Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-23
'23. országos ülés Azok külső összefüggésök miatt, de tekintettel belső különbségükre tárgyuk, idejök és illetőségüket illetőleg együttesen, de különállólag is intézem az illető minister urakhoz az interpellatiót, I. A belügyinmister úrhoz a ministerelnök úrral együtt az előleges intézkedések miatt. Belgrád városának községe meghívott több politikai, valamint gör. kel. egyházközséget különböző államokból, és így Magyarországból is, hogy küldjék képviselőket, kik a belgrádi község által augustus 22-re, )10-ére)mint Szerbia fejedelmének trónra lépése napján rendezett ünnepélyességen részt vegyenek. Később legelőször a „Neue Freie Presse" czimü lap, és utána a többi hírlapok is, sőt a belgrádiak is azon hírt hozták, hogy a szerb kormány, mielőtt a belgrádi község a meghívásokat szétküldötte volna: megkérdezte Osztrák-Magyarország Belgrádon levő diplomatikai ügynökét az osztrák-magyarországi állami hatóságok elhatározásáról az említett meghívás irányában, tekintve ugy a politikai, mint az egyházközségeket, és hogy a főügynök Kállay ur isinétlőleg válaszolt biztatva, hogy az osztrákmagyarországi állami hatóságoknak az ellen kifogásuk nem lesz, és csak ezen biztatás folytán küldettek szét a meghívások. Midőn számos község, (és pedig hosszabb idő elmultával) azok közt a pesti politikai község képviselőit választotta, megjelent augusztus 11-kén a magyar királyi belügyminister urnák egy rendelete, mely által tiltatik a képviselők kiküldése a belgrádi ünnepélyességre azon ürügy alatt, hogy az 1868-ik évi XII. törvényczikk 8. §-ában a monarchia külső kormányzatának módja meg van állapítva, és hogy erre a belgrádi főkonsul fölhatalmaztatott. Tekintettel arra, hogy az 1868-iki XII. törvény czikk 8. §-ában megállapított külföldi képviseletnek más természete van, mint a részvételnek, a mire a községek, még pedig nem a fejedelem kormányzat-átvételének hivatalos ünnepélyére hivattak, hanem barátságos ünnepélyre, mely ezen alkalommal megtartatott és hogy a hivatalos ünnepélyen csak szenvedőleges részvétel nem jelent és nem is jelenthet egy idegen fejedelemnek hűséges hódolatot, hogy tehát ily részvétel a nemzetközi s különösen a szomszédos viszonyokban és szokásokban sem az országos törvényekkel sem érdekekkel össze nem ütközik; tekintettel arra, hogy ha az Osztrák-Magyarország képviselőjétől Belgrádon csakugyan biztató nyilatkozat adatott, hogy a községek képviselői kiküldetésökben üem fognak gátoltatni, hogy épen az utolsó rendelettel megsértetett a nemzetközi szokás és megrendittetett tclobei- 4. 1872. 231 a hit, mely alapja a jó nemzetközi és szomszédos viszonyoknak, és ezáltal meg lett sértve ezen állam érdeke is; tekintettel arra, hogy a tilalom-parancs, akár a főkonsul biztató nyilatkozata megelőzőleg történt, akár nem: a meghívás után minden esetre előbb jöhetett volna, mielőtt a képviselők megválasztattak, tehát az illető községek kisebb aggodalmával és compromittálása nélkül, melyek közül némelyek mintegy próbára kitéve látszottak lenni; tekintettel végre arra, hogy ezen ügybe Belgrádon Osztrák-Magyarország diplomatiája is be van keverve, és hogy a külügyminister a delegatiók bizottságában Kállay főkonsul ur belgrádi eljárását helyesnek jelentette ki, miről az 1868. évi XII. t. ez. 8. §-a értelmében a ministerelnök ur fölvilágositással az országgyűlésnek tartozik, interpellálom 1) a belügyminister urat: Van-e tudomása, vajon adta, vagy nem az Osztrák-Magyarország főügynöke Kállay ur Belgrádon a szerb fejedelem kormányának azon biztató nyilatkozatot, hogy a politikai és egyházközségek részéről kiküldött képviselők, Belgrád községe által fejedelmük trónralépése, kormányzat átvétele alkalmával rendezett ünnepélyben leendő részvételnek misem áll útjában? Ha igen, miképen adhatta ki e szerint a részvéi telt tiltó rendeletet? Ha nem: miféle indokból és miféle alapon adhatta ki egyátalában folyó évi augustus hó 11-iki rendeletét. Mindkét esetben pedig, akár volt tudomása Kállay főkonsul ur eljárása fölött, akár nem, és lett légyen a tilalom alapos, avagy nem: miért adta ki ezen tilalmat oly későn, midőn a meghívástól a választásokig sok idő elmúlt és ezek sok helyen már megtörténtek ? 2) a ministerelnök urat: Van-e tudomása, hogy Osztrák-Magyarország belgrádi főügynöke Kállay ur, a szerb kormány kérdésére az Osztrák-Magyarország állami hatóságok hangulatáról magyarországi politikai és egyházközségek által kiküldött képviselők azon ünnepélyre való részvéte irányában, mely Milán szerb fejedelem trónra lépése alkalmával Belgrád községe által rendeztetett, biztatólag felelt volna, hogy azt az Osztrák-Magyarország állami hatóságai nem fognák semmivel gátolni ? Ha igen: ezen biztató nyilatkozatot elöljárósága tudtával, vagy utólagos jóváhagyással adta-e; és ha nem ? miképen igazolható és nevezhető helyesnek ezen eljárása a bekövetkezett tilalomhoz képest?
