Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469f

296 489. országos illés mirczius 23. 1872 azon törvényjavaslatok ellen, ismétlem egyet kivéve, ezen részről sem tétetett nem nyilvánitatott ellenvetés és nem nyilvánitatott semmi kifogás ; sőt kifejeztetett a készség azon törvényjavaslatok tárgyalásába rövid időn rögtön is: ha kell belebocsátkozni. És ezen indítvány mindanynyiszor elleneztetik, valahányszor a ház elé kerül azon kérdés, hogy ezen törvényjavaslat sürgősségének kifejtésére, valamint annak tárgyalására nap tűzessék ki (Igaz ! Igaz! bal felöl.) és ezen ellenkezéssel szemben mi nem tudunk boldogulni. Ebből részemről azt kell következtetnem, hogy a kormány, mely ezen törvényjavaslatokat beterjesztette: azokat igen roszaknak tartja és valóban nem tudom, hogy mi czélja lehetett ezen törvényjavaslatok beterjesztésénél 1 De, t. ház, ez némileg csak gyanú arra, hogy megmagyarázhassam magamnak azon valóban csodálatos állapotot, melyben a minisztérium lehetett, midőn beterjesztett bizonyos törvényjavaslatokat, nangsulyozva azok rendkívüli fontosságát, jelezve nagy jóságukat, és melyben — lehet most, midőn készek levén, azokat tárgyalni, — hímez hámoz, mindenféle kifogással áll a tárgyalás elé ? (Helyeslés a bal oldalon.) En azon törvényjavaslatoknak némelyikét mind a mellett is jóknak tartom és olyanoknak, melyeket a ház mindkét oldalának egyetértésével igen rövid idő alatt el lehetne végezni és a melyeknek befejezését a a közérdek kívánja. De t. ház, mi lehet oka annak, hogy mi mégis akadályra találunk épen a kormány és kormánypárt részéről: mikor ezen törvényjavaslatot tárgyalni akarjuk? Ennek oka meg van írva, nem is tudom megmondani, mely időből, mert én is nagyon régi időre hivatkozom, miután Pulszky Ferencz képviselő ur 1800 évvel előtti időre hivatkozott. En is mondok oly valamit, a mi még pedig valamivel előbb történt, mondjuk 1872 évvel előbb, s mely egy mindnyájunk ezelőtt ismeretes könyvben van megírva. Nem mondom meg a könyv nevét, mindnyájunk előtt ismeretetes az; azt sem mondom meg, hogy kivel történt, (Halljuk! Halljuk!) hanem tudjuk, hogy egy valaki bizonyos magasságra vitt fel egy más valakit, s igy szólt hozzá: „Látod, előtted van az egész világ minden kincseivel, boldogságai, s szépségeivel; ezt mind neked adom: ha leborulva s imádsz engem. (Derültség és tetszés a bal oldalon.) így terjesztettek be ezen törvényjavaslatok is; itt vannak a szép, jó, s hasznos törvényjavaslatok, (Igaz!Igás! bal felől.) ezeket mind átvihetitek, hogy ha az 5 éves parlamentre vonatkozó ós a választási törvényjavaslatot megszavazzátok, és ugy amint van, keresztülvinni engeditek. (Derültség balról.) De mi, t. ház, nem vagyunk hajlandók leborulni, s imádni ezen nagylelkű ajándékot. Én ennél többet jelenleg nem mondok; hanem pártolom Horn Ede t. barátom indítványát. (Helyeslés bal felől.) Madarász József: T. képviselőház! Legelőször is Széll Kálmán t. barátom képviselőtársomhoz van néhány szavam. 0 a házszabályokra való hivatkozással néha-néha szives engem figyelmeztetni; azt mondja, miután már napirendre úgyis vannak kitűzve bizonyos tárgyak ós a 108. §. határozottan megköveteli, hogy előbb a központi bizottság adja be jelentését, a mely kinyomatik s csak tűzethetik napirendre : azt kérdem Széll Kálmán t. képviselőtársamtól, hogy akkor, midőn Zsedényi képviselő ur indítványozta ép ezen napirendet s annak ellenében én megkértem a t. elnököt, és a t. házat, hogy vegye figyelembe a 108 §-t: miként lehetett az, hogy ő azon napirendet, melyet Zsedényi indítványozott volt, azt — hogy t. i. a ház napirendre tűzze az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, pedig akkor még az osztályokhoz sem volt utasítva: — elfogadta ? mikép adhatta tehát erre szavazatát igen t. s érdemes képviselőtársam ; mert ha jól emlékszem, ő is rá szavazott, hogy azon tárgy, mely az osztályokon sem ment még keresztül, nem hogy a központi bizottság beterjesztette volna jelentését: már is napirendre tüzessók ? En, az igaz, akkor sem értettem ezt. Biztosítom t. képviselőtársamat, hogy én e hibába most sem akarok esni. Tökéletesen osztozom abban, a mit t. képviselőtársam előadott; hanem azt hiszem, hogy azon t. képviselőtársam, ki már akkor napirendre tüzetett ki oly tárgyat, mely még az osztályokhoz sem ment: e tekintetben nem támadhatja meg Horn t. képviselőtársunk indítványát. Elismerem azonban a 108 §. parancsoló rendeletét. De értem és érzem, és a házszabályok szigorú megtartása mellett mégis elérhetőnek tartom azt, a mit Horn t. képviselő ur óhajt, és én a házszabályok értelmében ugyané tárgyban határozati javaslatot leszek bátor beadni, a mely következőképen hangzik: A képviselőház utasítja a fővárosok rendezése iránt beadott törvényjavaslat tárgyában kiküldött központi bizottságot, hogy jelentését legközelebbi kedden, terjeszsze be a végett, hogy a képviselőház azt azonnal napirendre tűzhesse ki. Óhajtom ezt azért, mert akkor még kedden terjesztethetik be és nyomathatik ki, a mint ezt a ház már többször gyakorlatilag oda rendelte. A házszabályok csak azt mondják, hogy rendkívüli esetet kivéve, 3 napi időközt kell en-