Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-23

'i3. ors/.ágos ülés october 4. 1872. 241 (Élénk derültség jobbfelöl. Egy hang a szélső balon: Világos !) Schwarcz Gyula tisztelt képviselőtársam, midőn feliratát itt e házban indokolta, támogatta: az ellenzéknek azt mondotta, ctZ cl hibája, hogy összetéveszti az elveket a vágyakkal. Figyelmeztetem tudós képviselő társamat, hogy ő tévesztette össze a nemzeteket az egyénekkel. Egyénnél igenis áll az, hogy nagyon különböző a vágy az elvtől. Például: lehet egy ember, aki bizonyos vágyból, például vezérkedési vágyból, fölhagy egy elvvel; (Derültség bal felől.) de nemzeteknél az nem megy, nemzeteknél éppen a vágyak képezik az átalános elveket. Nem emlékezem az iróra, de Schvarcz Gyula igen t. képviselő társam, aki nagyon sokat olvas, ugy szintén velem szemben ülő Pulszky Ferencz t. képviselő ur, aki most nevetett. talán emlékezni fognak azon hires franczia iróra, a ki igy definiálta a nagy elvet: „A nagy politikai elvek nem egyebek, mint a nemzeti aspiratióknak algebrai kifejezése' vagy formulázása. * Mert mikor én azt mondom, hogy a mi zászlónk, a mi jelszavunk, Magyarország önállása, függetlensége: mi azzal nem jelezünk egyebet, mint azt, hogy a magyar nemzet többsége vágyódik arra, hogy Magyarország önálló és független legyen. Ugy hiszem, azt senki sem fogja tagadni, hogy .épen a nemzeti vágyak szentesitik az elveket. Lukács Béla t. képviselőtársam örömmel fedezte fel azt, bár nem magyarázta meg mi módon, hogy mi jelenlegi válaszfeliratunkkal közeledtünk a jobboldal által elfogadott közjogi alaphoz. Én ezt nem tudom magamnak máskép megmagyarázni, mint azon psychologiai tüneményből, hogy azon emberek, akik bizonyos a közvélemény által átalánosan kárhoztatott lépéseket tesznek: mintegy megvigasztalódnak, mikor mindjárt utánnuk más valaki is ugyanazon hibát követi el. Tarnóczy t. képviselőtársunk oly sok vádat hozott fel ellenünk, hogy nagyon soká kellene a t. ház türelmét igénybe vennem, ha egyenkint akarnék azokra válaszolni. Két dologra még is kell figyelmeztessem őt. Először meg fogja nekem engedni, ha mint kezdő szónokot arra figyelmeztetem, hogy a házszabályok megalkotása nem a kormány feladata, ö t. i. azt mondotta, panaszkodván afölött, hogy a pártok itt egymás becsületét támadják meg, — a mit ugyan én nem látok, — hogy fel fogja hivni magas kormányt arra, gondoskodjék hogy a házszabályok ezt megakadályoztassák. Én ugyan örvendek annak, ha a magyar kormánynak megadatik az őt illető czhn; de figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy a képviselőháznál a kormány nem magasabb. A képviselőház a magas, és ebből folyik ki a kormány és ez nem azon hely, hol a kormányt magasnak nevezni lehetne. KÉPV. H. NAPLÓ 18™. I. KÖTET. Molnár Antal t. képviselőtársunk azzal vádolt minket, hogy mi a törvény iránti tiszteletlenséget hirdetjük a népnek az által, hogy a jelen országgyűlést törvénytelennek mondjuk. Bocsánatot kérek, hiszen épen azért mondjuk az országgyűlést törvénytelennek : mert a törvény nem tartatott tiszteletben és mert óhajtjuk, hogy tiszteletben tartassák. Toszt Gyula t. képviselőtársamnak, az igazat megvallva, nem szándékoztam válaszolni semmit, inert a hang, melyen ő szólt, — ugy hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk, — nem parlamentbe való hang. Én nagyon helyeslem azt, hogy a tul oldal t. vezére felkérte pártjának ifjait, hogy lépjenek síkra és épen azért én, és ugy hiszem mindannyian hajlandók vagyunk elnézők lenni azon apró hiányok iránt, melyeket a kezdő szónokoknál észlelünk; de aztán jogunk van megkövetelni azt, hogy mikor valaki a hallgatóság elnézésére számit: ne provocáljon. A mit pedig Toszt Gyula t. képviselő ur tegnap mondott, különösen a mit Irányi t. képviselőtársamnak mondott, az olyas valami: amire hallgatni nem lehet. Én értem azt, hogy Irányi barátom maga nem válaszolt rá, megvallom, nem lett volna hozzá méltó válaszolni; (Ellenmondás jobb felől.) — nem a képviselőt értem, hanem a hangot; de nekem, mint barátjának, nem szabad elhallgatnom azt, hogy ilyen hangon szóljanak a parlamentben oly férfire)!. kit ő maga bevezető szavaiban pártvezérnek nevezett, mit pedig Irányi tagadott: oly férfiról, ki a, pártvezérségre nem szorul. Id olyan állást foglal el ugy e házban, mint a hazában, hogy azt mindenki tiszteletben tartja. 0 azzal fejezte be kitöréseit, hogy azon reményének adott kifejezést, miszerint a szélsőbal eljárása a társadalomnak csak egy kis rétegét fogja megmételyezni. Sajnálom, hogy vele szemben én e reményt nem táplálhatom; nem pedig azért, mert, hogy mennyire meg van mételyezve a mi társadalmunk már eddig is, azt épen abban látom, mikor egy fiatal képviselő szűz beszédjét igy tartja. (Élénk derültség jobb felől. Ugy van! a szélső baloldalon.) Kötelességem t. ház! röviden bár, refleetálni azon határozati javaslatra, vagyis módositványra, melyet Madarász képviselőtársam a ház elé terjesztett. Ő azt mondja határozati javaslatában, hogy hagyjuk ki azon egész részt felirati javaslatunkból, mely a védelmi módozatra vonatkozik; kívánja ezt pedig azért: mert tart tőle, hogy ennek benmaradása olyasmit sejtethetne némelyekkel, hogy van az 1867. XII. törvényezikknek egy része, melyet mi elfogadhatónak tartunk. Sajnálom, hogy ő maga ugyanazon hibába esett, melyet imént a többi támadókban jeleztem, hogy t. i. kikapott egy részt, nem véve tekintetbe az egészet. Mi kimutattuk a fejedelemnek, — mert feliratunk kizárólag a fejedelemhez van intézve, — hogy a közjogi alap forrása mindazon rosznak, melyet mi hazánkban ta31