Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

20. országos ülés október 3. 1-873. 16U lett volna, elejtetett, és pedig pénzkérdés miatt a mint tudom, mert ha jól emlékszem 200,000 frtnyi többletet kívánt volna e miatt a Lloyd-társulat. Ezek szerint, t. ház, kettőről győződtem meg, 1-ször, hogy az osztrák Lloyd ép ugy fogja tovább teljesíteni feladatát és megfutni pályafutását, mely már most a központi bizottság előadása szerint is jobbra fordult: ha mi nem adjuk is meg a subventiót; 2-or hogy ezen Lloyd-társulat a keleti posta által, ÍI mely a dalmát és görög partokat és a keletet köti össze ; csakis akkor bir fontossággal Magyar­országra nézve, midőn a dunai közlekedés, illetőleg a közönséges postai küzlekedés keletfelé megszűnik; de hogy ez nagyon csekély részét, alig 4—5 per­czentjét képezi az összes szállításnak. Ebből azon meggyőződést merítettem, hogy Magyarországra nézve, ha csak jótéteményt, illető­leg ' egy velünk anyagi érdekek által összefűzött társulatnak fölsegélést nem akarunk adni: ezen szer­ződésre épen semmi szükségünk nincsen; mindamel­lett, miután most ezen csekély közlekedésre nézve is más utat, módot nem látok, — mert semmi lé­pést nem látok téve arra nézve, hogy talán a már ide s tova rendezendő és megnyílandó fiumei keres­kedésnek nagyobb lendület adassék, s így legyen egy pályatársa az osztrák Lloyd-társulatnak, a mely iga­zán magyar lenne, — ezt, mint szükséges roszat, elfogadom; de legalább szabadjon egy reményemet kifejezni szemben a minister úrral, — és ez quasi provocatio, — legalább midőn ezen szerződés lete­lik, akkora legyen gondoskodva arról, hogy, ha már subventiót kell adnunk: ne tegyük többé idegen ol­tárokra, hanem tegyük saját hazánkéra. {Helyeslés a baloldalon.) Gubody Sándor: T. ház! Az osztrák Lloyd-társulattal a tengeri pósta-szolgálatra nézve kötött szerződés további fentartása és segélyezése már 1867. végén élénk vitára adott e házban alkalmat. — nem ugyan mint az emiitett szerződésre vonat­kozó törvényjavaslat, — hanem inplicite a vám és kereskedelmi szövetséget tárgyazó törvényjavaslat részletes tárgyalásával mint a tengeri kereskedés előmozdításával szoros összeköttetésben álló régibb időben az osztrák kormány által kötött szerződés. Már akkor igen sokunkban aggodalmat költött azon szerződésnek további fentartását ajánló javas­lata kormányunknak nemcsak alkotmányellenes alaki hiányai miatt, hanem fóleg azért, mert Austria azon milliomokra menő áldozatoknak, melyekbe Magyar­ország is legalább 8—9 milliómig részesült: azon társulat Magyarország kereskedelmi, forgalmi érde­keit nemcsak elő nem mozdította, hanem azt akadá­lyoztatta; s erősen követeltetett az ellenzék részé­ről, hogy ha a kormány azon társulat segélyzését folytatólagosan követeli, legalább szolgáljon a ház­nak adatokkal az áldozat s haszon mérlegezésére, KÍI'V. IT. XAPLÓ IBI*. I. KÖTET. az igazság azt hozván magával, hogy a segélyezés­hez csak a mutatkozó haszon, ne pedig a30°/ 0-os quota arányában járuljon a nemzet. Ezen jogos és méltányos kérésünktől azonban elüttettünk: a többség megszavazta feltétlenül a quota arányábani évi hatszázezer subventiót. Meglehet akkoron sokan a szerződés föntartá­sát s az államsegélyzés megadását azért nem elle­nezték, mert ezen szerződés előbb, mint — állító­lag — a nemzet önmagának visszaadatott volna: 1865-ben újonnan 6 évre köttetvén, némi politikai illoyalitásnak tartották holmi csekély hatszázezer írtért kellemetlen súrlódásba jönni a hatalommal, melylyel a kölcsönösen megalapított kiegyezés meg­írására használt tinta még alig száradt meg; vagy valósággal el voltak hitetve, hogy a Lloyd szaba­dalmazott hajózási társulat a mi kereskedésünket is előmozdítja, vagy más szóval nem tudták, mily hátramozditója, akadálya tengeri kereskedésünk ki­fejlődésének épen azon társulat, — s annak arány­lagos segélyezése követeltetett. Az 1865-ki szerződésnek fentartása 1871-ben megalapittatott, azon szerződésnek, melyre akkori pénz­ügyi ministerünk ezeket mondta: „hogy ezen szer­ződés rósz, nem tagadom, de létezik, létezik pedig előbbi körülmények folytán is megkötve, és még a szer­ződés 4 évig tart. Mihelyt a 4 év elmúlik: gondos­kodni fog a ministerium, hogy a netalán kötendő szerződésben az ő érdekei minden tekintetben meg­védessenek. íme a 4 év elmulta után elébünk terjesztetett az o. Lloyd gőzhajózási vállalattól a tengeri posta­szolgálat ellátása iránt kötött szerződést tartalmazó törvényjavaslat: vizsgáljuk meg az ige testté vált-e? s teljesült-e a komoly Ígéret? nézzük meg ugy van-e ezen szerződés kellőleg felszerelve, mint azt hazánk érdekei minden tekintetben követelik s van-e ga­rantiánk arra nézve, hogy a papirosra irt kötelezte­tések meg is fognak tartatni? Én a szerződés fölött nemcsak átaíános szem­lét tartottam; hanem annak lényeges pontjait egyen­ként elléptettem. Első tekintetre már észrevettem, hogy alak­jára egy amphibiumot mutatott, melyre alkotmányos ember jó szemmel nem nézhet: osztrák-magyar Lloyd! Mi ez? Én nem ösmerek sem osztrák sem magyar Lloydot, hanem igenis egy osztrák részvényes tár­saság birtokában levő tengeri hajózási vállalatot. melynek neve triesti Lloyd. Ezen részvény-társulat a cs. kir. osztrák kor­mánytól a tengeri pósta-szállitási jogot bizonyos ked­vező feltételek alatt ezelőtt 36 évvel megnyerte, mely pósta-szállitási jogra nézve az 1867. XVI. t. czikkben foglalt kereskedelmi s vámszövetségi szer­ződés kimondja, hogy a Lloyd mától fogva mind­két fél azaz Magyarország és Austria forgalmait oo

Next

/
Oldalképek
Tartalom