Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-23

23. országos ülés october 4. 1872. '"> 'A. \ ténjék és e tekintetben az árviz sújtotta vidékre nézve kellő tájékozást a t. háznak csak a pénzügy­minister képes megadni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: A szabályok tisztán kimondják, miszerint valamely indítvány vagy hatá­rozati javaslatnak tárgyalásra mikor leendő felvétele iránt lehet határozni azon időszakban, midőn azok a ház elé terjesztetnek. Én a házszabályokhoz ra­gaszkodva óhajtom, hogy jelenleg tűzessék ki a tár­gyalási határidő azon oknál fogva, mert igen köny­nyen megtörténhetik, hogy ha, mint a t. ministerel­nök ur kívánja, a határidő elhalasztatik: azon idő alatt igen sokaknak adója behajtatik, tekintet nél­kül arra, vajon azon szegény családoknak marad-e fen valamijök az életre. Én tekintve azt, hogy az adóbehajtás ezen vidéken folyamatban van: igen praessans kérdésnek tartom a liatározati javaslat felvételét. Ezen oknál fogva kérem a t. házat: mél­tóztassék a fölvétel iránt most határozni. Simonyi Lajos 1».: T. ház ! A 120-ik §. kimondja azt, hogy a beadott indítványnak mi­kor tárgyalása iránt a ház azonnal, vagy máskor határozhat. Nekem az ellen észrevételem nincs, hogy most ne állapitassék meg, hogy mikor veszszük a Isatározati javaslatot tárgyalás alá ; hanem minden­esetre óhajtom, hogy még az elnapolás előtt vétes­sék föl: különben nem érnénk czélt, mert az exe­cutiók folynak. (Helyeslés.) Elnök i Kivan a t. ház tehát a fölött sza­vazni, hogy most tüzessék-e e határozati javaslat napirendre ? (Fölhiáltások : Nem!) Tehát ki fog nyomatni, szétosztatni, és még a szünet előtt napi­rendre tűzetni. (Helyeslés.) Vidacs János í T. ház! Van szerencsém Benda Vincze honvéd-őrmesternek kérvényét a t. ház asztalára letenni, melyben azt kéri, hogy a bent irt okoknál fogva mint szabadságos őrmester a svajczi magyar kir. kocsigyárban helymesteri ál­lomását definitív kinevezéssel elnyerhesse. Ezen felül Bíró Dániel 1848—49-iki volt hon­védhuszár főhadnagynak kérvényét, melyben kéri, miszerint 6 golyó által sebzett létére 60 éves agg­korában nyugdíjaztassák. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen két kér­vényt a kérvónyi bizottsághoz szabályszerű tárgya­lás végett utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Most még a mentelmi bizottság kíván je­lentést tenni. RadoCza. János : T. ház ! A mentelmi bizottság a szabadkai királyi törvényszék átiratát, —• melyben a t. ház tudomására hozza, hogy ifjú Tóth József Bácsmegye ó-kanizsai kerületének képviselője vád alá, helyeztetett, — tárgyalás alá véve, midőn a bizottság e jelentését a t. háznak bemutatom, lesz szerencsém azt felolvasni. (Olvassa a jelentést.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés kiuyomatását elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idejében napirendre fog tűzetni. Következik a napirend vagyis a felirati vita folytatása. Csemegi Károly: T. ház! (Halljuk*.) Érzem, hogy még sokáig és sokat kellett volna ta­nulnom a t. ház bölcsességétől, figyelnem államfér­fijaira, hallgatnom szónokait, mielőtt szabad, mielőtt, tanácsos lett volna a parlamenti viták fényes, de sikamlós küzdterén megjelennem. És ha mégis már most bátorkodom a t. ház figyelmét rövid időre igénybe venni: ezt azon re­ményben teszem, hogy a tárgy fontossága háttérbe szoritandja az egyént, a ki egy nagy ügyet, egy nagy igazságot habár gyengén, habár hivatás nél­kül tolmácsol. (Halljuk!) A válaszfelirati javaslatok közt van egy, me­lyet Miletics Szvetozár és Trifunácz Sándor képvi­selő urak terjesztettek elő, mely nemzeti, he­lyesebben nemzetiségi szempontból az állam-kér­déssel vagy inkább az államok kérdéseivel foglalko­zik. Ezen javaslatra vagyok bátor a t. ház figyel­mét irányozni, azon meggyőződésben levén, hogy nem elég a jog nevében fellépő valamely helytelen­séget mellőzni, vagy elejteni: hanem szükséges an­nak jogtalanságát, veszélyességét, ártalmasságát, és tarthatatlanságát ki is mutatni. (Helyeslés.) Amennyire ezen hosszú és nem mindenütt kellő vüágossággal szerkesztett okiratból kivehettem: ab­ban négy alapeszme van kifejezve. Az első a lajthántuli monarchia államszerke­zetének és alkotmányának megváltoztatása foede­rativ alapokon; a második: Magyarország területé­nek felosztása az egyes vidékek nemzetiségeinek többsége szerint, illetőleg egy külön terület kike­rekitése a politikai szerb nemzet részére; a har­madik felhívás ő felségéhez : méltóztassék kül­ügyeink vezetésének oly irányt adni, hogy Szer­bia barátsága részünkre biztosittassék; a, negye­dik szintén felhívás ő felségéhez: hogy a por­tával közvetve vagy közvetlenül háborút kezdjen a végett, (Miletics Szvetozár: Nem!) hogy a török birodalom területén lakó keresztények felszabadittas­sanak és a mint mi (Miletics Szvetozár: Nem! Nem!) ezt máshonnan tudjuk: hogy azok Szerbiával egy egységes monarchiává egyesittessenek. A mint ezen rövid kivonatból látni méltóztat­nak: bátorság hiánya épen nem jellemzi ezen ok­iratot. — Ez a gondolat szabadságával röpül át államokon, határokon, területeken; bizonyos ne­mével a föltétlenségnek, mely az inspiratiót épen ugy jellemzi, mint a rögeszmét, áttör ezeréves alko­tásokon, nagy idők nagy viszontagságok által szen­tesitett viszonyokon, nem törődve azon nehézségek­30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom