Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475f

475. országos ülés április 4. 1872. 95 érhető el. Mert csak akkor lehet várni és remélni azt, hogy Magyarország oly életerős, az önállás és függetlenség keretében szabadon mozgó állammá válik: ha az átalános szavazati jog által minden polgára e hazának ennek közügyeibe befoly és a közügybe befolyás által magának azon hatalmat, a közös haza érdekében teljesen kivíni tudni fogja. Ezeket Madarász képviselőtársam indítványára megjegyezvén, és annak általam történt elfogadása indokolásául felhozván, legyen szabad ugyanezen tárgygyal összeföggöleg némely igénytelen észrevételeket tennem egyik képviselőtársunk Sziládynak beszédére, ki első volt a házban, ki az átalános szavazatjog behozatala ellen hatalmasabban szándékozott pálczát törni. Legelsőben is ő elismeri, hogy a respublika a legjobb alkotmány, és a legtökéletesebb ideál, mely a közel jövőben valósitható; de azt mondja továbbá mindjárt, hogy a respublika nemzeti érdekeinkkel elébb-utóbb összeférhetetlen lenne. Utána Szontagh képviselőtárs is megkisórlette ugyan e tételt bővebben bizonyítani; de sem egyik, sem másik képviselőtársunk érveivel nem annyira ezt bizonyította, mint inkább a választójognak kiterjesztése mellett szólván, azt, hogy az átalános szavazatjognak behozatala előbbutóbb lehetségesebb és kívánatosabb, sem hogy azon veszélyes következésektől annyira irtózhatnak. Azt mondja továbbá Szilády képviselőtárs, belátja, hogy Madarász képviselőtársam szerint legjobb alkotmány az lenne, mely a nép kezébe a kormány megfékezésére eszközt nyújt. He az átalános szavazatot nem találja oly eszköznek, mely a kormány megfékezésére vezetne : mert az monopólium lenne a leghatalmasabbak kezében, és e részben Praneziaországot idézi. De Magyarországra ezt azért sem látja alkalmazhatónak, mert mig az alkotmányt a nemzeti czélok elérésére elegendő eszköznek tekinti, és a magyar alkotmány nyal, főleg a jelen viszonyok közt, meg van elégedve annál is inkább, mert a választók egy része azon jogot ugy sem gyakorolja, melyet neki a jelen alkotmány nyújt : ennélfogva nem is látja szükségesnek azt, — miután azok, kiknek joguk van, sem gyakorolják azt, — hogy az átalános szavazatjog behozatala .által azokra is kiterjesztessék a választási jog, kik ma azzal nem bírnak. Ez oly okoskodás, mely szemben azon tételekkel, melyeket a t. képviselő ur beszédében felállított, legkevésbé sem állja ki a próbát. Azt állította továbbá, hogy elhiszi ugyan, hogy ha az átalános szavazati jog behozatnék, e részben legkevesebb kifogása lenne az ultramontánoknak, mert ez által a reformtörekvéseket hazánkban meggátolhatnák, kezökbe jutna, a hatalom, és fölemelt fővel állanának épen velünk szemben. De elfeledé t. képviselőtárs azt, hogy midőn a magyar törvényhozás az átalános szavazati jog behozataláról fogna intézkedni, akár ez alkalommal történjék ez, akár valamivel később : bizonyosan intézkedni fogna egyúttal oly törvényekről és oly törvényes szabályokról, melyek által minden alkotmányellenes törekvések, melyek akár ultramontánok, akár más bármily színezetűek által rnegkiséreltetnének : azon útra fognának tereltetni, mely ut hivatva lesz az alkotmány föntartása érdekében annak biztosítékait annyira kezébe adni ós megtartani a nemzetnek, hogy azt ily ál utón kijátszani képes ne legyen. Megengedem, hogy igaza lehet t. képviselőtársnak, ha azt képzeli, hogy ha pusztán deeretálná az országgyűlés ezen respublicai kormányformát, vagy a demokraticus alapelveket bővebb mértékben terjesztené ki, nem gondolva egyébbel, ezáltal szabad vásárt nyilna mindazoknak, kik valamit többször kísérlettek: ugy megkísérelhetnék ezentúl is az alkotmány ellen fellépni. De, mint említettem, a törvényben gondoskodva erről: bizonyosak lehetünk, hogy ily kiterjesztése az átalános szavazatjognak sem az ultramontán, sem más ellenséges törekvések által Magyarország hátrányára és alkotmánya rovására kizsákmányoltatni nem fog. Azt is mondja továbbá, hogy nem tudja, sőt nem is képzelheti, hogy ha az átalános szavazatjog Magyarországon behozatnék : minő viszonyba lépne ennek következtében a törvényhozás a végrehajtő hatalommal, hivatkozva Schweiz példájára ad referendum miként történnének az intézkedések ? Erre elegendő lesz annyit felelnem, s bizonyosan ezt képviselőtárs is mégtalálhatta volna, hogy ha reflectált volna az ép előbb emiitett tételekre, melyek különben sem kerülhették ki figyelmét, hogy t. i. mindezen viszonyok rendezéséről, a monarchikus kormányforma keretében az 1848-ki törvények fejlesztése utján, ép ugy lehet gondoskodni, hogy mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom működésében szabatosan körvonaloztatván, a polgári szabadság, az egyéni szabad cselekvés érdekei teljesen biztosítva lesznek, és legkevésbbé sem lesz félelmes Magyarországra vagy annak bármily színezetű s nyelvű polgárára nézve, mint ha ezáltal -a törvényhozói és végrehajtói hatalom működésében zsibbasztatni fogna ; mert lesz út, mód és alkalom elég nyújtva arra, hogy az átalános szavazatjog behozatalával mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom tágabb, szabadabb és függetlenebb alapon gyakoroltassák. Azt mondja továbbá, hogy az átalános sza-