Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-469
469. országos ülés márezins 2S. 1872. 273 232,000 frt. De ez utolsó tételt nemileg azért veszem fictitiosusnak, mert bizonyos ópitkezésekre nincs alap, melyek meg nem kezdettek, ha előirányzatba vannak is téve, el lehet a jövő évre halasztani. Annálfogva ezen utolsó tétel tényleges deficitnek nem tekinthető. A három megelőző tétel azonban, mely két millió frtot meghalad: valóságos deficit. És ha a t. házat érdekli egyszersmind azt is megtudni, hogy miként volt képes intézkedni Pest városa ezen defiieitnek fedezéséről: én megvallom megnyugtató választ adni nem tudok. A deficit fedezésére nagyrészben oly alapokat jelölt ki, melyek követelésekből állanak az állammal szemben, mely követeléseket azonban behajtani, ugy szólván két év tizeden át képes nem volt, és tekintve a szakminiszterek magatartását, kik érdekelve vannak : valószínűleg most sem lesz képes behajtani. Nincs tehát más mód, mint az elodázhatlan szükséges kiadások fedezésére kölesen pénzhez nyúlni, vagyis a rendes kiadásokat rendkívüli bevételekkel fedezni. Hogy hová vezet ez t. ház: azt méltóztatna!? jobban, alaposabban megbírálhatni , mint talán én képes vagyok. Tudom, hogy nagyon tartózkodnék a t. képviselőház, és a törvényhozás ilyen gazdálkodást az államra nézve életbeléptetni. Méltóztassanak elhinni, hogy káros következményei hasonlók lesznek a fővárosra nézve, minők okvetlenül az államra nézve is lennének. Azt mondottam t. képviselőház, hogy követelései vannak Pest városának az állam irányában, és e követeléseket behajtani nem tudja. Sajnos, hogy ugy van; sajnos annyival inkább, mert a miniszter urak ismételve megnyugtatták Pest városát ezen követelései kielégítésére nézve: és számos, ismételt sürgetések daczára, eredményre mind e mai napig vergődni nem tudtunk. Két ilyen fontos követelési tételt legyen szabad fölsorolnom. Nem követelések ezek oly értelemben, a mint követelésről szó lehet hitelező és adós közt; de követeléseknek nevezhetők anynyiban, hogy az állam legfőbb közegei, a minisztériumok buzdításai és biztatása következkeztében tétettek nagyobb kiadások, a nélkül hogy a kilátásba helyezett visszatéritek bekövetkezett volna. Első sorban kell Pest városa rendőri kiadásait fölemlítenem. Pest városának rendőri kiadásai a folyó évre 417,000 frtban vannak megállapítva, annak daczára, hogy talán senkisem lesz a t. képviselő urak közül, ki többé kevósbbé már a pesti rendőrség ellen egy, vagy más alkalommal ki ne kelt volna, és ki csakugyan a valóságnak megfelelőleg olyan hiányokat a rendőrség szervezetében és működésében ne észlelt volna, melyeknek orvoslása égető j KÉPV. H. NAPLÓ 1814 xxm. szükség. E hiányos állapot daczára 417,000 frt. évi kiadás szükséglet áll előttünk. És, hogyan szaporodott e kiadási tétel ily nagyra 1 ? Ugy t. ház, hogy a néhány évvel ezelőtt létezett sokkal csekélyebb rendőrségi személyzet, sokkal kevesebb rendőri közeg a főváros elutasithatlan igényeinek legalább részben megfelelőleg évről évre, talán ugy szólván hónapról hónapra szaporitatott. E szaporítás nemcsak a belügyminiszter jóváhagyásával; de különféle alkalmakkor a belügyminisztertől a városhoz érkezett leirat következtében származott és támadott, hol minket a belügyminiszter ur egyes nagy hiányokra figyelmeztetve arra hitt fel, hogy rendőrségünket szaporítsuk, és mint említem azzal nyugtatott meg, hogy a kiadási többlet a kormány által meg fog téritettni. Ma ugy állunk, hogy ezen megterítendő összegek körülbelül fél millióra rúgnak és mi ezen fél millióval akarjak ez idei deficitünket fedezni; és én meg vagyok győződve, hogy bármit kövessen el Pest városa : akár a kormány akár, a képviselőházzal szemben nem fog "sikerülni egy krajczárt is ezen rendőri kiadások fejében megkapni. Ha ez igy van: akkor ismét egy okkal több áll előttünk arra nézve, hogy legalább azon kiadásoktól kíméljük meg a várost, melyeknek megtérítésére semmi alapot nem lehet keresni. Mert mig a rendőri kiadásoknál azt lehet mondani, hogy a főváros érdekében történtek, hogy a főváros igényei elutasithatlanul követelik a nagyobb kiadást a nagyobb rendőrség mellett, addig az állami adó behajtásánál nincs alap, melyből annak a város nyakán hagyását továbbra is védelmezni lehetne. De még egy teher van, mely különösen nyomja a fővárost, s a melyre nézve a főváros és a kormány között évek hosszú során át folynak a tárgyalások és alkudozások s melyre nézve a kormány mindig biztatta a fővárost, hogy a kérdés kedvezően fog elintéztetni s erre nézve azonban eredmény mind a mai napig sincsen. És ez t. képviselőház a fővárosban: a katona szállásolásokból származó nagy költségtétel. Nem tudom,hogy nem fog-e a mélyen t. képviselőházra leverő hatást gyakorolni, ha én a számokat felidézem (Haljulc!) és feltüntetem azon óriás deficitet, mely ezen katona szálásolási kiadásokból évenkint nehezül a fővárosra^; én reám legalább igen megdöbbentő hatást gyakorolt, annyival inkább; mert ha már viszonyaink közös bele kell nyugodni abba, hogy különféle czimen a legnagyobb terheket kell leróni a között védelem, a hadsereg fentartása czéljából: nagyon kell, hogy fájjon minden községnek és minden egyes polgárnak is, hogy a törvényben megállapított terheken kivül még a t ör miyhen 35
