Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

469. országos ülés márezins 2S. 1872. 273 232,000 frt. De ez utolsó tételt nemileg azért veszem fictitiosusnak, mert bizonyos ópitkezé­sekre nincs alap, melyek meg nem kezdettek, ha előirányzatba vannak is téve, el lehet a jövő évre halasztani. Annálfogva ezen utolsó tétel tényleges deficitnek nem tekinthető. A három megelőző tétel azonban, mely két millió frtot meghalad: valóságos deficit. És ha a t. házat érdekli egyszersmind azt is megtudni, hogy mi­ként volt képes intézkedni Pest városa ezen de­fiieitnek fedezéséről: én megvallom megnyugtató választ adni nem tudok. A deficit fedezésére nagy­részben oly alapokat jelölt ki, melyek követelé­sekből állanak az állammal szemben, mely kö­veteléseket azonban behajtani, ugy szólván két év tizeden át képes nem volt, és tekintve a szakminiszterek magatartását, kik érdekelve van­nak : valószínűleg most sem lesz képes behajtani. Nincs tehát más mód, mint az elodázhatlan szükséges kiadások fedezésére kölesen pénzhez nyúlni, vagyis a rendes kiadásokat rendkívüli bevételekkel fedezni. Hogy hová vezet ez t. ház: azt méltóztatna!? jobban, alaposabban megbírál­hatni , mint talán én képes vagyok. Tudom, hogy nagyon tartózkodnék a t. képvise­lőház, és a törvényhozás ilyen gazdálkodást az államra nézve életbeléptetni. Méltóztassanak elhinni, hogy káros következményei hasonlók lesznek a fővárosra nézve, minők okvetlenül az államra nézve is lennének. Azt mondottam t. képviselőház, hogy köve­telései vannak Pest városának az állam irányá­ban, és e követeléseket behajtani nem tudja. Sajnos, hogy ugy van; sajnos annyival inkább, mert a miniszter urak ismételve megnyugtat­ták Pest városát ezen követelései kielégítésére nézve: és számos, ismételt sürgetések daczára, eredményre mind e mai napig vergődni nem tudtunk. Két ilyen fontos követelési tételt legyen szabad fölsorolnom. Nem követelések ezek oly ér­telemben, a mint követelésről szó lehet hitelező és adós közt; de követeléseknek nevezhetők any­nyiban, hogy az állam legfőbb közegei, a mi­nisztériumok buzdításai és biztatása következ­keztében tétettek nagyobb kiadások, a nélkül hogy a kilátásba helyezett visszatéritek bekövet­kezett volna. Első sorban kell Pest városa rend­őri kiadásait fölemlítenem. Pest városának rend­őri kiadásai a folyó évre 417,000 frtban van­nak megállapítva, annak daczára, hogy talán senkisem lesz a t. képviselő urak közül, ki többé kevósbbé már a pesti rendőrség ellen egy, vagy más alkalommal ki ne kelt volna, és ki csak­ugyan a valóságnak megfelelőleg olyan hiányo­kat a rendőrség szervezetében és működésében ne észlelt volna, melyeknek orvoslása égető j KÉPV. H. NAPLÓ 1814 xxm. szükség. E hiányos állapot daczára 417,000 frt. évi kiadás szükséglet áll előttünk. És, hogyan szaporodott e kiadási tétel ily nagyra 1 ? Ugy t. ház, hogy a néhány évvel ez­előtt létezett sokkal csekélyebb rendőrségi sze­mélyzet, sokkal kevesebb rendőri közeg a fővá­ros elutasithatlan igényeinek legalább részben megfelelőleg évről évre, talán ugy szólván hó­napról hónapra szaporitatott. E szaporítás nem­csak a belügyminiszter jóváhagyásával; de kü­lönféle alkalmakkor a belügyminisztertől a vá­roshoz érkezett leirat következtében származott és támadott, hol minket a belügyminiszter ur egyes nagy hiányokra figyelmeztetve arra hitt fel, hogy rendőrségünket szaporítsuk, és mint említem azzal nyugtatott meg, hogy a kiadási többlet a kormány által meg fog téritettni. Ma ugy állunk, hogy ezen megterítendő összegek körülbelül fél millióra rúgnak és mi ezen fél millióval akarjak ez idei deficitünket fedezni; és én meg vagyok győződve, hogy bármit köves­sen el Pest városa : akár a kormány akár, a kép­viselőházzal szemben nem fog "sikerülni egy kraj­czárt is ezen rendőri kiadások fejében megkapni. Ha ez igy van: akkor ismét egy okkal több áll előttünk arra nézve, hogy legalább azon kiadá­soktól kíméljük meg a várost, melyeknek meg­térítésére semmi alapot nem lehet keresni. Mert mig a rendőri kiadásoknál azt lehet mondani, hogy a főváros érdekében történtek, hogy a fő­város igényei elutasithatlanul követelik a na­gyobb kiadást a nagyobb rendőrség mellett, addig az állami adó behajtásánál nincs alap, melyből annak a város nyakán hagyását továbbra is vé­delmezni lehetne. De még egy teher van, mely különösen nyomja a fővárost, s a melyre nézve a főváros és a kormány között évek hosszú során át foly­nak a tárgyalások és alkudozások s melyre nézve a kormány mindig biztatta a fővárost, hogy a kérdés kedvezően fog elintéztetni s erre nézve azonban eredmény mind a mai napig sin­csen. És ez t. képviselőház a fővárosban: a ka­tona szállásolásokból származó nagy költségtétel. Nem tudom,hogy nem fog-e a mélyen t. képvi­selőházra leverő hatást gyakorolni, ha én a szá­mokat felidézem (Haljulc!) és feltüntetem azon óriás deficitet, mely ezen katona szálásolási ki­adásokból évenkint nehezül a fővárosra^; én reám legalább igen megdöbbentő hatást gyakorolt, annyival inkább; mert ha már viszonyaink kö­zös bele kell nyugodni abba, hogy különféle czimen a legnagyobb terheket kell leróni a kö­zött védelem, a hadsereg fentartása czéljából: nagyon kell, hogy fájjon minden községnek és minden egyes polgárnak is, hogy a törvényben megállapított terheken kivül még a t ör miyhen 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom