Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474f
474 országom ülés ábrilis 3. 1S72. &7 az összes népre az átalános szavazati jogot kiterjeszteni. Bármiként legyen is e dolog, meglehet: igázok van azoknak, kik több műveltséget kivannak az átalános szavazatjog megadására nézve; követelik, hogy mindenki birjon az értelmiség némi qualificatiójával arra, hogy a szavazati jogot gyakorolhassa. Egyre azonban bátor vagyok figyelmeztetni t. barátaimat, s ez az, hogy ezen argumentatiójokkal elkéstek. Az 1848: V. törvényezikk már félig behozta az átalános szavazatot, behozta a választói jog körébe a nem-értelmes tömegeket. Méltóztassanak körültekinteni a mi választói kerületeinken, még magokban a városiakban is, hol az értelmiség sokkal inkább van condensálva, mint a falusi választókerületekben: a választóknak többségét ott is azok képezik, kiket rendesen az intelligenciához számítani nem szoktunk ; a falusi kerületekben pedig ugy áll a dolog, hogy alig 5—10 százaléka az összes választó közönségnek tartozik az úgynevezett értelmiséghez. Ha tehát veszedelem az, ha a nagy tömegéi a műveletlen tömeg kezébe van lefektetve a választási jog: ezen veszély nálunk már meg van most is, és ezen veszélyen azzal, ha nem adjuk meg az általános szavazati jogot, segítve nem lesz. Ugy van az értelmiségi osztály ezzel, hogj" a Várady Gábor t. képviselőtársam által alkalmazott hasonlatra vonatkozzam, mint az úszni nem tudó ember, akár legyen egy hüvelykkel mélyebb a viz, akár majdnem feneketlen: egyaránt meg fog benne fúlni. Az a szerencse, hogy nálunk az értelmiség igen is tud úszni ama hullámokban; sőt ha jól vizsgáljuk a dolgot, talán nem is abban van a baj az átalános szavazatnál, hogy az intelligentia nem képes kellő befolyást gyakorolni a tömegre;; hanem inkább abban, hogy túlságos befolyást képes rá gyakorolni a megvesztegetés által, hivatalnoki pressió által, a mi szintén az intelligentia részéről jő: tehát voltaképen az intelligentia befolyásának rovására irandó. S itt legyen szabad megemlítenem, hogy én igen nagy ellentétességet látok azok argumentatióiban, kik az átalános szavazati jogot ellenzik. Mert először azt mondják: nem tanácsos behozni az átalános szavazatot azért, mivel kiteszszük magunkat az oklokratia veszélyének, azon veszélynek, hogy a tömeg a maga feje után fog menni s veszélyes dolgokat művelni kritikus időkben; másrészről pedig azt mondják, hogy az átalános szavazati jog azért veszélyes: mivel eszköz a zsarnokság kezében, mint a hogy különösen Francziaországot. # szokták e tekintetben kiemelni, hogy épen a tömeggel való rendelkezés által volt képes III. Napóleon a maga piaebi sIÉPV. H. NAPLÓ 18-f4 XXIT. citumait színre alkalmazni. Ebben ellenmondás van; vagy azért méltóztassanak ellenezni az átalános szavazati jogot, mivel oklokratiára vezet, vagy azért: mivel vak eszköz a zsarnokság kezében ; de a kettőt együtt felhasználni, nem helyes eljárás; engedelmet kérek a triviális kifejezésért : ez annyi, mint egy rókáról két bőrt lehúzni. A mi a vesztegetést iileti, fájdalom! népünk a vesztegetésnek nagy mértékben ki van téve; népünk azon osztályának egy nagy része, mely fel van ruházva a szavazati joggal; még nem elég müveit, nem elég önálló arra, hogy képes legyen az intelligentia egy részéről jövő ily befolyásnak ellent állani; más részről pedig nem elég számosan vétettek fel, hogy a tömeges vesztegetés nagy nehézségeinek ellensúlya által lehessen segíteni a bajon; s épen azért én azt tartom egyik legfőbb oknak arra, hogy az átalános szavazatot behozzuk, hogy mint meg vagyok győződve, ha az átalános szavazat be fogna hozatni: a megvesztegetések oly nehézségekbe fognak ütközni, miszerint majdnem lehetetlenné fogná tenni anuak eszközlését; és ha ebben nem csalódom, akkor ez maga elegendő ok arra, hogy az átalános szavazati jog behozassák. Atalában a mi összes választási ügyünk kétségtelenül olyan, hogy az ezen való segítséget sokára halasztani nem tanácsos. Ezen vesztegetés, ezen demoralisatió, ezen anarchicus jellenségek, ezen valóságos saturnaliák, melyek gyakran a társadalmi fegyelem felbomlásával fenyegetnek]: oly jelenségek, hogy azok eltávolítására mindent meg kell kisérleni a törvényhozásnak. Azért szükségesnek tartom megtenni a kísérletet a vesztegetések korlátozására nézve az átalános szavazattal. Ezért tartok szükségesnek más intézkedéseket is, melyeket megemlíteni bátor leszek. Szükségesnek tartom a titkos szavazást, mely szintén nagy mértékben korlátolja a vesztegetést. Szükségesnek találom, hogy a mostani eljárás helyébe a községenkénti szavazás hozassék be, mely — meggyőződésem szerint —• nagyban fogná az anarchicus kihágásokat kevesbíteni. Van még egy, t. ház, a mi ez ügygyei szoros összefüggésben áll, s mely magával az átalános szavazat behozatalával organieus kapcsolatbanvan és ez az, hogy az átalános szavazati jog csak akkor fogja nálunk is megteremni kellő gyümölcseit: ha a közigazgatási önkormányzatot, a megyei autonómiát azon épségében, melyben azelőtt volt, visszaállítjuk. Mert mi oka annak, hogy Francziaországot mindig aként szokták idézni, mint a hol az átalános szavazat nem termett jó gyümölcsöket? 8