Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-21
21. országos ülés október '2. 1S72. 189 van ; hanem igenis annak messzebb kiható, mélyebbre terjedő fonalai, szálai vannak. A tanszabadság eszméjében benfoglaltatik az, hogy a tudás szabadsága és a tudás érvényesítésének szabadsága törvényhozás által kimondassák, hogy eltörültessenek azon cbablonok, melyek egyes tehetségektől megvonják a működési tért, a melyek egyes tehetségeket, egyes egyéneket a társadalom hasznos tagjaivá, illetőleg minden nap működhető tagjaivá válhatni tanulmányaik alapján nem engedik. Erre vonatkozólag van a tanszabadság az ujabb kor által sanctionálva s elfogadva, mint oly intézmény, melynek létesítése nélkül nemcsak Magyarországon, de sehol a világon a culturát helyesen szolgálni nem lehet. Én tehát csak azon óhajtásnak adok kifejezést ez alkalommal, hogy óhajtom, miszerint a majdan beterjesztendő törvényjavaslatban s ezen szó nemcsak igy terminus teclmicussal megjelölve, hanem részleteiben kihatólag és egész mélyéből felölelve legyen azon törvényjavaslatban s elsorolva, és mondassák ki, hogy ha valaki tud valamit: ne kerestessék az, hogy hol tanulta; hanem ha kiállja a vizsgát: birjon azon joggal, melyekkel felruháztatnak azon emberek, kik azt megszerezték. (Közbeszólás jobb felől: most is igy van!) Meg fog bocsátani a t. ház, ha ezen megjegyzésre azt mondom, hogy most nincsen igy ; mert most nem azt nézik, hogyan tudja valaki a tárgyakat hanem azt, hogy hol tanulta; s például hozom föl azt, hogy doctor juris nem lehet senki, ha 8 félévet végig nem hallgatott, doctor medicináé pedig, ha 10 félévet végig nem hallgatott; már pedig azt hiszem, hogy a jogtanulmány okai, s különösen, a| elméleti tudományokat a hortobágyi pusztán ép ugy meglehet tanulni, mint a pesti egyetemen. Pauler Tivadar igazságügy minister : (Közbeszól) De hogy lehet! Dr. €Máll Gyula i Miután méltóztattak közbeszólni, ki fogom fejteni állításomat. Igenis, t. ház a tudásra vonatkozólag méltóztassanak ez eszmét illetőleg egészen a magasabb tanintézetek történetének philosophiájába belemerülni, méltóztassanak felfogni miért és hogyan keletkeztek a tánintézetek. Azon időben, t. ház, midőn a könyvnyomtatás nem létezett, ha felmerült egy kitűnő tüdős, a milyenek mindig fel szoktak merülni : azt megtették tanárnak, és az ifjakat oda küldték, és ezek odamenve tőle tanultak; ámde ma, a könyvnyomtatás föltalálása óta, nem igy van, ha ma mondatik valami New-Yorkban, azt két hét után, — hogy előbbi kifejezésemmel éljek, — a hordobágyi pusztán ép ttgy tudhatják, mint New-Yorkban és nem szükséges, hogy a bécsi vagy pesti egyetemen tanulják, ha a körülmények megengedik. Én nem azt mondom, hogy az egyetemek eltöröltessenek : mert szükséges, hogy ilyek legyenek; de ha vannak olyanok, kik egyetemre nem mehetnek, és mégis elvonultan megtanulják azt, a mit az egyetemen tanítanak: ezek ne legyenek elzárva a tudás után járó szabadalmak gyakorlásától. Ez az, a mit a tanszabadság alatt értek. A mi a törvényjavaslat második részét t. i. a facultások kérdését illeti, előlépési látok parallel tekintve a pesti és kolosvári egyetemet, és ez az, hogy itt nincsen az, miben mindent beletemetni gondolnak, midőn azt mondják bölcsészeti facultas. Tisztelt ház, ha méltóztatnak megnézni a pesti egyetemen azon stúdiumokat: a melyeket a bölcsészeti facultásban előadnak: akkor azt méltóztatnak látni, hogy minden tudomány bölcsészet. Nem tagadom, hogy némely tekintetben igen, hanem a mit abstract bölcsészeinek nevezünk, az legkevesebb. Tudom, hogy van bölcsészet ; de a bo csak nem bölcsészet, s ép ugy nem odavaló egyéb ott úgynevezett bölcsészeti tárgy sem. Észrevették azonban, hogy a facultásoknál kell mégis valami javítást tenni, s nagyon sajnálom, hogy e javítást nem tekinthetem bevégzettnek, azaz olyannak, melyre azt mondhatom, hogy szerencsésen keresztül vitt dolog, mert látom, hogy itt a bölcsészeti kar, mely a pesti egyetemen ugy neveztetik, hogy bölcsészeti facultas, — két részre van szakítva, az első bölcsészeti és philologiai, a második a mathematicai és természettudományi kar. T. ház! ha a facultások alatt csak azt érteném, hogy egy egyetem bizonyos számú tanárait meglehetős egyenlő számra felosztjuk, hogy azok együtt tanácskoznak, vagy Isa ezen facultások nem egyebek, mint az administratio könnyebb kezelése végetti testületek: akkor én ebbe bele nyugodnám, de bocsánatot kérek, ennek más czélja van. Ezen hiányos törvény is mondja, hogy a facultásoknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Ilyen a többi között, hogy a tanárok kinevezésébe a facultások befolynak. T. ház! ily nagy s momentuosus eseménye egy testületnek mindenesetre megkívánja azt, hogy azon szervezet, melynek alapján azon facultas áll: olyan legyen, hogy ennek meg is felelhessen; és éhez szükséges az, hogy egészen homogén tárgyakból és tudományokból képezték legyen ki magukat az illetők. Már ha vesszük a mathematica és természet' tudományi kart, — lehet valaki az én véleményem szerint igen kitűnő mathematicus a nélkül, hogy kitűnő zoolog legyen, már pedig itt együtt van e két tudomány. Ha például meghal a zoológia tanára, a mathematica tanára szintén befoly szavazatával, hogy ki legyen, az elhalt successora, s ismét megfordítva, ha a mathematica tanára hal el, a zoológus foly be szavazatával, hogy ki legyen utódja.
