Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-475f
475. országos ülés április i 1872. 39 Én nem félek, hogy szabadelvütlen téren állok akkor, midőn vele és Madarász József képviselőtársam indítványának pártolóival szemben, azokra hallgatok, a kik az átalános szavazatjognak az egész müveit világ által elismert előharczosai. Én, t. ház, azt olvastam és azt tanultam, hogy bármily fájdalmas legyen az elvre nézve: a társadalmi érdekek által indokolt kizárási okok mindaddig, mig ezen indokok és érdekek fön állanak, teljes jogosultsággal birnak. En ugy tudom, hogy ott, hol a művelt osztálynak őt méltán megillető túlsúlya a kevésbbé művelt osztály számszerinti elnyomásának lenne kitéve: ott az átalános szavazati jog korlátlan gyakorlása, jótéteményénél sokkal több roszat idézne elő. így nyilatkozott többek közt Stuart Mill is, kire ma Yukovits Sebő t. barátom mint tekintélyre hivatkozott. És itt szabad legyen nekem Vukovits Sebő t. képviselőtársam beszédére megjegyezni azt, hogy habár szívesen ismerem el azon tételét, hogy a miveltség hiánya nem zárja ki a becsületességet és a józan észt; hanem azért azt hiszem, hogy a becsületesség és a józan ész még nem foglalja magában mindazon garantiákat, melyek hazánk fönmaradásának és előhaladásának nélkülőzhetlen és elengedhetlen feltételei. Azon aggodalom, t. ház, melyet én szóba hozni bátor voltam, nemcsak hazánkban indokolt, hanem létezik más országokban is, s azért a tudomány elmélete mindenütt megkívánja, hogy még ott is, a hol fejlettebb viszonyok folytán az állam magát az átalános szavazati jog gyakorlására érettnek érzi, ezen nagy elv nem oly pongyolán, hogy ne mondjam oly gondatlanul, legyen életbe léptetve, miként lenne nálunk : ha elfogadtatnék Madarász József t. képviselőtársam inditváuya. A legszabadelvübb irók, kik különben helytelennek találják a censust, a vagyoni feltételeket : nagylelkűségükkel nem mennek odáig, meddig Madarász József t'. képviselőtársam; mert nem engedik el a személyes feltételeket, és ezekenkivül még a választási törvényben kivannak más oly szabályokat is, melyek a mivelt osztálynak az őt megillető befolyását garantirozzák. így például sokan az átalános szavazatjogn'ak legforróbb pártolói közül azt kívánják, hogy ezen jog gyakorlatából kirekesztessenek azok, kik irni s olvasni nem tudnak. Én kijelentem, hogy nem szeretném ez elvet Magyarországban alkalmaztatni,? nem szeretném kimondatni, hogy a ki hazánkban irni, olvasni nem képes, nem bír választói joggal; nem helyeselném pedig azon okok alapján, melyeket képviselőtársaim előttem elősoroltak. Tudjuk ugyanis, hogy MagyarországKÉPV. H. NAPI-Ó 18-$.% XXIT. ban, fájdalom, a közművelődés iránti kötelezettség az állam részéről nem teljesíttetett oly mérvben, hogy igazságtalanság ne lenne ily törvény behozatala által a polgárokon ejtve; de nem helyeslem azért sem, mert az 1848-iki törvények alapj'án sokan birnak most választói joggal, kik elvesztenék e jogot, ha az átalános szavazás ily korlátozással léptetnék életbe. Mindennek daczára kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy ha oly kényszerűség előtt állanánk, hogy kötelességünk volna Magyarországban életbe léptetni az átalános szavazatjogot, miután aggodalmaim vannak rósz következései iránt, azoknak elhárítása, vagy enyhítése czéljából magam is óhajtanám az emiitett korlátozást. Kívánja továbbá sok nevezetes reformer, kik különben nem helyeslik a censust, hogy a választó egyszersmind adót fizető polgár legyen. Az összegre nem fektetnek súlyt; fizessen bármennyit, az mindegy; de fizessen direct adót, mert elengedhetlen elv az, hogy az ország adója fölött ne rendelkezzék más, csak a ki maga is adót fizet. Tisztelt barátaim erre azt felelik, hogy nálunk minden ember adófizető, minden ember részt vesz a közterhekben, mert ha nem fizet is direct adót; de fizet fogyasztási adókat, viseli a közmunka terheit, és ezeket Vécsey Tamás barátom adózó polgároknak tekinti. Erre nézve bátor leszek egy nagy tekintélyű irónak épen kezemben lévő munkájából egy pár sort felolvasni. (Saüjukl) „Épen oly fontos, hogy agyülés, mely akár az országos, akár a helybeli adókat megszavazza, kizárólag azok által választassák, kik az adót fizetik. Azok, kik nem fizetnek adót: szavazataikkal más pénze felett rendelkeznek és minden képzelhető ok meg van arra, hogy vesztegetők, és egy sincs arra, hogy takarékosok legyenek. A mennyiben pénzügyről van szó, minden általunk gyakorlott szavazatjog megsértése egy szabad kormányrendszer alapelvének ; egy hibás intézkedés, melyben ellenőrzési joga van; de semmi érdeke, hogy azt jól gyakorolja. Ez ugyanaz, mintha megengednék az embereknek szomszédaik zsebében kotorászni minden oly dologért, melyet tetszenék nekik közdolognak nevezni. Mindenki tudja, hogy ily módon emelkedett az Egyesült-Államok nagy városaiban a községi adó oly magas számra, és hogy ennek terhét egyedül a gazdagabb osztályok viselik. Legyen a képviselet odáig terjesztve, meddig az adózás; de tovább ne: im ez az, mi összhangzásban van a britt intézményekkel. De hogy ezt, mint a népképviseletre szükséges feltételt a képviselet átalánosságával egyesítsék, lényeges és többféle okból kívánatos, hogy 12
