Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-478

166 478. országos ülés április 8. 18Í2. logra.) Ez a dologra van. (A szélső bal felől: Tessék a közbeszólókat rendre utasítani.) Ilyen tör­vényjavaslat volt az, a melyet az ellenzék ter­jesztett elő a királyi kisebb haszontételek eltör­léséről ; önök e tőrvényjavaslat tárgyalását is elodázták, elodázták bizonyosan azért, mert a katholikus főpapság és a nagyurak érdeke ugy hozta magával. (A szélső bal felől: Ugy van!) Ilyen hazánk minden bajának, minden ve­szedelmének oka, az átkos közösügyes egyez­mény megszüntetésére beadott határozati javas­latunk; hanem önök ezen határozati javaslatun­kat is elvetették s még tárgyalás alá sem véve, azon egyezményt folytonosan föntartják, s a helyett, hogy azt megszüntetnék, előbbre tévén, a nemzet véres verejtékében dúslakodni, mint hazafiúi kötelességök hozná magával, e haza né­pének jóllétéről, boldogságáról gondoskodni. Midőn mi az önálló független hadsereg fel­állítását indítványoztuk, önök még a magyar hadsereg nevét is kitörölték törvénykönyveink­ből; midőn mi a jelenlegi honvédek részére ágyút műszaki csapatokat kívántunk adatni: önök ezen kívánságunkat is megtagadták ; pedig emlékez­hetnek reá, hogy épen ezen honvédség volt azon esábétek, melylyel a közösügyes egyezmény elfo­gadására toborzottak ; midőn mi az 1848-iki dicső honvédség részére az erkölcsi elismerést indítvá­nyoztuk, önök ezt is megtagadták ; megtagadták segélyezését a 1848-iki honvédek árvái és özve­gyeinek, a kik fölött gondoskodást pedig az 1848-iki törvényhozás a nemzeti becsület véd­pajzsa alá helyezte; ellenben készek voltak önök megszavazni a nyugdijakat a muszka-vezetők, a hazaárulók részére. Azonban uraim, midőn megtagadták önök az ellenzék által beadott üdvös törvényjavaslatok tárgyalását: siettek halomra alkotni oiy törvé­nyeket, melyek egyrésze alkotmányos szabadsá­gunk utolsó foszlányainak is feladását, másik része pedig azt czélozza, hogyan lehessen Bécs javára a nép utolsó filléreit is kizsákmá­nyolni. Elnök: T. ház! Két megjegyzésem van a t. képviselő ur előadására: először, hogy a mit mondani méltóztatik, nem tartozik a tárgyhoz ; második megjegyzésem pedig az, mint már eze­lőtt is mondottam, hogy én, miután kétszer vol­tam bátor a képviselő urat felszólítani és nem használt: a házszabályok értelmében az ily kife­jezések miatt ezennel rendre utasítom a képviselő urat. (Élénk helyeslés jobb felől. FölMáltások a szélső bal felől: Melyik kifejezés miatt ?) Csanády Sándor: Tessék az elnök ur­nák az általam mondottakból kijelölni azon kife­jezést, mely miatt jogosítva érzi magát engem rendre utasítani. (Fölkiáltások a szélső bal felől: Halljuk!) Én csak hü vázlatát adtam ezen or­szággyűlés alatt e házban történteknek s e miatt azt hiszem: az elnökségnek nincs joga engem rendre utasítani. {Igaz! Ugy van! A szélső bal felől.) Elnök: T. ház! Ami itt mondatik, az egész ország előtt mondatik. En azt hiszem, mindenki hallotta az itt mondottakat s ennek következtében nem a képviselő ur birája annak, i vajon helyesen történt-e a rendreutasitás, ha­nem maga a ház. (Helyeslés jobb felől.) Kállay Ödön: (közbeszól.) A házszabá­lyokhoz kívánok szólani, (íölkzáltások jobb felől: Nem lehet! Zaj.) Elnök: Ismétlem, első megjegyzésem volt az, hogy nem a tárgyhoz szólott a képviselő ur. i Ennek igazolásául felolvasom a házszabályok 121-ik §-át, mely igy szól: A napirendre kitű­zött tárgyfeletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani, a ház különös en­gedelme nélkül, nem szabad. Tehát azt hiszem, e részben indokoltam fel­szólalásomat. (Zajos ellenmondások a szélső bal felől.) Engedelmet kérek, azt mondottam, hogy két megjegyzésem van; egyik az, hogy nem a tárgyhoz szólott a képviselő ur, s e tekintetben azt hiszem, igazoltam magamat. Második megjegyzésemet pedig igazolja a 133. §. mely szerint az elnöknek joga van a szólót, még pedig beszédének megszakasztásával is rendre utasítani. (Helyeslés jobb felől. Zaj bal felől.) Miután tehát a házszabályok szerint joga van az elnöknek a szónokot rendre utasítani, azt, vajon helyesen éltem-e, vagy nem ezen jog­gal ? ha ugy méltóztatik kívánni, a ház fogja megbírálni. (Helyeslés jobb felől, zajos ellenmon~ dások a szélső bal felől.) Halász Boldizsár: A házszabályok­hoz akarok szólani. (FölkiáUásők jobb felől: Nem szabad! Zaj.) T. ház, a házszabályokhoz szabad szólani. (Zaj.) Elnök: Azt tartom, hogy a házszabá­lyokra igen is lehet hivatkozni; de csak akkor, ha már a szóló bevégezte beszédét. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső bal felől.) Tehát tessék akkor szólani, ha a szóló beszédét bevégezte. Halász Boldizsár: Engedelmet kérek, én most akarok szólani a házszabályokhoz. (Fel~ kiáltások jobb felől: Nem lehet! Nagy zaj. Kállay Ödön, Csiky Sándor szólani akarnák.) T. ház, azt akarom kimutatni, hogy lehet-e az elnök urnák jelen esetben a házra hivatkozni. (Zaj.) Mig e szabály házszabály : addig lehet szólani. (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felől: Halljuk Csanádyt!) Elnök: Bátor vagyok azon kérdést in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom