Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-482
482. országos Més április 12. 1872. 257 a szellemi tőkét is föl akartam ruházni szavazati joggal. (Győrffy Gyula: A hivatalnokokat !) Igenis, a hivatalnokokat! (Hosszan tartó zaj s nyugtalanság a bal oldalon. Fölkiáltások a jobb oldalon : Hát a hivatalnokok páriák f) Igenis, a hivatalnokokat, mely hivatalnokok minden esetre több qualificatióval birnak, mint egy bocskoros nemes ember. (Élénk helyeslés jobb felől.) Föl akartam ruházni nemcsak az államhivatalnokokat, hanem a municipalis hivatalnokokat is, föl akartam ruházni vele azokat is, kik például egy nagy gyár vezetői, akik egy nagy gazdaság intézői, ha nincs is saját vagyonuk. Ezek az 1848-ki törvények szerint ki voltak zárva a választói jogból, legalább több megye igy interpretálta a törvényt. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ez tehát a második jogtágitás és pedig az értelmiség előnyére szolgáló jogtágitás, a mire én súlyt fektetek. (Élénk helyeslés jobb felől, mozgás bal fetől.) A harmadik jogtágitás a törvényjavaslatban az, hogy mig az 1848-ki törvény azt kivánja, hogy vagy tőkéje, vagy pedig földbirtoka után mutasson ki valaki 100 frt. jövedelmet' : az én törvényjavaslatom megengedi, hogy e jövedelmek összesittessenek. (Nyugtalanság bal felől.) Én tehát határozottan kijelentem, hogy ráfogás volt az, miszerint mi oly törvényjavaslatot akartunk keresztül vinni, mely sok ezer választót fosztott volna meg jogától. Önök e két hónap alatt vetélkedtek a legerősebb kitételekkel gyanúsítani eljárásunkat: ez a második hiba, a melyet önök a törvényjavaslat vitatásánál elkövettek. Igenis nagy hiba, a melylyel önök a parlamentalismus hitelének ártottak. Emlékeztetem önöket, hogy midőn mi 1867-ben az állami kiegyezést létre hoztuk, a mely Magyarország államiságát helyre állította, (Mozgás a szélső bárói) a mely egy szebb, egy boldogabb jövőnek tette le alapját: (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás bal felől.) akkor azok, kik velünk nem voltak egy nézeten, csak ugy szórták felénk az alkotmány eladó — sőt többet mondok: a „hazaáruló" czimet. A legbecsületesebb, a hazafiságban megőszült férfiak sem voltak mentek e czimektől, olyannyira, hogy már tisztességnek tartották az emberek azzal vádoltatni, a mi az előtt, és reménylem ezután is a legbeestelenitőbb megbélyegzés volt, és lesz a közéletben. (Felkiáltások jobb felől: Ugy van! igaz!) Akkor volt elég balga, a ki e vádnak hitelt adott; ma már legfelebb őrülteket lehetne azzal izgatni. (Hosszan tartó zajos helyeslés a jobb oldalon.) És mi volt a következése ezen épen oly meggondolatlan, mint valótlan állításoknak 1 Az hogy a becsületesség tisztaságán nem fogott a EBÍT. H. NAPIZÓ 18-$4 xxl ^reá dobott piszok, és a nép azon meggyőződésre jutott, hogy utoljára is nem mind való ;az, a mit a hon atyái e parlamentben elmondanak. (Zajos helyeslés jobb felől. Élénk nyugtalanság és Közbeszólások bal felől.) Én azt hiszem, hogy ezzel az illetők nem sokat használtak a parlament hitelének. (Helyeslés jobb felől. Fölkiáltások bal felől; Hát az ily nyilatkozatok használnak f) Ez alkalommal a jogfosztás, jograblás czimet használták önök, és ezzel is nagy hibát követtek el. Nagy jelentőségű szavakat csak a végszükségben szabad használni. A bölcs, az előie látó viador nem koptatja el fegyverét ok nélkül, nehogy tompa legyen akkor: mikor leginkább van élére szüksége, hogy megvédje vele becsületét, életét. (Élénk helyeslés jobb felől.) Yégre önök erőszakossággal vádolták a többséget és a kormányt, mely javaslatát keresztül akarta vinnie, törvény erejére akarta emelni, daczára annak, hogy önöknek az ellen aggodalmaik voltak, daczára annak, hogy önök az ellen erős ellenállást fejtettek ki. Megvallom, hogy ezzel önök egy uj tant állítottak fel, a melyszerint ezentúl parlamentalis országban a többségnek, habár czélszerünek, habár helyesnek is tart valamely törvényt : nem szabad azt törvényerőre emelni, ha az a kisebbségnek nem tetszik. Ezen tan czége, s a házszabályok paizsa alatt önök nem engedték meg, hogy javaslatomból törvény legyen. Ami azt illeti, hogy mi erőszakot követtünk volna el az által a kisebbségen : erre nézve tüzetesen nem akarok felelni. Valamint a vallásnak, ugy az államtannak is megvannak a maga dogmái, melyek csak erejűkből veszítenek akkor, ha azok igazságát bizonyítgatni igyekszünk. Ily politikai dogmának tartom én alkotmányos, parlamentalis országban azt, hogy a parlament többségének akarata szerint kell az országot kormányozni ; csakis a többség elveinek alapján lehet törvényeket alkotni, mely törvények természetesen azonnal megI változtathatók: ha az azokat ellenző kisebbség a nemzet akarata folytán többséggé lesz. (Helyeslés a jobboldalon: Ugy van!) Ez oly igazság, mely ellenében lehet sophismákkal élni, milyenekkel önök bőségesen éltek ; de a mely sophismákkal ezen igazságnak erejét és hatalmát megdönteni nem lehet. Mert ezen joggal akartunk élni, akartunk alkotni törvényeket, melyeket mi hazánkra nézve üdvöseknek , czélszerüeknek tartottunk: önök, ugy látszik, eltagadták e jogunkat, és egy épen olyan uj, mint tarthatlan tant állítottak fel, melyet én azonban megvallom veszedelmesnek nem tartok csak azért sem; mert nem hiszem, hogy | követőkre találjon, és legfelebb csak a gyermek33