Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-478

168 478. országos ülés április 8. 1872. ezen igazságtalan eljárását; talán azt mondja, hogy népünk nincs megérve az alkotmányos jo­gok gyakorlatára? Hiszen, uraim, azon nép, mely már az 1848-ki korszakban oly dicső jelét adta magasztos hazafiságának, miként vérét, vagyonát, életét áldozta a haza oltárára, a nép érdekében : az a nép meg van érve az alkotmányos jogok gyakorlatára. Vagy talán azon okon akarja a kormány, a minisztérium a népét megfosztani jogától, mert éretlennek találja a választási jog gyakor­lására ? éretlennek különösen azon oknál fogva, hogy épen a miniszter urakat választotta meg a nép képviselökül a jelen országgyűlésre ? a mi­nisztereket, uraim! daczára annak, hogy az 1867-ki országgyűlésen feladták önök miniszter urak a nemzet ezer éves alkotmányos jogait, feladták önök hazánk önállását, függetlenségét; daczára annak, hogy önök az államadósságok el­fogadása által a nemzetet a végszegénység szé­lére taszították; daczára annak, hogy önök az átkos közös ügyek elfogadása által Magyarorszá­got osztrák tartománynyá sülyesztették. Elnök: Ezen kifejezésért a t. képviselő urat ezennel másodszor utasítom rendre. (He­lyeslés jobbról. Ellenmondás balról. Nagy zaj. Tes­sék megnézni a „Naplót!") Hogy mi van a Naplóban, mi nincs: az hozzám e pillanatban nem tartozik. Tartozik hozzám az, mit a képviselő ur az imént mon­dott. Én a házszabályok értelmében e pillanat­ban jónak találtam őt rendre utasítani. (Zajos ellenmondás bal felől. Helyeslés jobb felől. Hossza­san tartó zaj. Fölkiáltások a szélső balról: Saját ítélete szerint, nincs az elnöknek jogában mindent tenni!) Én csak a magam ítélete szerint járok el s ezen kifejezést olyannak találtam, melyet szó nélkül nem hagyhattam. (Helyeslés jobb felől, ellenmondás bal felől.) Csanády Sándor: Ha emlékezetem nem csal, ott hagytam el beszédemet, hogy a kormány és a miniszter urak talán azért törnek pálczát a nép fölött, azért tartják meg nem érettnek az alkotmányos jogok gyakorlására, hogy épen a miniszter urakat is megválasztot­ták képviselőjüknek, daczára azoknak, a miket nagyrészt már elősoroltam, daczára azoknak, a mik a 67-ik országgyűlés alatt történtek. Töké­letesen igazuk volna önöknek, miniszter urak, ha ezt elegendő oknak látnák arra, hogy az ily választókat megfoszszák szavazati joguktól, mint olyanokat, kik arra nem érdemesek. Mert uraim, azon nép, mely saját jogtipróit ajándé­kozza megbizalmával, nem méltó arra, hogy al­kotmányos jogokat gyakoroljon. De szabadjon nekem a nép ezen eljárását illetőleg megemlítenem azon körülményt, hogy midőn önöket miniszter urak megajándékozta a nép bizalmával, és országgyűlési képviselőkké választotta: azt hitte, hogy Deák Ferencz kép­vislő és Andrásy volt miniszterelnök urak be fogják váltani azon a nemzet szine előtt tett ígé­reteket, hogy az 1867. évben a közösügyes köz­jogi alapot csak azért fogadták el, hogy legyen alap, melyen megállhassanak, hogy ezen alapból visszaszerezhessék a nemzet elkobzott kincseit, hazánk önállását, függetlenségét és az 1848-i al­kotmányt. Kérdem, lehet-e azért kárhoztat­ni a népet, hogy hitelt adott Deák Ferencz ün­nepélyesen tett ígéretének. Uraim mások hibáiért bűneiért büntetni meg — meggyőződésem sze­rint— nem lehet, a szabad népet kárhoztatni el. Szerencsétlen helyzet volna a jelenlegi, t. képvi­selőház, a hazára, a nemzetre nézve: ha örök joga Dem volna a nemzetnek a reá nézve káros és nyomasztó törvényeket megváltoztatni, ha jo­gosítva nem lenne a nemzet, tőle jogtalanul elrabolt alkotmányát visszakövetelni. Miután uraim a tőrvényeknek valódi szentesítését a nép beleegyezése, belenyugvása adja meg: ugy vagyok meggyőződve, miszerint hazánk népe a legközelebbi képviselő választások alkalmával biz­tos tudomására jővén annak, hogy kik azok, a kik jogai fölött oly könnyelműen rendelkeztek, kik jogaiktól fosztogatják, megvonja bizodalmát, el fog fordulni jogtipróitól, meg vagyok győződve arról, miszerint a nép igen is teljesiteni fogja kötelessé' gét a jövő képviselői választások alkalmával. Most rajtunk a sor t. tagjai az országgyű­lés ellenzékének, teljesiteni magasztos kötelessé­günket, ne engedjük meg azt, hogy a jelenlegi tárgyalás alatt lévő. a nép jogait tipró törvényjavaslat törvényerőre emeltessek. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Nekem volt már szerencsém egy párszor fel­kérni a kormányt, felkérni a miniszter urakat arra, hogy folytonos jogtiprásukkal ne ingerél­jék a nemzetet (Nevetés jobb felől.) Ismétlem je­lenleg is e kérésemet. Igaz, uraim, hogy megle­het a nemzetet, népet fosztani az alkotmányos jo­goktól ; de a nemzet jogtipróinak még emlékezetét is az utókor, a szabad népek átka fogja kisérni. Pártolom Madarász József képviselő társam indítványát. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Halász Boldizsár: T. képviselőház! Mindenekelőtt észrevételt kívánok tenni a t. elnök ur azon eljárására nézve, miszerint midőn én a 128, §-ra hivatkoztam, mely igy szól: „szót kérhetnek bármikor azok is, a kik a d) pont szerint a házszabályokra akarnak hivat­kozni," a t. elnök ur mint egy a szóló jogait védelmezvén, hivatkozott a 132. §-ra, mely sze­rint a szólót félbeszakítani nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom