Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-23
23. országos ülés october 4. 1872. '"> 'A. \ ténjék és e tekintetben az árviz sújtotta vidékre nézve kellő tájékozást a t. háznak csak a pénzügyminister képes megadni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: A szabályok tisztán kimondják, miszerint valamely indítvány vagy határozati javaslatnak tárgyalásra mikor leendő felvétele iránt lehet határozni azon időszakban, midőn azok a ház elé terjesztetnek. Én a házszabályokhoz ragaszkodva óhajtom, hogy jelenleg tűzessék ki a tárgyalási határidő azon oknál fogva, mert igen könynyen megtörténhetik, hogy ha, mint a t. ministerelnök ur kívánja, a határidő elhalasztatik: azon idő alatt igen sokaknak adója behajtatik, tekintet nélkül arra, vajon azon szegény családoknak marad-e fen valamijök az életre. Én tekintve azt, hogy az adóbehajtás ezen vidéken folyamatban van: igen praessans kérdésnek tartom a liatározati javaslat felvételét. Ezen oknál fogva kérem a t. házat: méltóztassék a fölvétel iránt most határozni. Simonyi Lajos 1».: T. ház ! A 120-ik §. kimondja azt, hogy a beadott indítványnak mikor tárgyalása iránt a ház azonnal, vagy máskor határozhat. Nekem az ellen észrevételem nincs, hogy most ne állapitassék meg, hogy mikor veszszük a Isatározati javaslatot tárgyalás alá ; hanem mindenesetre óhajtom, hogy még az elnapolás előtt vétessék föl: különben nem érnénk czélt, mert az executiók folynak. (Helyeslés.) Elnök i Kivan a t. ház tehát a fölött szavazni, hogy most tüzessék-e e határozati javaslat napirendre ? (Fölhiáltások : Nem!) Tehát ki fog nyomatni, szétosztatni, és még a szünet előtt napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Vidacs János í T. ház! Van szerencsém Benda Vincze honvéd-őrmesternek kérvényét a t. ház asztalára letenni, melyben azt kéri, hogy a bent irt okoknál fogva mint szabadságos őrmester a svajczi magyar kir. kocsigyárban helymesteri állomását definitív kinevezéssel elnyerhesse. Ezen felül Bíró Dániel 1848—49-iki volt honvédhuszár főhadnagynak kérvényét, melyben kéri, miszerint 6 golyó által sebzett létére 60 éves aggkorában nyugdíjaztassák. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen két kérvényt a kérvónyi bizottsághoz szabályszerű tárgyalás végett utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Most még a mentelmi bizottság kíván jelentést tenni. RadoCza. János : T. ház ! A mentelmi bizottság a szabadkai királyi törvényszék átiratát, —• melyben a t. ház tudomására hozza, hogy ifjú Tóth József Bácsmegye ó-kanizsai kerületének képviselője vád alá, helyeztetett, — tárgyalás alá véve, midőn a bizottság e jelentését a t. háznak bemutatom, lesz szerencsém azt felolvasni. (Olvassa a jelentést.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés kiuyomatását elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idejében napirendre fog tűzetni. Következik a napirend vagyis a felirati vita folytatása. Csemegi Károly: T. ház! (Halljuk*.) Érzem, hogy még sokáig és sokat kellett volna tanulnom a t. ház bölcsességétől, figyelnem államférfijaira, hallgatnom szónokait, mielőtt szabad, mielőtt, tanácsos lett volna a parlamenti viták fényes, de sikamlós küzdterén megjelennem. És ha mégis már most bátorkodom a t. ház figyelmét rövid időre igénybe venni: ezt azon reményben teszem, hogy a tárgy fontossága háttérbe szoritandja az egyént, a ki egy nagy ügyet, egy nagy igazságot habár gyengén, habár hivatás nélkül tolmácsol. (Halljuk!) A válaszfelirati javaslatok közt van egy, melyet Miletics Szvetozár és Trifunácz Sándor képviselő urak terjesztettek elő, mely nemzeti, helyesebben nemzetiségi szempontból az állam-kérdéssel vagy inkább az államok kérdéseivel foglalkozik. Ezen javaslatra vagyok bátor a t. ház figyelmét irányozni, azon meggyőződésben levén, hogy nem elég a jog nevében fellépő valamely helytelenséget mellőzni, vagy elejteni: hanem szükséges annak jogtalanságát, veszélyességét, ártalmasságát, és tarthatatlanságát ki is mutatni. (Helyeslés.) Amennyire ezen hosszú és nem mindenütt kellő vüágossággal szerkesztett okiratból kivehettem: abban négy alapeszme van kifejezve. Az első a lajthántuli monarchia államszerkezetének és alkotmányának megváltoztatása foederativ alapokon; a második: Magyarország területének felosztása az egyes vidékek nemzetiségeinek többsége szerint, illetőleg egy külön terület kikerekitése a politikai szerb nemzet részére; a harmadik felhívás ő felségéhez : méltóztassék külügyeink vezetésének oly irányt adni, hogy Szerbia barátsága részünkre biztosittassék; a, negyedik szintén felhívás ő felségéhez: hogy a portával közvetve vagy közvetlenül háborút kezdjen a végett, (Miletics Szvetozár: Nem!) hogy a török birodalom területén lakó keresztények felszabadittassanak és a mint mi (Miletics Szvetozár: Nem! Nem!) ezt máshonnan tudjuk: hogy azok Szerbiával egy egységes monarchiává egyesittessenek. A mint ezen rövid kivonatból látni méltóztatnak: bátorság hiánya épen nem jellemzi ezen okiratot. — Ez a gondolat szabadságával röpül át államokon, határokon, területeken; bizonyos nemével a föltétlenségnek, mely az inspiratiót épen ugy jellemzi, mint a rögeszmét, áttör ezeréves alkotásokon, nagy idők nagy viszontagságok által szentesitett viszonyokon, nem törődve azon nehézségek30*