics módositvány át.) Elnök : Elfogadj ház ? (Elfogadjuk \) Tehát ezen módositvány szerint fog kiigazittatni. Széll Kálmán jegyző: (Olvassa a 20—23. bekezdéseket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák. Elnök : Eszerint a válaszfeliratijavaslat átalánosságban és részleteiben elfogadtatván, szokott módon a ministerelnök ur által ő felsége elé fog terjesztetni. Lónyay Menyhért gróf ministerelnök : T. ház! Miután a válaszfelirat átalánosságban és részleteiben a t. ház által elfogadtatott, azt hiszem, hogy itt volna az ideje az iránt intézkedni, hogy a válaszfeliratban kijelentett választása megejtessék azon országos küldöttségnek, mely a horvát-szlavón országos küldöttséggel fogja értekezéseit tartani. Ha ezt méltóztatnak elfogadni, (Elfogadjuk \) talán czélszerü lenne holnap a szavazati jegyeket beadni (Helyeslés.) Megemlítem egyúttal, hogy a küldöttség a múltkori gyakorlat szerint 12 tagból állott: 4 a főrendek, 8' a képviselőház részéről; minélfogva 8 tag választása volna szükséges. Miután ugy tudom, hogy a, főrendek feliratukban hasonlólag készeknek nyilatkoztak e küldöttségbe választani: talán nem is szükség őket a választás iránt tudósítani, mert anélkül is maguk fognak a választásról gondoskodni, — hanem egyszerűen értesíteni fogjuk őket a választás eredményéről. (Helyeslés.) Tehát bátor vagyok a t házat arra kérni, illetőleg azt indítványozni, méltóztassék az országos küldöttség megválasztását a holnapi napra elrendelni. {Elfogadjuk l) Elnök: Ha az indítványt elfogadja a t. ház, (Elfogadjuk l) tehát az országos küldöttség megválasztása a holnapi napirendre tűzetik ki. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát holnap választási jegyeiket behozni. Következik a napirend második tárgya: a gazdasági bizottságnak oetober hóra szóló jelentése. Radó Kálmán a gazdasági bizottság előadófa: (Olvassa a jelentést.) Elnök: Elfogadja a ház a bizottság jelentését? (Elfogadjuk!) Tehát az elnökség intézkedni fog a megszavazott összegek folyóvá tétele iránt. A napirend harmadik tárgya Nikolics és Majoros képviselők határozati javaslata összefüggésben áll a háznak múltkor hozott határozatával, mely szerint kötelességévé tette a kormánynak, hogy jelentse be, miféle intézkedéseket kivan tenni az alvidéki vizkárosultak érdekében. Kiss Miklós jegyző? (Olvassa Nikolics Sándor határozati javaslatot.) Nikolics Sándor: T. ház! Köztudomású dolog, hogy hazánk alsó részeit már 3 év óta mindennemű elemi csapások pusztítják, s hogy 3 év óta az árvizek ott az évi terméseket tönkre teszik. A házak a víz és nedvesség folytán düledeznek, az igavonó marha a kényszerült eladások következtében a régi állományoknak egy negyedére sülyedt, a föld nagyrésze vetetlenül maradt s azon részt is, mely bevettetett, az árvizek majdnem teljesen elpusztították. Ennek következtében az elszegényedés, az inség a kétségbeesés átalános. A népnek nagy része, hogy a mindennapi kenyeret beszerezhesse, minden eladhatót eladott, eladósodott, elzálogosította földjét és házát. Nagyon számosan jószivüek könyöradományaira szorultak, és hogy a múlt télen éhhalálesetek nem constatáltattak: ez csak azért van, mert ha a sok nélkülözés és a legcsekélyebb és legsilányabb élelmi adagokkal táplált test végre feloszlik, azt nem az éhhalálnak tulajdonítják, hanem az elgyengülés és betegség által bekövetkezett halálnak. De hogy ily halálesetek előfordultak, azt bizonyítja azon körülmény, hogy a múlt télen számos községben a halálozás a szaporodást 3—4-szeresen is felülmulta, és hogy még most is a legközönsége47*
