Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

168 20. országos ülés október 1. 1^72. kikötőjét, melylyel bir, lehetőleg emelje és érdekeit előmozdítsa. Ennek következtében bátor vagyok a tisztelt háznak pótezikk alakjában indítványomat ílőterjesz­teni, melynek — mint kifejtettem — főczélja az, hogy kimondassák: miszerint az osztrák-magyar Lloyd kötelezi magát az érintett járatok teljesítésére; in­dítványom elfogadása által a magyar kereskedelmi minister oly helyzetbe jut, hogy nem fog ugy je­lenni meg, mint alkudozó, vagy mint kérelmező, ha­nem mint olyan, a ki a feltételeket megszabja és csak azon esetre, ha a pótezikk a társaság részéről elfogadtatnék: lép a főszerződés életbe. Indítványom következőleg hangzik: Pótczikkek: az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szer­ződéshez. 1. §. Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata kötelezi magát arra, hogy Fiume Cattaróval és a többi Dalmát kikötővel évenkint legalább 52 közvet­lenül Fiúméból kiinduló menet által, egyenes össze­köttetésbe fog hozatni. 2. §. Ezen pótezikk elfogadása után lép a főszerző­dés életbe. A bizottság javaslata és az általam benyújtott indítvány között csak az a különbség, hogy a mint. említem, az én indítványom czélja az: hogy a magyar kereskedelmi minister azon helyzetben legyen, miszerint ne mint kérelmező lépjen fel, hanem hogy a szer­ződés megkötése előtt oly helyzetben legyen, hogy a feltételeket megszabja; mert ha, a szerződés akként köttetik meg, mint a bizottság ajánlja: oly helyzetbe jut a minister úr, milyenbe juttatni nem kívánnám. Ennélfogva én indítványomat a tisztelt háznak el­fogadás végett ajánlom. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy az indít­vány még egyszer felolvastassák. (Halljuk!) Wächter Frigyes jegyző s (Újra fel­olvassa az indítványt). P. Szathmáry Károly: Tisztelt ház! Én részemről megvallom, hogy, midőn ezen szerző­dés először kezembe akadt, és annak indokolását megtekintettem, kettőről akartam mindenekelőtt meggyőződni. Az egyik az : vajon az illető társulat­nak van-e szüksége ezen subventióra és nem állhat-e fen a nélkül? és 2-or vajon azon szolgálmány, azon subventio, melyet Magyarország ezen társulat­nak juttat, megér-e annyit, mint a mennyi szolgá­latot a társulat Magyarországnak tesz? Az elsőre nézve meggyőződést szereztem, s e meggyőződés abban áll, hogy igenis a Lloyd - társulat fen fog állani és pályáját folytatanclja, ha Magyarország ezen subventiót meg nem adja is, és teljesíteni is fogja elvállalt kötelezettségeit ép ugy a magánosok, mint az állammal szemközt; mert ezen pár 100 ezer frt meg nem kapásáért nem fogja megszüntetni menetét, mely reá nézve jövedelmező. Nagyobb kérdés volt a másik, és erre nézve — fájdalom — semmi meggyőző­dést, semmi tájékozást szerezni nem bírtam. Az összes indokolásból, melyet erre vonatkozólag a minister úr a ház elé terjesztett: egyetlen egy adat vonatkozik a magyar tengerpartra, illetőleg Fiúméra, mert a dalmát partokat Magyarország, fájdalom, még ma nem mondhatja magáénak, jogilag ugyan Magyar­országhoz tartoznak, de tényleg nem. Ezen egy adat is nem Fiúméra, hanem Triestre vonatkozik és azt állítja, hogy a triesti exportból körülbelül 40 perczent az, a mi Magyarország részé­ről vitetik ki. Hozzá teszi az exposé és igen helye­sen teszi hozzá, hogy ezen 40 perczentet is nem a Lloydtársulat szállítja ki, mert ezen Lloydexportot főleg a Brazília és nyugat felé szállított liszt teszi. Igyekeztem azonban más oldalról magamat tájékoztatni, miután a ministeri exposéból nem nyer­hettem tájékozást. Ezen máshonnan szerzett tájé­kozás engem a következő eredményre vezetett Kivéve a téli hónapokat, Magyarországnak a Lloyd által eszközölt szolgálmányokra szüksége nincsen, mert azon keleti postaszolgálat, melyet a Lloyd Magyar­ország számára eszközöl: nagyon másodrangú, talán tized- vagy századrészét képezvén az ő működésé­nek. Az igazi egyenes útja a keleti kivitelnek a Dunán és illetőleg Oláhországon a dunai fejedelem­ségeken keresztül vezet. Ha a minister úr, minket az ellenkezőről akart meggyőzni, hogy t, i. Magyar­országnak ezen postaszolgálatra kelet felé nagy szüksége van, s hogy annak épen a Lloyd által kell történnie: ki kellett volna mutatni perczentek szerint, mi volt a közelebbi években azon szállítmány, melyet a Lloyd pusztán Magyarország számára eszközölt, Eb­ből megtudtuk volna ítélni, vajon megfelel-e az azon subventiónak, melyet a Lloyd Magyarországtól igénybe vesz vagy nem. Az egész nyáridény alatt, vagyis tavaszszal, nyáron és őszszel Magyarországnak kivitele kelet felé a Dunán történik, s az igen tetemes; de abban a Lloyd nem vesz részt. Ami már most a keleti postát a kereskedelmi üzeneteket illeti: annak legtetemesebb és legfonto­sabb része kétségkívül telegramm utján szállíttatik. De van Magyarországnak egy nagyfontosságú érdeke és ez a lisztkereskedés, mely Brasilia-felé irányul, s bár ugylátom az indokolásból, hogy Brasilia és Fiume, illetőleg a magyar tengerpart közt létesí­tendő közlekedés szóba volt hozva ; épen ezen egyet­len tárgy, mely Magyarországnak nagy fontosságú

Next

/
Oldalképek
Tartalom