Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

469. országos ülés márcztus 23. 1872. 271 ezen két alapelven nyugszik, t. i. először, hogy ezen regálé is azon törvényjavaslatba a minisztérium által méltányos kárpótlás mellett felvétessék, addig pedig a status quo tartassák fön. A módositvány pedig igy hangzik: B A kérvényi bizottság véleményéhez adassék hozzá azon utasítás, hogy a regálék megszüntetése tárgyában beadandó törvényjavaslatban azon jognak is méltányos kárpótlása melletti eltörlése felvétessék, addig pedig a jelenben fenálló status quo föntartassék." Ajánlom indítványomat a t. háznak, elfogadás végett. Jámbor Pál jegyző: (olvassa Szilágyi Lajos módositvány át. J Bethlen János gr.: Sem az egyik, sem a másik indítványt nem fogadhatom el, mert hisz a minisztérium a vám iránt administrativ utón semmi végleges határozatot nem tehet. A minisztérium ép oly jól tudja, hogy addig, mig ez ügy törvényhozásilag nem rendeztetik : végleg nem intézkedhetik. Ennélfogva nem tartoui helyesnek, hogy neki bármi utasítást adjunK. A másik indítvány, a melyet Lázár Ádám t. képviselőtársam adott be és a melyben oda kivan ja utasítani a minisztériumot, hogy azt a kérvényt a királyi kisebb haszonvételek megszüntetéséről készítendő javaslatnál felhasználja: szintén szükségtelennek tartom ; mert a minisztérium azon törvényjavaslat készítésénél kétségkívül minden adatot össze fog gyűjteni. Ezeknél fogva elfogadom a központi bizottság véleményét. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: A kérvényi bizottság véleménye ellen nem történt felszólalás, csak két hozzátétel inditványoztatott, egyik Lázár Ádám, másik Szilágyi Lajos képviselő urak által. Kérném a jegyző urat tessék azokat felolvasni. Széll Kálmán jegyző: (újra olvassa Lázár Ádám és Szilágyi Lajos módositvány át.) Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság véleményét 1 (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Méltóztatnak elfogadni Lázár Ádám képviselő ur módositványát ? A kik elfogadják méltóztassanak föláílni. {Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Elfogadja a t. ház Szilágyi Lajos képviselő ur módositványát? A kik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Szögyényi László előadó: (Olvas) 22. sorszám alatt a Pest szabad királyi város folyamodványa az államadó bes zédése költségei tárgyában. Jelen kérvény az 1868. XXXI. t. ez. módosítására vonatkozván, a pénzügyminiszterhez jelentéstétel végett áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Máttyus Aristid: T. ház! Nem levén szokásban, hogy a t. ház többsége a kérvényi bizottság oly javaslatát is elfogadja, a hol a minisztérium jelentéstételre utasittatik ; én azon aggodalomtól vezéreltetve, hogy a kérvényi bizottság javaslata nem fog elfogadtatni, s esetleg helyébe csak az fog határozattá emeltetni, hogy a minisztérium intézkedjék, kénytelennek érzem magamat a kérvényi bizottság javaslatának érdekében, annak elfogadását előmozdítandó, felszólalni. E kórvény, t. ház, egy hosszas küzdelem mintegy zárkövének tekinthető, mely Pest városa és a pénzügyminisztérium közt több év leforgása alatt folyt. Pest városa az 1868. XXI. törvényczikk 62 §-a által kétség kivül igen sújtva van ; mert a törvényhozás a fővárosi államadó behajtásával járó tetemes költségek viselését magára a fővárosra rója eltérőleg — a mint tudni méltóztatnak — egyéb az államadó behajtására vonatkozó szabályoktól, melyek értelmében az állam külön közegei vannak hivatva az államadót behajtani, s melynek alapján egyszersmind az ezzel járó költségek is az állam pénztárából, nem pedig egyes községek pénztárából fedeztetnek. Pest városa többször folyamodott a pénzügyminiszter úrhoz, hogy ezen helyzetnek törekedjék véget vetni s tekintve, hogy itt törvényhozási intézkedés szükséges, járuljon végre valahára a képviselőház elé azon javaslattal, hogy az idézett 1868. XXI-iki törvényczikk azon §-a, mely a fővárost ily nagy teherrel sújtja: oda módosíttassák, hogy e teher viselésétől Pest városa mentessék fel. A pénzügyi miniszter ur adott válaszaiban maga is ráutalt mindig a törvényre, a mely neki kezét köti meg, hogy kormányzati utón változtatást tehessen; de soha sem tett ígéretet a városnak arra nézve, hogy a törvényhozás elé a törvény ily módon leendő változtatása tekintetében javaslattal akar járulni, sem pedig & törvényhozás elé ily javaslattal nem járult. Én kötelességemnek tartom lehető rövidséggel itt azon indokokat felsorolni, a melyek méltányosnak tüntetik fel a város azon kérelmét, hogy ez idézett törvény megvaltoztassek. és azon nagy teher, mely a várost évek során át nyomja, elhárittassék. A főváros fejlődésével, t. ház, annak egyszersmind adózási képessége is növekedett. Az utóbbi évek e tekintetben az államkincstár javára nevezetes eredményeket tüntettek fel. Szabad legyen csak arra utalnom, hogy 1867.