Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-471
471. országos ülés márczins 27. 1873, 33» Hol van tehát a garantia ? Az abc-ben ? Abban, hogy le tudja irni nevéfc ? Nem, hanem abban, a mit elébb érintettem: a jellemben. De ha áll az, hogy a műveletlen ember félrevezethető: akkor foszszák meg önök az 1 / 4 telkes embert is a szavazatjogtól; mert tanulmányozzák a nép értelmi oldalát és azt fogják tapasztalni, hogy az egy negyed telkes semmivel sem miveltebb, mint például a zsellér, de nem is lehet miveltebb. Miért ? mert ugyanazon társadalmi, ugyanazon mivelődési viszonyok között van születésétől fogva. Ha nincs köztök különbség, ha nincs, mint emiitettem különbség a bíborban, vagy a koldusrongyokban szüllöttek között, ha tehát a dolog természeténél fogva nem is lehet miveltségre nézve különbség a zsellér, napszámos vagy a negyed telkes közt, a mint nincs is. Sőt, ha még mélyebben kutatjuk a dolgot, azt állithatnók, hogy a zsellér, vagy a napszámos, a ki nincsen a maga földjének munkálásával elfoglalva, tehát, a ki kénytelen majd itt majd amott keresni kenyerét, oly érintkezésekbejön, majd a városokban, majd volt uraikkal, vagy gazdatiszteikkel, mely érintkezéseket az 1 / i telkes nélkülöz, és igy még azt kell hinni, hogy ezeknek több alkalmuk levén a müveitekkel való érintkezésre : műveltebbek, mint az 1 / i telkesek. Egy szóval t. ház! azon érv, a mely mint nagyon fontos érv hozatott fel a t. balközép néhány tagja részéről : nézetem szerint egyátalában nem bir sulylyal. S nézzük t. ház ! az iparosokat a városokban. Azon elem, a mely folytonosan a műveltség nagyobb tűzhelyén lakva, a műveltség tényezőivel folytonos érintkezésben van, kell, hogy sokkal miveltebb legyen, mint pl. az l / t telkes falusi pór. Tehát, ha a miveltségben megvan a garantia a szavazásra nézve: akkor mindazoknak, kik az iparos osztályhoz tartoznak, méltóztassanak a szavazatjogot megadni és ne ugy járjanak el, mint a hogy el akarnak járni, hogy azokra nézve a census még inkább fölebb emeltessék. De én azért is szükségesnek látom t. ház, hogy ne legyen a censusra fektetve a választási jog, hanem legyen az átalános; mert ha a miveltségre oly súlyt fektetnek a szavazatjoggali helyes élés szempontjából, legalább reményhetni fogjuk azt, hogy az oktatás ügyét — és ha a vagyonosságra is oly súlyt fektetnek — remélhetni fogjuk, hogy a nép jólétét nagyobb figyelemben fogja részesíteni a kormány és a t. túloldal, mint a minőben eddig részesítette. Az átalános szavazati jog a közművelődésnek és a közjólétnek sarkantyúja, ösztönzője lesz, már csak közjóléti, közművelődési ssempontból j s : arra kell tehát törekedni. Csernatony Lajos t. képviselőtársunk azt mondja, hogy neki azért nem kell az átalános szavazati jog, mert az köztársaságra vezet. Hát oly bünösök-e a köztársaságok és oly erényes ek-e a fejedelmek? Hisz a köztársaságok, ugy tudjuk, hogy az emberiség tiszta — mondhatnám — szűzies ifjú aranykorára vezetnek vissza; a köztársaságok az erkölcsök tisztasága által tartatnak főn és biztosithatók; a köztársaságok tehát nem a bűnöknek, hanem az erényeknek államai. Miért félni tehát azoktól, szemben a monarchicus intézménynyel? Holott, nem tudom, minden ujjára tudna-e felszámitni a t. képviselő ur egy bölcs Salamont vagy egy Mátyás az igazságost? Még engedjék meg azok, kik itt a képviselőházban mint képviselők szóltak ugyan, de kiket ugy van szerencsém ismerni, mint protestánsokat: Kiss Miklós, Várady Gábor és Szilády Áron t. képviselőtársaim, kik nemcsak protestánsok, de protestáns egyházi hivatalnokok is, hogy vajon ők, a kik mint protestáns egyházi férfiak jól tudják, hogy ott az átalános szavazati jog alapján létezik az egyházi élet, létezik az önkormányzat, anélkül hogy veszélyes volna és veszélyes lett volna még az 1848. előtti múltban is azon népre nézve, a melynek nem volt sehol a társadalomban másutt joga, mint pusztán az egyházi téren ; ha ők nem tagadhatják, hogy a protestáns egyházban nemcsak nem veszély , de egyházi , iskolai felvirágzásának, alkotmányának és szabadéivüségének egyik biztositéka rejlett említettem szervezetében: akkor azt hiszem, hogy nagyon tévesztett szempontból indulnak ki, midőn ugy hiszik, hogy a mi ott helyes és czélszerü, az itt már nem volna helyes és nem lehetne czélszerü. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A viszonyok és körülmények ugyanazok és azt sem lehet mondani, hogy valami kismérvű keretben áll.a protestáns egyház szemben az állammal, holott tagjainak száma legalább is a haza összes lakosainak egy ötödrészét teszi ki. Engedjük meg azonban, t. ház, hogy a nagy tömeg megvesztegethető. De mi nem akarunk a haza minden polgárának pusztán átalános szavazatjogot biztosítani; hanem biztosítani akarjuk az átalános szavazatjog tisztaságát is, hogy viszszaélés ne történjék azzal, nem mintha hinnők, hogy a visszaélés természetében volna az átalános szavazati jognak; hanem mert tudjuk átalában, hogy a szavazat tisztaságának biztosítékra van szüksége, legyen a szavazatjog átalános vagy korlátolt. Méltóztassék, t. ház, az átalános szavazat mellett a titkos szavazást elfogadni, a melyet szintén óhajtunk nemcsak ezzel, de még a korlátolt szavazással is kapcsolatban, s akkor 43*
