Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.
Ülésnapok - 1872-20
20. országos ülés október 3. 1-873. 16U lett volna, elejtetett, és pedig pénzkérdés miatt a mint tudom, mert ha jól emlékszem 200,000 frtnyi többletet kívánt volna e miatt a Lloyd-társulat. Ezek szerint, t. ház, kettőről győződtem meg, 1-ször, hogy az osztrák Lloyd ép ugy fogja tovább teljesíteni feladatát és megfutni pályafutását, mely már most a központi bizottság előadása szerint is jobbra fordult: ha mi nem adjuk is meg a subventiót; 2-or hogy ezen Lloyd-társulat a keleti posta által, ÍI mely a dalmát és görög partokat és a keletet köti össze ; csakis akkor bir fontossággal Magyarországra nézve, midőn a dunai közlekedés, illetőleg a közönséges postai küzlekedés keletfelé megszűnik; de hogy ez nagyon csekély részét, alig 4—5 perczentjét képezi az összes szállításnak. Ebből azon meggyőződést merítettem, hogy Magyarországra nézve, ha csak jótéteményt, illetőleg ' egy velünk anyagi érdekek által összefűzött társulatnak fölsegélést nem akarunk adni: ezen szerződésre épen semmi szükségünk nincsen; mindamellett, miután most ezen csekély közlekedésre nézve is más utat, módot nem látok, — mert semmi lépést nem látok téve arra nézve, hogy talán a már ide s tova rendezendő és megnyílandó fiumei kereskedésnek nagyobb lendület adassék, s így legyen egy pályatársa az osztrák Lloyd-társulatnak, a mely igazán magyar lenne, — ezt, mint szükséges roszat, elfogadom; de legalább szabadjon egy reményemet kifejezni szemben a minister úrral, — és ez quasi provocatio, — legalább midőn ezen szerződés letelik, akkora legyen gondoskodva arról, hogy, ha már subventiót kell adnunk: ne tegyük többé idegen oltárokra, hanem tegyük saját hazánkéra. {Helyeslés a baloldalon.) Gubody Sándor: T. ház! Az osztrák Lloyd-társulattal a tengeri pósta-szolgálatra nézve kötött szerződés további fentartása és segélyezése már 1867. végén élénk vitára adott e házban alkalmat. — nem ugyan mint az emiitett szerződésre vonatkozó törvényjavaslat, — hanem inplicite a vám és kereskedelmi szövetséget tárgyazó törvényjavaslat részletes tárgyalásával mint a tengeri kereskedés előmozdításával szoros összeköttetésben álló régibb időben az osztrák kormány által kötött szerződés. Már akkor igen sokunkban aggodalmat költött azon szerződésnek további fentartását ajánló javaslata kormányunknak nemcsak alkotmányellenes alaki hiányai miatt, hanem fóleg azért, mert Austria azon milliomokra menő áldozatoknak, melyekbe Magyarország is legalább 8—9 milliómig részesült: azon társulat Magyarország kereskedelmi, forgalmi érdekeit nemcsak elő nem mozdította, hanem azt akadályoztatta; s erősen követeltetett az ellenzék részéről, hogy ha a kormány azon társulat segélyzését folytatólagosan követeli, legalább szolgáljon a háznak adatokkal az áldozat s haszon mérlegezésére, KÍI'V. IT. XAPLÓ IBI*. I. KÖTET. az igazság azt hozván magával, hogy a segélyezéshez csak a mutatkozó haszon, ne pedig a30°/ 0-os quota arányában járuljon a nemzet. Ezen jogos és méltányos kérésünktől azonban elüttettünk: a többség megszavazta feltétlenül a quota arányábani évi hatszázezer subventiót. Meglehet akkoron sokan a szerződés föntartását s az államsegélyzés megadását azért nem ellenezték, mert ezen szerződés előbb, mint — állítólag — a nemzet önmagának visszaadatott volna: 1865-ben újonnan 6 évre köttetvén, némi politikai illoyalitásnak tartották holmi csekély hatszázezer írtért kellemetlen súrlódásba jönni a hatalommal, melylyel a kölcsönösen megalapított kiegyezés megírására használt tinta még alig száradt meg; vagy valósággal el voltak hitetve, hogy a Lloyd szabadalmazott hajózási társulat a mi kereskedésünket is előmozdítja, vagy más szóval nem tudták, mily hátramozditója, akadálya tengeri kereskedésünk kifejlődésének épen azon társulat, — s annak aránylagos segélyezése követeltetett. Az 1865-ki szerződésnek fentartása 1871-ben megalapittatott, azon szerződésnek, melyre akkori pénzügyi ministerünk ezeket mondta: „hogy ezen szerződés rósz, nem tagadom, de létezik, létezik pedig előbbi körülmények folytán is megkötve, és még a szerződés 4 évig tart. Mihelyt a 4 év elmúlik: gondoskodni fog a ministerium, hogy a netalán kötendő szerződésben az ő érdekei minden tekintetben megvédessenek. íme a 4 év elmulta után elébünk terjesztetett az o. Lloyd gőzhajózási vállalattól a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződést tartalmazó törvényjavaslat: vizsgáljuk meg az ige testté vált-e? s teljesült-e a komoly Ígéret? nézzük meg ugy van-e ezen szerződés kellőleg felszerelve, mint azt hazánk érdekei minden tekintetben követelik s van-e garantiánk arra nézve, hogy a papirosra irt köteleztetések meg is fognak tartatni? Én a szerződés fölött nemcsak átaíános szemlét tartottam; hanem annak lényeges pontjait egyenként elléptettem. Első tekintetre már észrevettem, hogy alakjára egy amphibiumot mutatott, melyre alkotmányos ember jó szemmel nem nézhet: osztrák-magyar Lloyd! Mi ez? Én nem ösmerek sem osztrák sem magyar Lloydot, hanem igenis egy osztrák részvényes társaság birtokában levő tengeri hajózási vállalatot. melynek neve triesti Lloyd. Ezen részvény-társulat a cs. kir. osztrák kormánytól a tengeri pósta-szállitási jogot bizonyos kedvező feltételek alatt ezelőtt 36 évvel megnyerte, mely pósta-szállitási jogra nézve az 1867. XVI. t. czikkben foglalt kereskedelmi s vámszövetségi szerződés kimondja, hogy a Lloyd mától fogva mindkét fél azaz Magyarország és Austria forgalmait oo
