Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-482

256 482. országos filés április 12. 1872 jobboldalinak gunyhóját, baloldali összeírok min­den baloldaliét fölbecsülik 300 írtra. Ha tehát mi a hivatalos visszaéléseknek gátot akarunk vetni: akkor gondoskodnunk kel­lett itt is egy biztos kulcsról. Melyik volt a legtermészetesebb? Nem kellett sokáig keresni, mert a mi magunk által megalkotott 1868. XXII. t. ez. megadta azt, rendelvén, hogy oly városokban, a hol házosztály-adó fizettetik: e házosztály-adónak a földtehermentesitési járu­lékkal együtt 60-szoros összege képezi a háznak értékét. Ez tehát tökéletesen eorrect és törvé­nyes eljárás volt. (Ellenmondás hal felől.) Én elismerem, hogy a törvényjavaslatnak ezen rendelkezése szerint csakis azon háztulaj­donosok nyertek volna szavazatot, a kik négy lakrészből álló házzal birnak, és azt is elisme­rem, hogy ezen házak ma már többet érnek 300 írtnál; sőt tovább megyek, s azt mondom, hogy azon házak is, melyeknek csupán két lak­részük van : bizonyára megérnek 300 irtot. Azon­ban mégis bátran merem mondani, miszerint mi anélkül, hogy mi csakis a négy lakrészből álló házak tulajdonosainak akartunk szavazatot adni : senkit eddig törvényesen élvezett jogától meg nem fosztottunk. (Ellenmondás és zaj hal felöl.) Önök azt mondják, hogy 1848-ban az, aki két lakrészből álló házzal birt, beíratott a vá­lasztók közé, és azok most mind elesnének. En­gedelmet kérek: nem fognak elesni, nem pedig az iparosokra alkalmazott és elmondott okoknál fogva. Vagy képzelhetnek önök egy embert, aki városban lakik és kinek két szobából álló háza van, hogy annak ne legyen más utón 100 frt jöveuelme 1 hisz éhen kellene különben halnia! (Élénk helyeslés jobb felől.) Vegyük fel, hogy az egyik szobában ő lakik, a másik szobát kiad­hatja haszonbérbe. (Ihozgás a bal oldalon. Zaj.) Legyenek szívesek kihallgatni, hisz oly nagy tü­relemmel hallgattam önöket hat hétig. (Sálijuk! Halljuk !) Tehát ismétlem, hogy nem képzelhetek olyan embert a városban, ki oly háznak birtokában van, mely két lakrészből áll, hogy annak más keresete ne lenne s más czimen ne jutott volna be a választók közzé. Egyébiránt megvallom és kijelentem a kor­mány nevében azt, ami most már nyilvános titok, hogy miután azt tapasztaltuk, miszerint erre nézve nyilatkozott a házban a legtöbb ké­tely, miután másrészt egyátalában nem szándé­koztunk megfosztani senkit sem törvényesen gya­korolt jogától; saját pártértekezletünkön elfogad­tuk Zsedényi Ede képviselő ur indítványa követ­keztében azon modositványt, hogy mindazon háztulajdenosok, kik két lakrészből álló házat birnak: jöjjenek be a választók közé. Tudják azt önök is, mert hisz több izben kinyilatkoztattuk. (Ellenmondás bal felől. Zaj.) Ha egyébiránt önök ezt tagadják: nincsen benne semmi szerencsétlenség. Kijelentem most, a mit egyébiránt tudott e ház minden tagja, a folyosókon folytatott beszélgetésekből, hogy erre a módosításra rá álltunk volna. (Derültség bal felől.) S épen ezért sajnálkozom a fölött, hogy önök eddig húzták a czim és bevezetés fö­lött a tárgyalást, minek folytán javaslatom ezen szakaszai fölött nem tanácskozhattunk. (Mozgás a bal oldalon. Zaj.) Ugy látszik, nem tetszik, a mit mondok. (Nyugtalanság a bal ol­dalon.) Közbeszólásaikkal nem fárasztanak ki en­gem, méltóztassanak erről meggyőződve lenni. (Zaj. Nyugtalanság a bal oldalon.) Elnök: Kérem, a szónokot nem szabad félbeszakítani. Tóth Vilmos belügyminiszter: Én sokszor gondolkoztam, a fölött, hogy mi lehet annak oka, miszerint az ellenzék a czimnél, a bevezetésnél ily hosszasan időzött — és megval­lom, nem tudtam eredményre jönni. Beszéltem azonban egy ió barátommal, a kinek kissé'scep­ticus, gyanúsító természete van. E barátom azt monda, hogy ez igen természetes dolog. A bal­oldal kifogyott már gyanúsító argumentumaiból a jobboldal ellenében, a választások közelednek, tehát nem engedhetik meg, hogy javaslatodnak első szakaszai tárgyaltassanak ; mert hiszen akkor kitűnt volna a vitából, hogy jogfosztás abban nem is foglaltatik, s akkor a jobboldal talán még képes lett volna a kétes pontokban en­gedni. (Élénk helyeslés jobb felől. Derültség bal felől.) r Én megvallom, t. ház, hogy nem osztoztam föltétlenül barátom nézetében s csak azért citáltam szavait, hogy kimutassam, miszerint voltak ilyen nézetüek is. (Helyeslés jobb felől.) Mindezekből az következik, t. ház, hogy jogszoritás az ón ja­vaslatomban nem foglaltatik. De határozottan kijelentem, hogy ha önök igazságosak akartak volna lenni: el kellett volna ismerniök azt, hogy e javaslatban jogtágitások foglaltatnak. (Derült­ség a bal oldalon. Helyeslés jobb felől.) Ezt azon­nal igazolom, (halljuk ! Halljuk!) Igazolni fogom pedig azért, mert. önök, mint látszik, ennek ellentmondanak. (Fölkiáltás bal felől: Ugy van 1 ) Három irányban foglaltatik javaslatomban jog­tágítás. Jogtágitás először az, hogy Erdélyben a honoratiorok fölruháztatnak szavazattal, még az esetben is, ha falun laknak; az 1848-iki tör­vény szerint ez csak a városokban lakó honora­tiorokra volt kiterjesztve; ezen jogtágitás által több ezer intelligens ember fog választói joggal fölruháztatni. Jogtágitás másodszor az, hogy én

Next

/
Oldalképek
Tartalom