Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-24

262 24. országos ülés october 5. 1S72. a külső orgánumok által financiális kérdésekké törpülnek, adózási kérdésekké sülyednek. Nem azt mondják, hogy itt egy függetlenebb önálló Magyarországról van szó, hanem azt, hogy ha a balközép elvei érvényesülnek: akkor adózás, direct és mdirect adózás tekintetében, ilyen és olyan könnyítéseknek leszünk -részesei. A másik politikai fogalom-zavarnak nevezem azt, hogy nálunk nincs súly fektetve a jogra és kötelességre. Jogot, szabadságot, önkormányzatot hangoztat mindenki, de az annak megfelelő árt, a kötelességet nem veszi számba senki. (Helyeslés -jobb felől.) Helyes dolog az, én is követelem, hogy a jog és szabadság biztosítva legyen, de szükség, hogy az annak megfelelő kötelesség is teljesíttessék, hogy az államban a rend fentartassék. (Élénk helyeslés.) Helyes az, hogy az önkormányzat a községben, a törvényhatóságban fentartassék, az egyén szabad mozgása biztosittassék, e viszonyt az egészséges államrend megköveteli, hogy ugy az egyén mint a község, mint a törvényhatóság azon körben, melyben mozog, teljesítse azon functiókat, melyek az államrend által neki kötelességévé tétettek. Társadalmi tekintetben, hogy milyen fogalomzavar támad, épen a pártviszályok következtében nekem nem is kellene illustrálnoni, legjobb illustrátióul szolgálna a pénzügyminister ur mai válasza, melyet ma Nikolits képviselő ur javaslatára mondott, t. L, hogy hiányzik nálunk a polgári öntudat, hiányzik a polgári kötelességérzet, az, mi legfőbb büszkesége egy szabad polgárnak. Jogokat követelünk, de kötelességet teljesíteni nem akarunk, azt elhárítjuk magunkról. Azt akarjuk, hogy tegyen mindent az állam, mindent a kormány, de magunk magunkon nem segítünk. (Igaz! jobb felől.) Tisztelt ház! Én végtelen tisztelettel hajlok meg a demokratia elvei előtt; a demokraticus elvek leghívebb kifejezést nyertek eddigelé Amerikában; de méltóztassék elhinni, hogy Amerikában az egyén, a község visszautasítaná a kormány segélyét vagy beavatkozását, ha ez akarná is. Az amerikai polgár büszkeségét helyezi önsegélyébe, büszkeségét helyezi abba, hogy ő tegyen valamit, ő hozzon létre iskolákat, ő fizesse jobban a tanítókat, 6 állitson kórházakat, és egyéb közhasznú intézeteket, Nálunk ez másképen van. Roszak a községi utak: javíttassa az állam. Roszak a hidak: javíttassa az állam. Nincs iskola-épület: adjon az állam. Nincs iskolaszer: szerezze be az állam. Ez, tisztelt ház, oly fogalomzavar, mely a legnagyobb veszélyt, a legnagyobb szerencsétlenséget okozza. (Helyeslés jobb felől.) Én nem tudom, tisztelt ház, hogy Debreczen városa érdemes képviselője méltányolja-e azon kijelentésemet, hogy én ezt nagy erkölcsi veszélynek tartom; de ha oly szives, hogy ezt méltányolja: akkor méltóztassék azon éles belátással, azon mindenki által elismert elme-éllel, mely sajátja, ezen erkölcsi bajt még inkább elemezni, még inkább megvizsgálni, és ha a t. képviselő ur ezen bajt szintén nagy veszedelemnek fogja találni: akkor azon igen-igen hazafias kijelentését, amelyet beszédeben, melylyel az általa szerkesztett felirati javaslatot bemutatta, előadott, méltóztassék realisálni, tudniillik azon passust, hogy „pártok az általuk elfoglalt állásponttól csak két esetben léphetnek vissza, t. i., ha vágyaiknak, vagy elveiknek egy része valósittatik, vagy ha nagy veszély fenyegeti az országot." A veszély kétféle lehet, tisztelt ház, physicai és erkölcsi. Az anyagi, a physicai veszély szerinteni nem oly káros, mint az utóbbi. Ha megtámad az ellenség: vagy visszaverjük véres fejjel, vagy megver bennünket, meg is sarezol, de itt hagy; hanem az erkölcsi veszély olyan, mely igen-igen sok sorvasztó mételyt rejt magában, (Felkiáltások bal felől : Igazi) s ha ez ki nem irtatik, s ha a támadó és terjedő seb ki nem metszetik: méltóztassék elhinni, rövid időn bekövetkezhetik a halál. Ha mondom, az igen tisztelt képviselő ur ezen veszélyt mégis fogja valamire méltányolni: akkor azon kijelentését, melyet nagy veszedelmek idejére tartott fen, legyen kegyes a haza nevében, a haza érdekében reálisaim, (Helyeslés jobb felől.) Boldog Isten! mivé lenne e haza egy évtized alatt, ha azon tiszteletreméltó párt hazaszeretetből és belátva azon erkölcsi veszélyeket, azok elhárítására egyesülne ezen nagy országos párttal! Ha annyi fényes elme, ha annyi hazaszeretet, ha annyi munka-képesség, kar karban, kéz kézben egyesülve működnék közre a haza javára : mivé lenne rövid tíz év alatt e haza! Én erre nem válaszolok, mindenkinek megítélésére bízom. En, tisztelt ház ! polémiába nem igen szeretek bocsátkozni. A czáfolat viszonczáfolatot hiv ki, erre további czáfolat következik, s végre is gyakorlati eredménye nincs; •— egy circulus vitiosusban forog az egész. Egyetlenegy képviselő urnák kijelentésére vagyok bátor megjegyzést tenni, sajnálom, hogy nincs jelen, legalább nem veszem észre, s ez Tóth Kálmán, Baja város érdemes képviselője, ü pár nap előtt mondott beszédében, melyben szintén támadásait a törvényhozási többség, a kormány ellen intézte, egy kifejezést használt; azt mondotta nevezetesen: hogy a közjogi többség és kormány öt év alatt sem tett semmi olyat, mi a nemzet szivét megdobbantotta volna. Nagyon nevezetes kifejezés ez tisztelt képviselőház, és igen bölcs politikai érzetéről tanúskodik a tisztelt halközépnek, hogy a képviselő urnák ezen kijelentését nem kisérte a tetszés jeleivel; mert azon öt év alatt történtek: Erdélynek Magyarországgal való összecsatolása, Horvátországgali törvényes viszonyaink szabályozása, (Mozgás a bal olda-