Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-27
27. országos ülés october 9. 1872. 317 ugyanazon alapon állnak, mint mi, a nézetek különbsége csak az ország közjavára szolgál és oly versenyt idézhet elő, s oly életet hozhat ezen pártba, milyent előidézni a baloldal képes nem volt. Történt más oldalról is ily hozzájárulás a mi pártunkhoz. Voltak olyanok, kik a múlt országgyűlésen ellenünk voltak: s most elfogadták a mi álláspontunkat és szomszédaink lettek. (Derültség a bal oldalon.) Ezek egy külön válaszföliratot irtak . s azért nevezem őket szomszédainknak, mert e részben nem egyesültek velünk. De ezen válaszfölirat, a mint ők maguk is elismerik, nem annyira válaszfölirat, mint inkább programm, még pedig oly programm, a melybe igen nemes aspiratioikat egész kiterjedésében kifejezték, nem tekintve sem a jelenlegi országgyűlési ülésszakra , sem az országgyűlés egész tartamára; kifejezték mindazt, a miről azt hiszik, hogy az ország felvirágzására szükséges. S ha ezen kis, de mindenesetre jelentékeny, és ha ezen sokat ígérő pártvezér szónokában, ki elég tapintattal vezette be ezen válaszföliratot, volna hiúság , a mint hiszem, hogy nincs: (Élénk derültség bal felől), hiszem pedig ezt azért mert van anyag benne a nemes ambitióra, s arra tarthat igényt, — mondom, ha volna benne hiúság: azt hiszem, ezen hiúságnak igen nagy elégtételét fogja egyszer találni; mert a miket ő ott előad, azok legnagyobb része előbb-utóbb keresztül fog menni; — de csak akkor, ha az ország többsége elfogadja, midőn annak ideje eljön, midőn azon eszmék eléggé megérettek; de mindenesetre el fog jönni ezen pillanat és akkor elmondhatja, hogy ő initiálta ezen egész mozgalmat. Tudom, hogy sokan következetlenséggel vádolják ezen pártot. Mintha bizony következetlenség volna és nem volna természetes, hogy a bimbóból virág s a virágból gyümölcs nőjje ki magái, (Élénk derültség bal felől.) Hiszen minden, a mi él, minden , a mi szerves , folyton változik s nem marad mozdulatlan. Csak az elvont tudományban szükséges az . hogy az alapról, ennek legutolsó következményeit tökéletesen és következetesen kifejtsük, ott szükséges a következetesség. De a politika nem elvont tudomány. A politikának concret esetekkel van dolga. A politika az exigentiák tudománya. A politikának szervezetekkel van dolga. Ugyanazért változik, ugyanazért nem marad mozdulatlan. A ki a következetességet annyira hangsúlyozza: az előre kimondja, hogy előre haladni nem tud. Hiszen a természetben is látjuk, hogy az, a mi mozdulatlan, mint például a szikla: az sem marad, a mi volt, mert arra is van befolyással az idő viszontagsága, még az is oxydálódik, bemohorodik. repedéseket is kap; s épen azért, ha hallom a balközépnek vagy szélső balnak sziklakeménységét és szilárdságát emlegetni: nem tehetek arról, ha eszembe jut, hogy tán bizony még az is itten-ottan egy kicsit oxydálódott, itt-ott bemohosodott, sőt meglehet, hogy egy kis repedést is kapott. Hanem ezekről nem akarok szólani, mert maga a balközép tisztelt vezérszónoka mondta el, bogy ezek házi dolgok. Én ezen házi dolgokba nem akarok beavatkozni. Ez hozzám nem tartozik. Annyi bizonyos, hogy ezen szikla szilárdsága sem olyan egészen erős, mint a milyennek sokszor hangoztatják. Ezt látom pedig azon válaszfölirati javaslatból, mely előttünk fekszik. Ha ezt összehasonlítom az előbbi föliratokkal: azt látom, hogy történt egy nagy közeledés azon oldalról is felénk; mert midőn az; előbbi válaszföliratban hangsulyoztatott az, hogy nélkülözhetetlen a közjogi kérdésnek másféle megoldása : jelenleg már niegelégesznek azzal, hogy egy axiómát mondanak ki, melyet részünkről soha senki kétségbe nem vont, tudniillik azt, hogy nincs törvény, melyet törvényes utón annak módja szerint megváltoztatni nem lehetne. Ez nagy közeledés felénk, mert ez eltérés a régi állásponttól, mely azt jelentette, hogy semmi reform nem lehetséges azon alapon, melyen mi állunk; jelenleg már megelégszenek annak nyilvánításával, hogy ezen alapot meg lehet változtatni; a mit mi soha sem tagadtunk. Magyarországban nem ismerjük azon különbséget, mely más országokban s államokban létezik, a eonstitutio s törvény közt. A magyar eonstitutio nem egyéb, mint számtalan törvényeknek összefoglalása, ezek szellemében nőtte ki magát a magyar eonstitutio s nincs a magyar törvénykönyvben egy törvény sem, melyet nem lehetne megváltoztatni, az országgyűlés s facíorainak beleegyezésével. Mi soha sem mondtuk azt, hogy az 1867-iki XII. és 18G8. XXX. törvényczikket, tudniillik a kiegyezést a szomszéd tartományokkal és Horvátországgal megváltoztatni nem lehetne. Ily törvényt nem tud nekem felmutatni senki a törvénykönyvben; mi nem mondjuk azt, hogy ezt nem lehetne megváltoztatni: igenis meg lehet; csakhogy ez szerintünk több egy simplex törvénynél, ez egyszersmind államszerződés is, és így szükséges, hogy még egy másik factor is járuljon annak megváltoztatásához, tudniillik azok, kikkel ezen szerződés köttetett, vagyis ennek megváltoztatása nehezebb ugyan, de nem lehetetlen. A különbség nem is ebben van köztünk; hanem abban, hogy mi azt tartjuk, hogy ezen kiegyezés szükséges volt, sőt nemcsak szükséges, de oly jó s üdvös volt, bogy ha azt ma meg kellene újra kötni: ismét megkötnék; a balközép pedig azt tartja, hogy ezen kiegyezést meg kell változtatni. Kormányképességről is volt szó. Mi nem azér t taríjuk kormányképtelennek a balközépet, mert az fc hiszszük, hogy a kiegyezési törvényt nem lehet meg_ változtatni, de azért tartjuk magunkat kormányké_ pesebbeknek, mert mi az opportunitás szempontjába oly térre állottunk, melyen ezen országot korm á .
