Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474f

54 474 országos ülés á|>rilis ". la>72. érveket melyeknek folytán én azt óhajtanám, hogy jövőben és tulajdonképen a közel jövőben alkotandó választási törvény az átalános szavazatjog alapjára fektettessék. Miután azonban ezen érvek a túlsó oldal részéről, nevezetesen Szilágyi Dezső képviselő ur részéről bővebb figyelemben s czáfolatban részesültek, s miután átalában ezen tárgy Madarász képviselőtársam indítványa folytán ismét szőnyegre került, s miután átalában ezen tárgy igen fontos, s meggyőződésem szerint már a legközelebbi jövőben szükséges, hogy komolyan szőnyegre kerüljön: bátor leszek én az átalános szavazatjogra nézve nézeteimet bővebben kifejteni. Szilágyi Dezső képviselő ur ellentétet, ellenmondást fedezett fel az én magam tartásában, miután az átalános szavazatjogot pártolván, szerinte elfogadtam Tisza Kálmán képviselőtársam határozati javaslatát. Eectificalnom kell a t. képviselő urnák e mondását, s nagyon csodálkoznom kell a fölött, hogy ha már méltónak találta azt, hogy az én csekély személyemmel foglalkozzék : elkerülte figyelmét az, a mire eoncludáltam; én Tisza Kálmán határozati javaslatához szavazatommal nem járultam, s nem járultam azon oknál fogva, mert nem kívántam jelnnleg megbolygatni az 1848-iki választási törvény alapjait, a jövőben alakítandó választási törvényt pedig az átalános szavazati jog alapjára kívánom fektetni. Miután tehát azon föltevés, melyből kiindult, midőn nekem ellenmondást vetett: szememre tévedésen alapul, ezért, mint átalában azért, mivel nekünk inkább az ügy gyei mint csekély személyeinkkel kell foglalkoznunk : e tárgynál tovább időzni nem szándékozom. Csak egyet legyen szabad a személyes állásra nézve felemlítenem. Én azt hiszem, hogy az országgyűlési képviselőnek feladata első sorban nem az, hogy magának egyes tárgyakra nézve lehetőleg kedvező állást szerezzen, hanem hogy az ügyek tisztázásához járuljon, Ha azt mondja valaki, én pártolom az átalános szavazatot és be akarom hozni rögtön: ez tiszta positio ; hasonlóképen, azt mondani, nem pártolom az átalános szavazatot és nem akarom behozni sem most sem jövőre : — ez is tiszta dolog; de azt mondani — én pártolom ugyan az átalános szavazatot, jelenleg azonban nem kívánom rögtöni behozatalát — elismerem hogy ezen helyzetben van némi látszólagos kétértelműség. De miután mint mondám, nem a lehetőleg kellemes állás biztosítása legelső feladata a képviselőnek, miután én gyakorlatilag az utóbbi eljárást tartom legezélszerübbnek: nem vonakodom legkevésbé sem magamat e miatt felületes megtámadásoknak kitenni. Egyébiránt szélső baloldali t. barátaim kijelentették akkor, midőn e tárgyban először ajánlották fel a paktálást a jobboldalnak, hogy készek volnának elállani az átalános szavazati jog behozatalától azon feltétel alatt, ha biztosíttatnának az 1848. törvények t csorbítatlan föntartásáról és annak Erdélyre való kiterjesztéséről. És most is, midőn Madarász József t. barátom ujolag megtette indítványát, kijelentette, hogy nem ők kívánták felbolygatni a kérdéseket, nem kívánták, hogy tárgyalásuk színre hozassék; ennélfogva azt hiszem, hogy nem vagyunk egymástól távol Madarász József t. barátommal és ha tőle és tőlem függene, a dolgot könnyen eltudnék intézni aképen, hogy jelenleg az 1848-iki törvények minden megcsonkítás nélkül hagyassanak érvényben a legközelebbi országgyűlésnek pedig, és pedig nem a végén, hanem kellő időben hozassék be az átalános szavazatról szóló törvényjavaslat, mint uj választási törvény alapja. Én t. ház, az átalános szavazati jogot abban vélem gyökerezni, amit azon politikai maximával szoktunk kifejezni, nihil de nobis siue nobis, semmit rólunk nélkülünk. Mert azt hiszem, senkitől sem lehet elvenni azon jogot, hogy azon ügyekre, melyek érdeklik, befolyással bírjon és miután nincs az államnak oly, ügye, mely akár közvetve, akár közvetlenül mindenkit ne érdekelne : nincs az államnak oly polgára, kit meglehetne jogosan fosztani attól, hogy az államügyek kezelésére a magarészéről befolyást gyakoroljon. Én azt hiszem, hogy az ember, midőn a polgári társaságba lép, csupán annyit köteles feláldozni eredeti személyes szabadságából, amenynyit szükséges feláldozni arra, hogy az állam fönállhasson; azt pedig, hogy a „semmit rólunk nélkülünk" elv szerint gyakorolja befolyását az állam ügyeire: az állam fenállhatásának érdeke nem kívánja meg; és miért? azért, mert van mód benne, hogy mindenki gyakorolhassa azon j jogát annélkül, hogy az államnak fönállhatását nehezítené. Ezen mód a választási jog, a képviseleti rendszer és az átalános szavazati jog. Ez az én alapnézetem t. ház, ez az én elméletem az átalános szavazati jogra nézve, megengedem igen egyszerű; de azt hiszem, hogy correct. Nem tudom, nem fog e erre ismét azon megjegyzés tétetni, melyet hallottam délelőtt, hogy t. i. sokan mondták már azt, hogy az átalános szavazati jog mindenkinek természeti személyes joga: de bebizonyitni ezen tételt még nem hallották. Én, t. ház, azt hiszem, hogy megczáfolva nem volt ezen tétel. Hallottam ennek ellenében más tételeket feláihttatn}, más kiindulási pontokból. De épen azon tételebet, melyek ennek ellenében