Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-478

478. országos ülés április 8. 1872. 167 tézni a t. házhoz, méltóztatik e Halász képvi­selő urnák megengedni, hogy szólhasson. {Fel­Máltásokból felől: Igen! Jobb felől: Nem!) Csiky Sándor: Ily kérdést nem is le­het intézni a házhoz. (Zaj.) Elnök: Kénytelen vagyok azoknak, a kik azt jelentik, hogy. a házszabályok értelmé­ben kivannak szólani, azt felelni, hogy a ház­szabályok 132. §-a értelmében a szólót beszéd­jében megakasztani nem szabad. Ezen jog a ház szabályok értelmében egyedül csak az elnököt illeti. Midőn tehát Halász képviselő ur szólani kivan a nélkül, hogy az előbbi szónok befejezte volna beszédét : azt hiszem, hogy Csanády kép­viselő ur beszédjét félbe akarja szakítani. Halász Boldizsár: Nem akarom félbe szakítani, csak védelmezni akarom a házsza­bályokat. (Nagy zaj. Szónok nem juthat szóhoz.) főntartom magamnak a szót. {Felkiáltások: Hall­juk hsanááyt!) Csanády Sándor: Azt mondtam t. ház, miszerint a jelen országgyűlés oly törvé­nyeket alkotott, a melyek hazánkra, nemzetünk­re nézve károsok. Hosszas lenne azokat egymás után felemlíteni, mert csak keseríteni fogná a haza polgárait a mind meg annyi átok, csapás egymás utáni felemlítése. Azonban egynehányat megemlítek azon tőr­vények közül, a melyeket hazámra, nemzetemre nézve károsoknak tartok. (Felkiáltások : Nem tar­tozik ide! Tárgyhoz!) Károsnak tartom ezt a törvényjavaslatDt is, a mely most van tárgyalás alatt. Hogy ne tartoznék tehát ez a tárgyhoz. Az­után pedig megelégelhetik önök azt, hogy van a házban ugy is egy elnök, a ki több alkalom­mal veszi igénybe azon jogot, hogy a szónokot félbeszakítsa; nincs tehát szükség arra, hogy önök a jobb oldalon is félbe szakítsanak. Ilyen a jelen országgyűlés által hozott tör­vények közül, melyeket a hazára nézve károsok­nak tartok az 1870. 42-ik, mely a jogok leg­szentebbikét, a jogegyenlőséget semmisiti meg a virilis szavazat behozatala által. Ilyen azon törvény, mely az igazságügyért felhatalmazta arra, hogy az első folyamodásu bírákat kénye kedve szerint nevezze ki, s amelylyel az ország­gyűlés megfosztotta a nemzetet azon jogától, miszerint első folyamodásu biráit önön maga választhassa. Most. t. ház, a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat által a kormány a haza polgárait, miután nem elégelte meg eddigi jogfosztásait : meg akarja fosztani azon jogtól, hogy képviselőinek választásába, kik hivatva vannak a haza népének sorsa fölötti intézkedésre, befolyhasson. E jogot t. képviselőház, 1848. kor­szakot megelőzött időkben a kiváltságos osztály, az összes nemesség gyakorolta. Ezer éven át kellett hazánk népének a rendi alkotmány alatt a születési osztályuralom szolga-jármát, viselni, miglen az 1848-ki törvényhozás megértve az előhaladt kor követelményeit, felfogva magasztos hivatását, megértve nemzetünk fönmaradhatásá­nak egyetlen létfeltételét szétporlasztván a a szolgaság bilincseit, kimondva a jogegyenlőség elvét: a néhány százezer nemes családot egy 15 milliónyi nemzet testté tömörité; s a haza népé­nek 15 millióját a jogegyenlőség szabad földbir­toku polgárráemelte. A jelenlegi közösügyes kor­mány az alkotmány sánczaiban alig elfoglalt állásából akarja hazánk népét kiszorítani a je­lenleg tárgyalás alatt levő képviselő választási törvényjavaslatával; a születési osztály uralmá­nál sokkal gyűlöletesebb vagyonosztály uralmá­nak felállítása, által. Az osztrákká szegődött magyar kormány {Zaj.) az 1848-ki nemességből összealkotott törvényhozásnak legnemesebb tet­tét akarja jelenlegi törvényjavaslatával meg­semmisíteni, a vagyon uralmát állítván fel a jogegyenlőség magasztos elve ellenében a leg­igazságtalanabbul a legméltánytalanabbul. Igen, is t. képviselőház, a legigazságtalanab­bul; mert ha végig tekintünk a művelt nemze­tek történetén, azon meggyőződésre fogunk jőni, miszerint szóles e világon nincs nép, a mely méltóbbá tüntette volna magát ki az alkotmá­nyos jogok gyakorlatára, mint az alkotmányos jogokat alig élvezni megkezdett hazánk népe. Ugyanis t. képviselőház, 1848-ki önvédelmi har­czunkban, melyet az önkénykedő zsarnokság erő­szakolt e sokat szenvedett nemzetre, a szolgaság bilincseiből alig kiszabadult a testvériség köte­lékébe egyesült nép mint egy test küzdött a zsarnokság ellenében, s legyőzvén az osztrák hadsereget, már-már diadalünnepét ülte hazafias egyetértés-eredményezte győzelmének; már-már teljesedésbe ment a nemzet forró óhajtása, ha a már akkor virilis szavazattal bíró néhány ma­gyar közbenjárására e hazába bevonult idegen nagy hatalom serege romba nem dönti a nem­zet óhajtásait, vágyait. Nékünk tehát bebizonyította azt, már eze­lőtt néhány évtizeddel, miszerint igenis meg van érve az alkotmányos jogok gyakorlatára, és kész az alkotmányos jogok gyakorlatából kifolyó kö­telességeket is teljesíteni, és én épen ezen indokhói indulva ki, kívánom, óhajtom, hogy az ország­gyűlés mondja ki az átalános szavazatot. {He­lyeslés a szélső balról.) Azonban a kormánynak tárgyalás alatt levő törvényjavaslata nemcsak, hogy nem hajlandó a jogok kiterjesztésére; hanem igenis oda töre­kedik, oda működik, a hogy a nép által eddig birt jogokat szűkebb korlátok közé szorítsa. Kérdem ón: mivel indokolja a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom