Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-478
166 478. országos ülés április 8. 18Í2. logra.) Ez a dologra van. (A szélső bal felől: Tessék a közbeszólókat rendre utasítani.) Ilyen törvényjavaslat volt az, a melyet az ellenzék terjesztett elő a királyi kisebb haszontételek eltörléséről ; önök e tőrvényjavaslat tárgyalását is elodázták, elodázták bizonyosan azért, mert a katholikus főpapság és a nagyurak érdeke ugy hozta magával. (A szélső bal felől: Ugy van!) Ilyen hazánk minden bajának, minden veszedelmének oka, az átkos közösügyes egyezmény megszüntetésére beadott határozati javaslatunk; hanem önök ezen határozati javaslatunkat is elvetették s még tárgyalás alá sem véve, azon egyezményt folytonosan föntartják, s a helyett, hogy azt megszüntetnék, előbbre tévén, a nemzet véres verejtékében dúslakodni, mint hazafiúi kötelességök hozná magával, e haza népének jóllétéről, boldogságáról gondoskodni. Midőn mi az önálló független hadsereg felállítását indítványoztuk, önök még a magyar hadsereg nevét is kitörölték törvénykönyveinkből; midőn mi a jelenlegi honvédek részére ágyút műszaki csapatokat kívántunk adatni: önök ezen kívánságunkat is megtagadták ; pedig emlékezhetnek reá, hogy épen ezen honvédség volt azon esábétek, melylyel a közösügyes egyezmény elfogadására toborzottak ; midőn mi az 1848-iki dicső honvédség részére az erkölcsi elismerést indítványoztuk, önök ezt is megtagadták ; megtagadták segélyezését a 1848-iki honvédek árvái és özvegyeinek, a kik fölött gondoskodást pedig az 1848-iki törvényhozás a nemzeti becsület védpajzsa alá helyezte; ellenben készek voltak önök megszavazni a nyugdijakat a muszka-vezetők, a hazaárulók részére. Azonban uraim, midőn megtagadták önök az ellenzék által beadott üdvös törvényjavaslatok tárgyalását: siettek halomra alkotni oiy törvényeket, melyek egyrésze alkotmányos szabadságunk utolsó foszlányainak is feladását, másik része pedig azt czélozza, hogyan lehessen Bécs javára a nép utolsó filléreit is kizsákmányolni. Elnök: T. ház! Két megjegyzésem van a t. képviselő ur előadására: először, hogy a mit mondani méltóztatik, nem tartozik a tárgyhoz ; második megjegyzésem pedig az, mint már ezelőtt is mondottam, hogy én, miután kétszer voltam bátor a képviselő urat felszólítani és nem használt: a házszabályok értelmében az ily kifejezések miatt ezennel rendre utasítom a képviselő urat. (Élénk helyeslés jobb felől. FölMáltások a szélső bal felől: Melyik kifejezés miatt ?) Csanády Sándor: Tessék az elnök urnák az általam mondottakból kijelölni azon kifejezést, mely miatt jogosítva érzi magát engem rendre utasítani. (Fölkiáltások a szélső bal felől: Halljuk!) Én csak hü vázlatát adtam ezen országgyűlés alatt e házban történteknek s e miatt azt hiszem: az elnökségnek nincs joga engem rendre utasítani. {Igaz! Ugy van! A szélső bal felől.) Elnök: T. ház! Ami itt mondatik, az egész ország előtt mondatik. En azt hiszem, mindenki hallotta az itt mondottakat s ennek következtében nem a képviselő ur birája annak, i vajon helyesen történt-e a rendreutasitás, hanem maga a ház. (Helyeslés jobb felől.) Kállay Ödön: (közbeszól.) A házszabályokhoz kívánok szólani, (íölkzáltások jobb felől: Nem lehet! Zaj.) Elnök: Ismétlem, első megjegyzésem volt az, hogy nem a tárgyhoz szólott a képviselő ur. i Ennek igazolásául felolvasom a házszabályok 121-ik §-át, mely igy szól: A napirendre kitűzött tárgyfeletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani, a ház különös engedelme nélkül, nem szabad. Tehát azt hiszem, e részben indokoltam felszólalásomat. (Zajos ellenmondások a szélső bal felől.) Engedelmet kérek, azt mondottam, hogy két megjegyzésem van; egyik az, hogy nem a tárgyhoz szólott a képviselő ur, s e tekintetben azt hiszem, igazoltam magamat. Második megjegyzésemet pedig igazolja a 133. §. mely szerint az elnöknek joga van a szólót, még pedig beszédének megszakasztásával is rendre utasítani. (Helyeslés jobb felől. Zaj bal felől.) Miután tehát a házszabályok szerint joga van az elnöknek a szónokot rendre utasítani, azt, vajon helyesen éltem-e, vagy nem ezen joggal ? ha ugy méltóztatik kívánni, a ház fogja megbírálni. (Helyeslés jobb felől, zajos ellenmon~ dások a szélső bal felől.) Halász Boldizsár: A házszabályokhoz akarok szólani. (FölkiáUásők jobb felől: Nem szabad! Zaj.) T. ház, a házszabályokhoz szabad szólani. (Zaj.) Elnök: Azt tartom, hogy a házszabályokra igen is lehet hivatkozni; de csak akkor, ha már a szóló bevégezte beszédét. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső bal felől.) Tehát tessék akkor szólani, ha a szóló beszédét bevégezte. Halász Boldizsár: Engedelmet kérek, én most akarok szólani a házszabályokhoz. (Fel~ kiáltások jobb felől: Nem lehet! Nagy zaj. Kállay Ödön, Csiky Sándor szólani akarnák.) T. ház, azt akarom kimutatni, hogy lehet-e az elnök urnák jelen esetben a házra hivatkozni. (Zaj.) Mig e szabály házszabály : addig lehet szólani. (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felől: Halljuk Csanádyt!) Elnök: Bátor vagyok azon kérdést in-