Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

-170 30. országos ülés október 1. 1872. előmozdító nemzetközi tengeri pósta-szállitó s ha­józási vállalattá lett; azon elnevezés ,osztrák-magyar" semmi értelemmel nem bir: hacsak tacite az nem értetik alatta, hogy 36 évig 50 millió subven­tióért, melyből 1858-tól kezdve mi is legalább 8—9 milliót fizettünk, csak osztrák érdekeket moz­dított elő. Továbbá nézzük a szöveget: „ Szerződés, mely a magyar országgyűlés és az osztrák birodalmitanács alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett, egyrészről a császári és királyi közös külügyminister. másrészről az .osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalat közt a tengeri posta­szolgálat ellátása iránt alólirt napon a következő módon köttetett meg. " , Ezen még inkább megbotránykoztam, ugyanis a vám- és kereskedelmi szerződés 3-dik pontjában ez áll: „ az idegen államokkal vám- és kereskedelmi szerződések a két törvényhozó test alkotmányos jó­váhagyása mellett, a közös külügyminister által köt­tetnek azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakministerei között eszközlendők; az egész szerződésben sehol többé annak nyoma sincs, hogy e szerződéskötés a közös külügyminister ressort­jába tartoznék. Keménylem, senki nem fogja állítani, hogy a Lloyd-társaság állam, az épen oly magántársulat, mint az osztrák gőzhajózási társulat, melylyel leg­közelebb is az állam mindkét fél szakministerei által kötött szerződést, és mivel a Lloyddal kötendő szer­ződés értelmében a társulat mindkét fél, azaz Ma­gyarország és Austria érdekében vállalja el a nem­zetközi pósta-szállitást: a szerződést senki más, mint a két fél kereskedelmi ministerei köthetik meg. A külügyminister hatásköre világosan körül van irva a Vl-dik fejezetben, melyben ez a keres­kedelmi hajók tekintet nélkül azoknak, valamint legény­ségeknek illetékességére mindazon ügyekben, melyek külföldön oltalmukra, s érdekek képviselésére vo­natkoznak, az ott székelő császári királyi eonsulatu­soktól, s felsőbb vonalban a kereskedelemügyi mi­nistertől függenek ; továbbá ugyanott ezeket lehet olvasni: Az austriai Lloyd czim alatt működő, s mindkét fél forgalmait előmozdító nemzetközi, s postaszállítási vállalat a külügyminister vezetése alatt áll, ki az intézetet illető tengerészeti s pósta­ügyekben a két kereskedelmi ministerrel egyetértő­leg fog eljárni. Ezen kitétel sem involvál a külügymiuisterre nézve szerződés megkötési jogot. Világos tehát, hogy a szerződés megkötés­módja alkotmányellenes, és igy alakilag el nem fo­gadható s visszavetendő; nehogy a mi tavaly a de­legatio előtt annak némely tagjainak alkotmányos éber­sége miatt nem sikerült: ily mellékes úton, törvényesen érvényesíttessék, nevezetesen a nemzetközi, tengeri, j kereskedelmi forgalom a mindkét fél érdekére vo­natkozó nemzetközi tengeri, kereskedelemi, forgalom kérdését közös ügygyé tegye; a ki ezt nem hiszi, ol­vassa meg figyelemmel az indokolás utolsó sorait, s abból levont erőszakos okoskodását az illető minis­ter úrnak: meg fog győződni, hogy ez a szándék. Tekintsünk már most ezen szerződésre, egye­dül anyagi érdekeink szempontjából, s vizsgáljuk meg annak béltartalmát. 1867-ben a mmister űr azt monda: nem tagadom, hogy ezen szerződés rósz stb. Vajon jobb-e most már? kellőleg csak akkor Ítélhettük volna meg, ha mindkettő egész kiterjedé­sében kezeink közzé juttatott volna, amennyiben azon az indokolásban az 1865-ikinek némely lényeges pontjai, az 1872-dikksl egymás mellé állíttattak volnt. Tagadni nem lehet, hogy papiroson valóban jobb, például az 1865-diki szerződés szerint az osztr. Lloyd a magyar koronához tartozó tengeri partokon hetenkint egyszer csak három pontot érin­tet, akkor is, csak néhány perczig, egyedül Triest város kereskedése érdekében : ezután pedig kétszer, hogy a posta-járatokért az állam által fizetendő költségtérítés ezután 3 százezerrel kevesebb lesz; hogy ezután a két külső igazgatótanácsosi állo­más egyikét a magyar korona országaiban honos részvényesével tölti be, hogy ha a fiumei-károlyvári vasút meg fog nyílni: az Alexandriával közlekedő gőzös Fiumét minden hétben egyszer, ha a feladandó árúmennyiség 15 ezer vámmázsát ér el: ha pedig e mennyiség két annyira fog rúgni: minden két hét­ben egyszer érinti stb. Nem lehet tagadni, az egyesség minden pontjának szigorú megtartására köteleztetve van a vállalat s én, ha osztrák polgár volnék:ha­zám érdekét minden tekintetben óva és előmozdítva látnám ezen szerződés meghosszabbítása által ; de mint magyar polgár ismétlem azon szavaimat, me­lyeket 1867-ben, december 18-án e házban elmon­dottam, hogy a Lloyd-társulat subventiójával tengeri kereskedelmünk halálos ellenségét megölő betűjét ápoljuk, s hogy a subventióval csak azon gátot magositjuk, erősítjük, mely végzetes akadálya a ma­gyar tengeri kereskedés kifejlődésének, mely sok­nemü kedvezményekben részesülve, a tengeri keres­kedés minden előnyeit magához ragadván, azt Triest­ben concentrálja, az egész adriai tenger part-keres­kedését megsemmisítette, s több mint 200 mértföld hosszaságon 100 kikötőt aprólékos, főleg halászati kupeezságra törpitett. Vajon, tisztelt ház, lehet-e azt reményleni,hogy már most majd a nevezett osztrák-magyar társaság irányunkban magát máskép fogja viselni? Ha nekem egy rósz szomszédom van, ki 30 évig vetéseimet, rétéi­met, és lopva legeltette; barmaimból, a hol módját ejtette, ellopott: attól nyugodalomban soha nem élhetek, ha csak birtokaimat el nem adom, vagy nagyon meg nem verem. írott szerződés, melyben kötelezi magát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom