Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-24

21. országos ülés octo'oer 5. 1872. 263 ion.) az országos sérelmeknek megorvoslása t. i. a határőrvidék visszacsatolása, — és épen azon gyűlésben a volt közoktatásügyi minister ur által elmondattak, hogy t. i. százezerek és milliók fordíttatnak köznevelési czélokra, (Mozgás a bal oldalon.) hogy ezen államterületen 20 tanítóképezde van fölállítva, mire nagyobb súlyt fektetek, mintha húsz várerődités emeltetett, volna; ha mindezekhez hozzá veszszük, amit ezelőtt három-négy évvel alig lehetett reményleni, hogy 180 ezer honvéd van fegyver alatt: ha ez nem dobbantotta meg a nemzet szivét, — akkor nem tudom mi dobbanthatja meg. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Nem is tulaj donithatom a képviselő ur e kifejezését másnak, minthogy ő poéta, költő, mert hozzá is tette, hogy a politikában is poesist kivan ; pedig tudom, hogy a tisztelt bajai képviselő ur kitűnő költő, de az is köztudomású, hogy a legnagyobb költők gyakran nagyon ideális politicusok. (Derültség.) Ami azt illeti, hogy melyik válaszfelirati javaslathoz csatlakozom, röviden elmondom. Á tisztelt szélső baloldal javaslatához nem csatlakozom azért, mert az a gyűlölet politikáját rejti magában, és viszályt szór a társadalom rétegeibe, én pedig a szeretet és béke politikájának vagyok barátja. (Helyeslés.) A tisztelt balközép felirati javaslatát azért nem fogadhatom" el, mert imént jelzett álláspontomnál fogva én a közjogi alap híve vagyok; itt pedig nem annyira a válaszfeliratban, mint annak illustrátiójában, s a tisztelt baloldali szónokok előterjesztéseiben, határozottan most is a közjogi alap van megtámadva. A mi tisztelt Schvarcz Gyula képviselő ur válaszfeliratát illeti, az, — dicséretére legyen mondva szerzőjének, — tele van a legnemesebb, legszentebb eszmékkel, mely eszméknek valósítása mindenesetre határozott lépés lehet arra, hogy ezen ország — mint vákszfeliratának végén kifejezi , —• egészségesen reorganisálható legyen; de minthogy van benne néhány kérdés, melylyel nem lehetek szerencsés egyetérteni, részemről ahhoz sem csatlakozhatom. A mi a Trifunácz és Miletics képviselő urak által beterjesztett válaszfelirati javaslatot illeti: ennek irányában két eljárás követhető; az egyik, a mit Debreezen város érdemes képviselője első beszédében ajánl, t. i., az ignoralas és fölötte napi rendre térés; vagy pedig az ellene való tiltakozás. Miután én szintén oly kerületet képviselek, mélyítek 75 községéből körülbelől 15 tót ajkú, és ©tt a magyar és tót ajkú szomszédságon kívül még azon érdek-ellentét is van, hogy a magyar ajkúak igen nagy része helvét hitvallású, — és constatálhatom a tisztelt ház előtt, hogy a magyar és tót elem a legbékésebb viszonyban él egymással, hogy versenyeznek polgári erényekben, hazafiságban, a históriai Magyarország szeretetében, a históriai Magyarország föntartásában : (Éljenzés.) én részemről azon áramlat ellen, mely Miletics és Trifunácz válaszfeliratában van, szintén tiltakozom. (Átalános helyeslés.) És most engedje meg a szélső baloldal érdemes vezére, vagy, miután tegnapelőtt tiltakozott ellene, tehát vezérszónoka Irányi Dániel, hogy vonatkozzam azon apostrophra, melylyel ő beszédét végezte, melyet ő különben nem annyira a jobb. mint a balközép irányában mondott: én azt a tisztelt képviselő ur és pártja ellenében mondjam el. Önök azt mondják, hogy küzdeni fognak és nem csüggednek. Én is azt hiszem, hogy mi sem fogunk csüggedni, hanem küzdünk; (Ugy van! jobb felől.) önök ostromolnak, mi védelmezni fogjuk magunkat; önök küzdenek negatióval, és meddő sérelmi politikával: mi küzdeni fogunk munkával, foglalkozással : (Élénk helyeslés jobb felől.) önök hivatkoznak a népre, mi megszerezzük, mi a népnek érdekében áll, megszerezzük a szabadságot, a jólétet. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ha önök azt mondják, hogy elvesz a haza: mi megmutatjuk azt, ha Isten segit bennünket, hogy valósulni fog Széchenyi azon mondata, hogy : „ Magyarország nem volt, hanem lesz!

s (Élénk tetszés jobb felöl.) Elfogadom a felirati bizottság által beterjesztett fölirati javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk éljenzés és taps jobb felöl.) Wächter Frigyes jegyző s Beöthy Lajos! (Nincs itt!) Csáky Gyula gróf (Nincs itt!) Baldácsy Antal báró (Nincs itt!) Miletics Szvetozár (Nincs itt!) Majoros István (Eláll!) Pödmanitzky frigyes báró (Nincs itt!) Nincsen több szónok felírva a baloldal részéről. Szeniczey Ödön jegyző % Földváry János! (Eláll! Halljuk!) Földváry jános s Tisztelt ház ! Mielőtt az előterjesztett felirati javaslatra szavazatomat beadnám, nem tehetem, hogy nézeteimet igen röviden el ne mondjam: s teszem azt főkép azon okból, mert a Trifunácz és Miletics képviselő urak által beterjesztett felirati javaslatnak egy Erdélyre vonatkozó tételét czáfolat nélkül nem hagyhatom. Említett képviselő urak által beterjesztett javaslat erdélyi „zilált állapotokról" szól, és hogy ezt bebizonyítsák, az ottani románok elégedetlenségére hivatkoznak, mely oly nagy, hogy azok a közös törvényhozó testületbe való választásoktól és bemenettől visszatartották magokat. Ezen állítás azonban ellenkezik az igazsággal, és ha a tisztelt képviselő urak nem egyoldalú informatio alapján írták volna meg javaslatukat, ugy tudhatnák, hogy mi, majd mind, kik a királyhágóntúli részekből ülünk e házban, nagyobbrészt a románok akaratából vagyunk itt. Tehát e nép józan érzelmétől vezettetve, nem tartóz-