Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-471
340 471. országos ölés márczios 27. tóit. elesik a nagy tömeg megvesztegethetésének félelme. Azután mi, t. ház, ajánlottunk a vesztegetés ellen is egy törvényjavaslatot; de önök — s különösen a belügyminiszter ur — mindaddig, mig az nem lett beterjesztve, provoeáltak bennünket annak beterjesztésére, s midőn be lett terjesztve — mint előre is tudtuk — leszavaztak. Tehát méltóztassék az átaíános szavazat mellett és a titkos szavazás mellett a vesztegetés elleni törvényjavaslatot is meghozni : akkor majd meglesznek a felhozott veszélyek elleni garantiák, mig ezek nélkül a legkorlátoltabb választási jogban sem lesz biztosíték. De különösen ne méltóztassanak egyet feledni, nevezetesen azt, hogy nincs absolut jó törvény a világon, mivel társadalmakat, nemzeteket, államokat teremteni, nagygyá, jóvá tenni, vagy föntartani lehetne; de van egy, a mi nagygyá tesz minden államot, mi ha megszűnik, bármily nagy legyen az az állam, mint Kóma összedől és roskad; sőt annál hamarább, minél nagyobb volt, s ez a közerkölesiség, mely ha megvesz, „Kóma ledől s rabigába görnyed." (Helyeslés.) Legyen politikájuk iránya mindenben s mindenekfölött erkölcsös, legyenek erkölcseink mindenekfölött tiszták, szenytelenek; ezek az átaíános szavazat mellett, minden titkos szavazás ós vesztegetési törvény nélkül is megvédelmezik a választási jog tisztaságát s biztosítják állami s nemzeti jövőnk nagyságát. íme, t. ház, ezek az én szerény indokaim. És most minnekelőtte beszédemet befejezném : egy szavam lenne a t. túloldalhoz különösebben. (Halljuk!) TJgy itt, mint lapjaikban, folytonosan kárhoztatnak minket mostani magunk tartásáért. Én azt hiszem, t. ház, hogy a mely viták most itt szőnyegen forognak : azok nagyon korszerűek, nagyon szükségesek, ha másért nem azért, hogy előkészítsék az egy oldalról sem tagadott átaíános szavazatjog behozatalának idejét, hogy a közvéleményt mintegy megérleljük reá, hogy az itteni viták legyenek mintegy napsugár a gyümölcsre, mely azt bimbójából kifakaszsza, felnövelje, megérlelje. És igy a jelen viták nem fölöslegesek, nem szükségtelenek, de merem mondani, hogy a jövő szempontjából hasznosak. De ha önök fölöslegesnek, szükségtelennek, haszontalannak tartják, van mód azon segíteni: fogadják el t. barátom Madarász József indítványát. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azon egyetlenegy szakasz elfogadásával elesik az egész első fejezetnek mind a kilencz szakasza, nem kell azon szövevényes szakaszok fölött ápril 19-ének éjféléig tartó discussiót folytatni azért,hogy törvénynyé ne lehessen. Azután a következő fejezeteken nagyon gyorsan lehet kereszáül menni ós meg van mentve a drága idő önök becses vasúti törvényei és a mi általunk megszüntetni óhajtott regálékra nézve, a többi hasznosnak és szükségesnek elismert és hangoztatott törvényjavaslatoknak tőrvénynyé emelésére lesz idő; de a-mi fő önök szemei előtt ós nem mellékes a mi szemeink előtt sem: meg van mentve a parlamentalismus. Én tehát ezekért, hogy a vitát is rövidítsem, járulok Madarász József L barátom indítványához, ajánlva azt e szempontból önöknek is elfogadás végett. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Salamon Lajos: T. ház! Minek előtte magához a tárgyhoz szólanék, elmondom nézeteimet az előttem szóló Körmendy Sándor képviselőtársam szavaira, a ki némileg vádat emelt az úgynevezett balközép-párt ellen azon eljárása következtében, melyet Madarász képviselő ur indítványával szemben követett. Figyelmeztetem először is a t. képviselő urat, hogy e kérdés az úgynevezett balközép-párt közt nyilt kérdésnek tekintetett, melyben mindenki saját meggyőződését és nézetét fejezheti ki. Ez az első. A második megjegyzésem az: hogy mikor közös erővel szövetkezik az ellenzék annak megmentésére, mi az 1848-iki törvényekből még fönmaradt,a mi legalább az 1848-iki törvényekből eddig megvan, midőn már azokat változtatni akarják, akkor bocsásson meg nekem, semminemű insinuatiónak helye nincs. És végre, a mi engem különösen személyesen illet, mikor azt mondja: nem különbözünk semmivel a jobboldaltól álláspontra nézve, a kik azt mondják még, hogy korai, sőt még visszamennek az 1848. előtti időkre, és a baloldalt az ó-conservativ elemekkel hasonlítják össze : engedjék meg nekem, én, ki 1836-tól 1848-ig mindig szemközt álltam, küzdtem is, mondhatom, rám kellemetlen benyomást tett ezen összehasonlítás, és ennek következtében csak arra figyelmeztetem, a mit már mondtam, hogy itt nines köztűnk e tekintetben semmi pártkórdés, mert az nyilt kérdés. Ebből kiindulva, én részemről az átaíános' szavazat mellett vagyok, mint már előttem is többen ez oldalról a mellett nyilatkoztak. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ami már magát a kérdést illeti: ón még 1848-ban, mikor ezen törvény alkotása után Pesten az országgyűlés összejött, azon magas szellemnek, ki az akkori idők tényezője és vezetője volt, számtalanszor privat-uton azon szemrehányást tettem, hogy kezdetben volt az alkalom és az idő, egyszerre behozathatott volna az I átaíános szavazat. 0 ugyan azon indokokkal 1 élt, melyeket némely képviselőtársaim itten fel-