Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474f

474 országom ülés ábrilis 3. 1S72. &7 az összes népre az átalános szavazati jogot ki­terjeszteni. Bármiként legyen is e dolog, meglehet: igázok van azoknak, kik több műveltséget ki­vannak az átalános szavazatjog megadására nézve; követelik, hogy mindenki birjon az értelmiség némi qualificatiójával arra, hogy a szavazati jogot gyakorolhassa. Egyre azonban bátor va­gyok figyelmeztetni t. barátaimat, s ez az, hogy ezen argumentatiójokkal elkéstek. Az 1848: V. törvényezikk már félig behozta az átalános szavazatot, behozta a választói jog körébe a nem-értelmes tömegeket. Méltóztassa­nak körültekinteni a mi választói kerületeinken, még magokban a városiakban is, hol az értelmi­ség sokkal inkább van condensálva, mint a fa­lusi választókerületekben: a választóknak több­ségét ott is azok képezik, kiket rendesen az intelligenciához számítani nem szoktunk ; a falusi kerületekben pedig ugy áll a dolog, hogy alig 5—10 százaléka az összes választó közönségnek tartozik az úgynevezett értelmiséghez. Ha tehát veszedelem az, ha a nagy tömegéi a műveletlen tömeg kezébe van lefektetve a választási jog: ezen veszély nálunk már meg van most is, és ezen veszélyen azzal, ha nem adjuk meg az ál­talános szavazati jogot, segítve nem lesz. Ugy van az értelmiségi osztály ezzel, hogj" a Várady Gábor t. képviselőtársam által alkalmazott ha­sonlatra vonatkozzam, mint az úszni nem tudó ember, akár legyen egy hüvelykkel mélyebb a viz, akár majdnem feneketlen: egyaránt meg fog benne fúlni. Az a szerencse, hogy nálunk az ér­telmiség igen is tud úszni ama hullámokban; sőt ha jól vizsgáljuk a dolgot, talán nem is abban van a baj az átalános szavazatnál, hogy az intelligentia nem képes kellő befolyást gya­korolni a tömegre;; hanem inkább abban, hogy túlságos befolyást képes rá gyakorolni a meg­vesztegetés által, hivatalnoki pressió által, a mi szintén az intelligentia részéről jő: tehát volta­képen az intelligentia befolyásának rovására irandó. S itt legyen szabad megemlítenem, hogy én igen nagy ellentétességet látok azok argumen­tatióiban, kik az átalános szavazati jogot ellen­zik. Mert először azt mondják: nem tanácsos behozni az átalános szavazatot azért, mivel ki­teszszük magunkat az oklokratia veszélyének, azon veszélynek, hogy a tömeg a maga feje után fog menni s veszélyes dolgokat művelni kritikus időkben; másrészről pedig azt mondják, hogy az átalános szavazati jog azért veszélyes: mivel eszköz a zsarnokság kezében, mint a hogy külö­nösen Francziaországot. # szokták e tekintetben ki­emelni, hogy épen a tömeggel való rendelkezés által volt képes III. Napóleon a maga piaebi s­IÉPV. H. NAPLÓ 18-f4 XXIT. citumait színre alkalmazni. Ebben ellenmondás van; vagy azért méltóztassanak ellenezni az áta­lános szavazati jogot, mivel oklokratiára vezet, vagy azért: mivel vak eszköz a zsarnokság ke­zében ; de a kettőt együtt felhasználni, nem he­lyes eljárás; engedelmet kérek a triviális kifeje­zésért : ez annyi, mint egy rókáról két bőrt le­húzni. A mi a vesztegetést iileti, fájdalom! népünk a vesztegetésnek nagy mértékben ki van téve; népünk azon osztályának egy nagy része, mely fel van ruházva a szavazati joggal; még nem elég müveit, nem elég önálló arra, hogy képes legyen az intelligentia egy részéről jövő ily be­folyásnak ellent állani; más részről pedig nem elég számosan vétettek fel, hogy a tömeges vesztegetés nagy nehézségeinek ellensúlya által lehessen segíteni a bajon; s épen azért én azt tartom egyik legfőbb oknak arra, hogy az áta­lános szavazatot behozzuk, hogy mint meg va­gyok győződve, ha az átalános szavazat be fogna hozatni: a megvesztegetések oly nehézségekbe fognak ütközni, miszerint majdnem lehetetlenné fogná tenni anuak eszközlését; és ha ebben nem csalódom, akkor ez maga elegendő ok arra, hogy az átalános szavazati jog behozassák. Atalában a mi összes választási ügyünk két­ségtelenül olyan, hogy az ezen való segítséget sokára halasztani nem tanácsos. Ezen vesztege­tés, ezen demoralisatió, ezen anarchicus jellensé­gek, ezen valóságos saturnaliák, melyek gyak­ran a társadalmi fegyelem felbomlásával fenye­getnek]: oly jelenségek, hogy azok eltávolítására mindent meg kell kisérleni a törvényhozásnak. Azért szükségesnek tartom megtenni a kísérletet a vesztegetések korlátozására nézve az átalános szavazattal. Ezért tartok szükségesnek más in­tézkedéseket is, melyeket megemlíteni bátor le­szek. Szükségesnek tartom a titkos szavazást, mely szintén nagy mértékben korlátolja a vesz­tegetést. Szükségesnek találom, hogy a mostani eljárás helyébe a községenkénti szavazás hozas­sék be, mely — meggyőződésem szerint —• nagyban fogná az anarchicus kihágásokat keves­bíteni. Van még egy, t. ház, a mi ez ügygyei szoros összefüggésben áll, s mely magával az átalános szavazat behozatalával organieus kap­csolatbanvan és ez az, hogy az átalános szavazati jog csak akkor fogja nálunk is megteremni kellő gyümölcseit: ha a közigazgatási önkormányzatot, a megyei autonómiát azon épségében, melyben azelőtt volt, visszaállítjuk. Mert mi oka annak, hogy Francziaországot mindig aként szokták idézni, mint a hol az átalános szavazat nem termett jó gyümölcsöket? 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom