Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

270 469. Mmég«s Ilés máresins 23. 1872. szükségesebbnek tartom megragadni, mivel különösen Erdélyben a régi kiváltságokra tekintettel számos helyen fennállanak vámos utak és hidak, melyek 1848-ig a kiváltságolt osztály által vámmentesen használtatván, 1848-on innen az átalános vámkötelezettség lépett gyakorlatba egész 1861-ig; 1861-ben pedig ismét a régi kiváltság t. i. a nemesek, papok, iskola tanítókra vámmentség lépvén gyakorlatba, ép ezen utóbbi eljárásnak megszüntetése és igy mindenkinek a vám alá vonatása czéloztatik; minthogy pedig az ily vámos helyek föntartásával bizonyos költségek vannak összekötve, melyek a vámos híd tartókra nehezednek, vagy pedig ha mindenki felmentetik a vám fizetésétől, akkor a költséget a községnek saját zsebéből kell viselnie, és igy nehezen tudná az illető hidat vagy utat jó karban fentartani. Minthogy az ilyen kérelem ötletéből a miniszter ur az ily kérdésben nem intézkedik, hogy tartozik-e mindenki vámot fizetni, vagy pedig, hogy senkisem tartozik: ennélfogva bátor vagyok a következő módosítást ajánlani: „Ezen kérvény a belügyminiszter urnák a hídvám, mint egyik kisebb királyi haszonvétel jövő szabályozása iránt, mielőbb várandó törvényjavaslatnál leendő használat végett kiadandó. Jámbor Pál jegyző (olvassa a módositványt.) Szilágyi. Lajos: A szőnyegen levő kérvényben oly tárgy kéretik Segesvár város érdemes képviselőtestülete által, mely nagyon is bizar a mindennapi életre; annak megértésére, hogy ez ügy miként áll, bátor leszek a t. ház engedelmével egy kis kitérést tenni. Én jól ismerem az ügyet, mert ezen hid van a balavásár n. kundi államutban és ezen hid az Erzsébet városi járásbírósághoz tartozó azon Küköilő megyei községiek által használtatik, ugy hogy azon községek, melyek Erzsébet városra mennek a kir. járásbírósághoz, és azok is a kik Medgyesre mennek a kir. törvényszékhez, a segesvári hídon kell átmenniök : ebből következnek azon összeütközések, melyek következtében a kérvény a t. ház elé hozatott. Ugyanis régi íönálló törvényeink értelmében mint méltóztatnak tudni, Erdélyben és Magyarországon a kiváltságos osztályhoz tartozók nem voltak kötelesek az ily regálé joghoz tartozó hídon vámot fizetni. Miután a közteher viselés elve kimondatott, ezen elvet a kérvényező közönség ugy kívánta értelmezni, hogy ez is a közteher viselés alá tartozván, a privilegiált osztályhoz tartozók is kötelesek vámot fizetni. Távol legyen tőlem, hogy a vámot nem fizető privilégiumához ragaszkodni kívánnék ; de el kell ismernem azon jogot, hogy a kik a regálékkal birnak : npm követelhetik azt, hogy mások lemondjanak saját privilégiumaikról az ő privilégiumjok kedvéért. A közteherviselés tehát csak az állam irányában áll fenn; és ugyanazon elv szerint oldatott is meg ezen kérdés, mint ezt magok a kérvényezők is kérvényükben felfejtik. Ugyanis Segesvár városa vámjogánál fogva kívánta mindenkitől a vámot beszedni és ez panaszra szolgáltatván okot, az akkori korszakban t. i. a Baehrendszer alatt 1853-ban Julius 12-én adatott ki egy pátens, a melyben ki van mondva az, hogy a magán vámjoggal birok csak oly egyénektől szedhetik a vámot, a kik 1848-ban is fizették. Megpróbálták Segesvár varosának lakói, akkor, midőn a provisorium felállíttatott, ezen pátens hatályát megszüntetni és az udvari kanczelláriához kórvényt intéztek ez ügyben. Az udvari kanezellária azonban ezen kérvényt, a melyly el most Segesvár városa a képviselőházhoz fordult, elutasította. Segesvár város közönsége ezen, ugy látszik, nem akart megnyugodni és folyamodott a képviselőházhoz, hogy pertangentem mondja ki a vámkötelezettséget minden hidon keresztüljárókra. A kérvényi bizottság véleményében csak annyi van, hogy ezen kérvény a minisztériumhoz tétessék át. De méltóztatik tudni, hogy a minisztériumnak e tárgyban törvényt hozni joga nincs. Fönállanak azon rendeletek tehát, melyeket bátor voltam felhozni, fönállanak pedig Erdélyben épen az országgyűlés által a minisztériumnak adott meghatalmazás alapján! Tehát ennélfogva én kívánnám azon utasítással kiadatni a minisztériumnak, hogy miután úgyis a legközelebbi napokban a központi bizottság jelentése szerint a minisztériumnak a regálék eltörlése tárgyában egy törvényjavaslat előterjesztésének meghagyása javasoltatik, hogy ezen kérvény azon utasítással tétessék át a minisztériumhoz, hogy — ezen vámjog is regale levén, — ennek is méltányos kárpótlás mellett megszüntetése ezen törvényjavaslatba felvétessék. A másik ágát illetőleg nem járulok képviselő társam Lázár Ádám által beadott módositváuyhoz, mert a mint bátor voltam azelőtt is felhozni, Erdélyben most azon rendeletek vannak érvényben, még pedig az országgyűlés által adott meghatalmazás alapján, melyek még a Bach korszakban adattak ki, s ez ügyet illetőleg meg kell vallanom a méltányosság és a régibb törvények alapján ez most a status quo, és ha az ellen visszaélés történik: kötelessége a kormánynak azon esetben közegei által azon status quo fentartására felügyelni. Tehát ezen elvnél fogva bátor vagyok én is egy módositványt beadni, mely indítvány