Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

280 481. országos ülés április 11. 1S72. zük, és megakadályozzuk választói joguk megszorítását, tessék legszelídebben venni magyarázatát ; hanem azért is, hogy önök választóinak, és átalában minden képviselő választóinak joga mellett szólaljunk fel, és megakadályozzuk, hogy még a kormány tagjai és a jobb oldal minden képviselői által képviselt választók jogát sem engedtük megszorittatni. Ez tehát, én ugy hiszem, általunk jól meggondolt cselekvény volt. Én azonban megfordítva a dolgot, azt kérdem a miniszterelnök úrtól: vajon meggondolták-e önök, hogy helyes-e azon választói jogot, melyet az 1848. V. törvényczikk adott, mely önök választóinak biztosíttatott, a magyarázat czime alatt megszorítani ? Csak kettőt hozok fel: vajon az által, hogy midőn az 1848-iki törvények azt mondják, hogy a rendezett tanácsú városokban szavazók mindazok, kik 300 frtot érő házzal vagy földdel bírnak, és önök ezt most a jövedelemadóra, vagy átalában az adóra akarják reá szabni: vajon nem megszorítani kivánják-e önök a választók jogát ? és nem mi vagyunk-e azok, kik azt mondják: ha magyarázni kell, jó, de a törvényt ne ferdítsétek el, hanem rendeljétek ól, hogy hiteles becsű utján mutattassák ki, hogy kinek van 300 frtot érő háza vagy földje. De a ki azután adó utján fel akarja emelni ugy, hogy 600 vagy 1000 frtra viteti: az nem tartja meg az 1848. évi törvény szellemét, az meg akarja nemcsak változtatni, de megszorítani. Másik megjegyzésem a gyárosok, iparosok és kereskedőkre vonatkozik. Hiszen az 1848. évi törvény nem követel semmi adót, semmi jövedelmi adót: hanem csak megmondja, hogy egy oly gyáros vagy kereskedő és iparos, a ki egy legénynyel dolgozik, szavazatjog^al bír. Tehát miért akarják ezt is adóra alapita' 1 Ez megszorítása a törvénynek, megszorítás; a választási jognak. Es most harmada: megjegyzésein az: meggondolták-e önök, hogy helyes-e az, hogy a kormány azon választóknak jogát akarja megszorítani, mely választók önöket bizonyára nem jogaik megszorítása végett küldöttek ide? ós én itt bátor vagyok azon véleményemet is nyilvánítani, miután azt hiszem, hogy a jövő országgyűlésen ismét kérdésessé válik ez ügy; tudom azt, hogy azok, a kik lapokat olvasnak, jól tudják : hogy most a választójognak magyarázata, megszorítása akar keresztül vitetni és jól tudják, vajon helyes-e a 3 év helyett 5 évre terjeszteni ki a választást; de nem fogják önök tagadhatni, hogy a választóknak igen nevezetes nagy része, fájdalom, nem ismer lapokat, és igy a felől tudomásuk nincs; — reménylem tehát, és elvárom, hogy minden képviselőjelölt, a ki a jövő országgyűlésre képviselővé meg akar választatni és e törvényjavaslatokra szavazni, reménylem és elvárom, mondom, hogy oda áll választói elébe és meg fogja nekik mondani nyíltan : Barátim! én jobbnak tartom azt, hogy a városokban az, ki 300 frtnyi házat, vagy földet bir, ne legyen választó, hanem csak az, a ki ennyi, meg ennyi adót fizet; meg fogják mondani: én az6 tartom, hogy az iparos, gyáros, kereskedő, a ki egy legénynyel dolgozik, ne legyen választó, hanem csak az, a ki ennyi, meg ennyi adót fizet: — és ha azután meg választatik azon képviselő: az szavazhat bátran, jogosan e javaslatokra. De ismétlem, hogy azon képviselő, a ki választóival szemben ezt el fogja mulasztani, •— mert a választóknak nincsen nagyobbrészt tudomásuk azokról, a mik itt történnek : — a választási jogot megcsonkító törvényjavaslatra jogosan és helyesen nem szavazhat. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ez válaszom a miniszterelnök urnák. Meggondolták-e ezeket, és meggondolták-e, hogy azon nemzet, melynek vezéreivé 1861. óta lettek, s azon hit alatt, hogy az 1848. évi törvényeket fogják visszaállítani, a nemzet közvéleményét megnyerték : meggondolták-e, hogy helyes lesz-e azután, ha a nemzet egyszer arra ébred fel, hogy bizodalmával csak azért ajándékozta meg ezen vezéreket, hogy azon 1848. évi törvényeknek minden alapelveit megsemmisítsék? Es nem-e a nemzet vezereibeni bizalmatlanságát fogná ez fölkelteni, és nem fogna-e ez veszedelmes lenni az állam létére? Én ajánlom mind a jobb oldalnak, mind a kormányférfiaknak azt, hogy miként mi meggondoltuk, hogy kötelességünk az átalános választói jogot és a létező választói jogot védeni: ugy nekik kötelességük ezeket komolyan meggondolni. Es most meg fog engedni nekem az általam igen tisztelt Grhyczy Kálmán, Komárom városának érdemes képviselője, hogy megjegyzéseire észrevételeket tehessek. (Halljuk!) Az érvekre, a melyeket a vagyon, művelte ség és hadkötelezettségre nézve mondott, észrevételt tenni nem kívánok; sokkal komolyabbak, sokkal nagyobbszerüek azon tárgyak, hogysem az átalános szavazati jog kérdésénél óhajtanám azokat bonczkés alá venni; csak egyet jegyzek meg a t. képviselő urnák, hogy azon örömet, melyet érveinek némelyikével több részen okozott, véleményem szerint, önmaga czáfolta meg legvilágosabban azok által, miket a t. képviselő ur akkor, midőn a törvényhatóságok rendezésénél a legtöbb államadót fizetőkről lévén szó, a mi a kormány és a jobb oldal által a tőrvényhatóságoknál, a népképviselet gunyjára beillesztetni szándékoltatott, — előadott. Ezen érvek szolgáljanak igen t. képviselő-