Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475f

90 475. országos ülés április 3. 1872. az adóztatás látható alakban a legalsóbb osztá­lyokig leszálljon. Angliában és több más országban valószí­nűleg nincs munkás-család, a mely thea, kávé, czukor, és e mellett dohány és szeszes italok fo­gyasztása által ue járulna a közvetett adóhoz. De a közköltségekben ilyforma részesülést alig veszi az ember észre; az adózó, ha nem tanult ember, nem érdeklődik ugy az adónemek iránt, mint ha erre a pénzt közvetlen tőle kérnék, és még akkor is, ha ez az eset csak arra lesz gondja, hogy a kiadás, melyre szavazatával a kormányt felhatalmazta, ne az általa használt fogyasztási czikkekre vetett pótadóval szereztes­sék be." Ennek szerzője Stuart Mill, s ez szolgáljon feleletül Vécsey Tamás t. barátomnak. Kiveszik továbbá a személyes qualificatfó hiányánál fogva az átalános szazatjog gyakor­lói közül azokat, kik gazdái hatalom alatt álla­nak, kik koldusok, kik gondnokság alatt vannak; holott ezek Madarász t. képviselőtársam indít­ványa szerint bírnának szavazattal. Sőt vannak, t. ház, olyanok is. még pedig a legszabadelvübb reformerek között, kik az adó indoktalan*nem fizetését a szavazatjog gyakorlá­sából kizárótnak tekintik, ha az illető nem tudja indokolni, hogy miért nem fizet hosszabb ideig államadót. Ezen egyéni feltételeken kivül mint mon­dani szerencsém volt, a választási törvényekben még egyéb szabályokat is megkívánnak, melyek arra vannak hivatva, hogy az átalános szavazati jogból az államra bekövetkezhető hatást eltávo­lítsák vagy lehetőleg ellensúlyozzák. Ilyen rósz következménynek szokták tekinteni azt, ha a törvényhozásban műveletlen osztálynak túlsúlya lesz a müveit osztály fölött. Ennek elkerülése czéljából több publicista, kik különben az átalá­nos szavazatjog elveit hirdetik, indítványba hoz­ták, hogy a műveltebb osztályhoz tartazók, ma­gasabb személyi qualifieatio alapján több szavazati joggal bírjanak; mások pedig a parlamentalis rendszert az átalános szavazatjoggal egyesítve tökéletesítendő a kisebbségi képviseleti rendszere mellett küzdenek. Nagyon sajnálom, t. ház, hogy egy rövid beszéd keretében nem lehet időm és alkalmam arra, hogy ezen, meglehet igen inpraeticus, de mindenesetre nagy eszmékhez bővebben hozzá szóljak; de még inkább sajnálom azt, hogy az átalános szavazati jogot védelmező t. barátaim nem fordítottak figyelmet arra, mi saját eszmé­jüket nagy mértékben szépen tökéletesítené. Pedig a kisebbségi képviseleti rendszer épen oly elvi­tázhatatlan átalános igazságokon alapszik, mint az átalános szavazati jog rendszere. (Madarász József közbeszól: De hát gyakorlatilag f) Gyakor­latilag mondja a képviselő ur ? Gyakorlatilag még nagyobb horderővel bír; mert mig az egyes kép­viselő választókerületekben leszavazott kisebb­ségek megszűntek politikai tényezők lenne: addig a parlamentalis rendszer kisebb-nagyobb mérték­ben, de minden esetre illusorius. Megvallom, hogy elvártam volna azon t. barátaimtól, kik az átalános szavazati jog mellett felszólaltak, hogy ne felejtkezzenek meg arról, mi az eszményt tökélyre emeli és figyelmökre méltassák azon fontos tanokat, melyek mellett Stuart Millén kivül, hogy sokat ne említsek, Bluntschli, Louis Blanc, Laboulaye és mások buzgólkodtak. Sőt több helyen már életbe is van léptetve, nevezetesen 1855. óta Dániában és Syd­neyben, továbbá Angolországban is, habár csonka és tökéletlen mértékben, és csak egy két vá­lasztókerületre kiterjesztve, oly választókerü­letekre tudniillik, melyek három képviselőt kül­denek ; az amerikai Egyesült-Államokban is el van fogadva 1869. óta, ámbár csak a senatusi választásokra nézve. Nekem, t. ház, ki ez időszerűit megelégszem azzal, hogy a kormánynyal és a többséggel szem­ben az 1848-iki törvények által adott jogokat védelmezzem, és azoknak szabadelvű irányban tovább fejlesztését szorgalmazzam: nekem mon­dom, ki ily szerény álláspontot foglalok el, nem hivatásom pótolni azt, a mit t. barátaim nézetem szerint, saját szempontjukból károsan elmulasz­tottak. Csak azért hoztam fel ezeket, hogy mily nagy különbség van a szabadelvüség elismert bajnokai által óhajtott, ós a Madarász képviselő­társam átal ajánlott átalános szavazatjog rend­szere közt. Csak azért emiitettem föl ezeket, hogy kimutassam, miszerint az állam érdekeinek a po­likai szempontoknak szem előtt tartását a leg­radikálisabb írók is követelik, és mi, midőn e szempontokat lelkiismeretesen figyelembe vettük : egyátalán nem adtunk okot, nem adtunk jogot senkinek arra, hogy bennünket a szabadelvüség megsértésével vádolhasson. (Helyeslés hal felől.) Ez levén, t. ház, felszólalásom czélja: befe­jezhetném beszédemet, ha nem tartanám szüksé­gesnek, hogy az előttem mondottakra még egy pár rövid megjegyzést tegyek. Mocsonyi t. barátom azzal vádolt bennün­ket, hogy mi osztályuralomra törekszünk, ós figyelmeztetett bennünket, hogy bármely osztály legyen az, mely ily mesterséges módom uralomra vergődik: azon osztály mindig akadályozni fogja a szabad fejlődést. Én t. ház, elismerem indo­koltságát azon aggodalomnak, hogy bizonyos osz­tályoknak túlnyomó bsfolyása az állimra nézve veszélyes lehet; de az alkalmazás helyes voltát tagadom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom