Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-27

27. országos ülés october 9. Í872. 9 <~ f O-i I mint mindnyájan méltóztatnak tudni, egyenes hazugság, {Ugy van: hal felől.) — csak azért, úgymond, mert félek, hogy alföldi jószágaimon az adó felébb emeltetik. (Zaj! Johh felől: Ki mondta?!) Programmbeszédben mondatott, nyomtatásban megjelent, el lehet olvasni. (Zajjohh felől.) Ilyen beszédre nekem válaszom csak egy van: a megvetés. (Helyeslés hal felől.) Különben tisztelt minister ur, a mi az átalános vádakat illeti, fogván alkalmam lenni azokra később felelhetni, most ezen szempontból azokat mellőzöm. Csak egyre figyelmeztetem a tisztelt minister urat, arra, hogy ő megrótta az átalános vádakat ; de kérdem, hogy ugyan ő beszédének nagy részében, annak vége felé mit tett egyebet, minthogy átalánosságban vádolta a hazai sajtót. (Ellenmondás johh felöl.) Nem mondom, uraim, hogy nincsenek a sajtónak kinövései: vannak, adja Isten, hogy minél előbb elenyészszenek; de megengedjenek, ha helytelen önöket, alappal vagy alap nélkül. — majd megmondom később — önöket, kik itt ülnek, s kik e szerint magukat védhetik, átalános vádakkal illetni! akkor sokkal kevésbbé szabad a sajtót, melynek kinövései mellett derék tettei, fattyú hajtásai mellett köztiszteletre méltó férfiai vannak, de kik a házban magokat ezen a téren nem védhetik: annál kevésbbé szabad ily átalános vádakkal sújtani. {TJgy van! bal felől.) Különben tisztelt minister ur azt mondja, hogy már annyira szokás a nűnistereket vádolni, hogy minister és vád már egészen együtt jár, és talán vád sem lehet minister nélkül, vagy minister vád nélkül. Hogy lehet vádolni olyat, ki nem minister, arról önök itt a házban s a házon kívül minden nap meggyőződhetnek. (Tetszés hal felől.) Egyébiránt azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a mennyire helytelen volna, hogy minister és vád, vád és minister egyet jelentsen ; de épen ugy volt már példa rá, hogy ült egy ember a ministeri padokon, kinek a vádlottak padján kellett volna ülnie. (Fölkiáltások jobbról: Hol?) Akár hányszor a világon, ki a történelmet nem ismeri, az nem fogja tudni. Tisztelt képviselő ház! Beszédem további folyamában igen sokat leszek kénytelen szavaim értelmének helyreigazításával foglalkozni; már mindjárt a vita kezdetén Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur azt állította beszédemről, hogy én annak végső részében lerontottam azt, a mit elején álliték, vagy is, hogy a mit elején hibáztattam, hogy itt az országgyűlés többségét törvénytelennek akarják kimondatni: beszédem második részében, a legfényesebben igazoltam. Engedelmet kérek, ezt nem tettem. Beszédem elején kimondtam, tudom, hogy vannak, történtek egyes törvénytelenségek, hatalommali visszaélések, s más hasonlók ; de tagadom, miszerint be lehetne bizonyítani, hogy a ház többsége ily módon választatott meg. Beszédem második részében igenis KÍPV. H. NAPLÓ 18^. I. KÖTET. bizonyítottam és, hiszem be is bizonyítani, hogy történtek ily törvénytelenségek; de egyszóval sem emlitém, hogy e ház többsége ezeknek köszöni jelen állását. Hivenkövette őt beszédem félremagyarázásában Schvarcz Gyula tisztelt képviselő ur. Mindaz, a mit ő ez irányban mondott, nincs időm kiterjeszkedni, csak egy kettőt kívánok kijelentem. Az első az. hogy ő azt monda, miszerint eltekintve a közjogi kérdéstől, azért sem fogadhatja el javaslatomat, mert ezen javaslat nem felel meg egy ellenzéki programúi azon követelményének, mely az ország fölvirágoztatását helyezné kilátásba anélkül, hogy a nemzettől megbirhatlan áldozatokat kívánna. Ugyan kérdem a tisztelt képviselő úrtól, hol, mikor, melyik szóval kívántam e nemzettől áldozatot? Igaz, a dolog természetében van, hogy, ha valaki azon programúihoz ragaszkodik, melyhez ragaszkodom én is : szükséges lesz, mielőtt czélt érnénk, rövidebb vagy hosszabb idejű kitartás, szüksége lesz a többségben kételylyel járó előnyükről lemondani. Ha azt érti Schvarcz Gyula képviselő ur megbirhatlan áldozatok alatt: nem tehetek róla, én abban áldozatot nem látok. (Derültség hal felől.) Azt is monda, hogy reactionáriusnak mondtam az ő javaslatát, a képviselői időtartamra és a képviselők szániának apasztására vonatkozó passus miatt. Én tisztelt képviselőház azt mondtam, hogy e két tételt nem tudom egy szabadelvű reformprogranimba valónak. Sem többet, sem kevesebbet nem mondtam. Ha a képviselő nr, a ki absolut és relatív szabadelvüségrőí beszel : a reactionárius szót olvassa ki ebből, ugy látszik, ezt saját öntudata súgta neki. (Bal felől derültség, johh felől zaj.) Arra nézve, van-e absolut szabadelvűség, nincs-e? a tisztelt képviselő ur, ha jól emlékszem Gulner képviselő úrtól megkapta a feleletet. Erről tehát nem vitatkozom; de ha relatív szabadelvüségrőí beszélünk, éppen ennek bizonylatai szerint nem szabadelvű azon két tétel, mert természetes, hogy egy intézményt indítványba tenni egy országban szabadelvű, a másikban nem. Angliában például, melyre hivatkozott, hol 7 éves cyclus van. indítványozni, hogy öt éves legyen ezentúl, szabadelvű indítvány lenne; Magyarországban, hol 3 éves volt, nem szabadelvű; viszont, hol 100.000 lélekre esett :yg képviselő, azt indítványozni, hogy ezentúl ö0,00O-re essék: az szabadelvű indítvány a relatív szabadelvűség szempontjából, míg ellenben ott, hol 30,000-re esett: indítványozni ezt, bizonynyal nem szabadelvű. (Élénk helyeslés bal felől.) Tiszteit ház! A tisztelt képviselő ur bizonyosan érdem felett megdicsérve javaslatomat, azt mondja, hogy azonban annak értelme a közjogi kérdésekre vonatkozólag nem tiszta, az diplomatice be van burkolva. Más képviselő urak is mondották ezt. Mások 41