Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-469

469. ors,:ágos ülés márczius 23. 1872. 269 mert a szerb nemzeti színház ügyben nálam volt deputatio köszönetét fejezi ki azért, hogy Lénárd Máté urat főispánnak proponáltam ő felsége előtt, r köszönetet mondott ezen tapintatos eljárásért.* És most néhány hónap múlva azt mondja a t. belügyminiszter ur, hogy a főispán Lénárd Máté tökéletesen tud szerbül, magyarul és németül. De hiszen nem sokkal ezelőtt azt mondta, hogy „meglehet, hogy nem tud, de alig hiheti, hogy igazam van." Én nem tudom, hogy egyeztethető ez össze, és ugy gondolom, hogy ha oly nagy méltóságú hivatalra neveztetik ki valamely tisztviselő: akkor kellett volna a t. miniszter ur kezei közt lenni valami okmánynak arra nézve, hogy valósággal tudja-e az illető nyelvet vagy nem. Ezelőtt néhány hónappal még lehetőnek megengedte, hogy nem tud, kételkedett ugyan, hogy nem tudna; most pedig azt mondja, hogy tökéletesen tud. Különben, t. ház, a tudás nagyon relatív fogalom, lehet, hogy valaki némelyek szerint valami tudásnak birtokában van, némelyek szerint pedig nincs. Azt hiszem, hogy a mi a szerb nyelvet illeti: én competensebb vagyok mint a t. miniszter ur. Én hallottam, hogy Lénárd Máté főispán ur hogyan beszél szerbül ; de ugy gondolom, hogy a t. belügyminiszter ur nem tud szerbül, okmányok nem voltak a kezében : hát kérdem, hogyan győződött meg arról, hogy Lénárd Máté főispán tud-e vagy nem tud szerbül ? Ami pedig a német és magyar nyelv tudását illeti, az áll a mit már egyszer mondottam és nagy részben okmányokkal is bebizonyítottam, és a mi mindeddig nincs megczáfolva. Ami pedig a főtárgyat illeti, ismétlem, hogy csalatkozom a kérvényi bizottság véleményéhez, hogy adassék ki a vizsgálat megtétele végett, azon Maximovics által beadott módosítással , hogy a vizsgálat megtörténte után jelentés tétessék a t. miniszter ur részéről a képviselőháznak. (Helyeslés a szélső baloldalon) . Elnök: Kincs senki fölírva, tehát a vita bevan zárva, csak az előadó ur kivan egypár szót mondani. Szögyényi László előadó: T. ház! Csak egypár szóval legyen szabad constatálnom, hogy a kérvényi bizottságnak véleménye ezen most tárgyalt kérvény irányában az, hogy a tényállásnak megvizsgálása szempontjából, jelen kérvény a belügyminiszternek adassék id a czélból, hogy ő a kellő intézkedéseket megtegye. A kérvényi bizottságnak ezen véleménye ellen a t. felszólaló urak közül senki kifogást nem tett, mindannyian elfogadták azt, csak azon módo•sitvány kívántatott hozzátétetni, hogy a megejtett vizsgálat után a belügyminiszter az eredményről jelentést tegyen. Kérem tehát a t. elnök urat, hogy ha a képviselőház beleegyezik, mindenek előtt a kérdést ugy tegye föl: vajon a ház a kérvényi bizottság véleményét elfogadja-e? ezzel ellentétben nem áll a módosítvány el vagy el nem fogadása. (Helyeslés). Elnök: Első kérdés, elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság véleménye szerint, hogy a kérvény utasíttassák elintézés végett a belügyminiszterhez : igen vagy nem ? Kik elfogadják: méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Most következik Maximovics módositványa, hogy a miniszter jelentéstételre utasittassék: igen vagy nem? Kik jelentést kivannak, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség nem kívánja. Szögyényi László, előadó: T. ház! Mielőtt a most tárgyalás alatt lévő LVIII. sorjegyzék 21. számára átmennónk, legyen szabad egy kérvény felett referálnom, mely a t. képviselőház által a kérvényi bizottsághoz előzetes tárgyalás végett lőn utasítva. Trencsénmegye zsolnai szolgabírói járáshoz tartozó községek elengedését kérik az 1852-ben kiosztott gabnáért járó pénzeknek annál is inkább, mert a pénzek nem azoktól, és nem azon arányban követeltetnek, mint a melyben az illetők a gabonában részesültek. A kérvényi bizottság azt véleményezi, hogy a kérvény elintézés végett a pénzügyminiszterhez tétessék át. Elnök: Elfogadja-e aház a kérvényi bizottság véleményét. (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatik. Szögyényi László előadó: a 21. sorszám alatt van, Segesvár város kérvénye a vám kötelezettség tárgyában. Lázár Ádám: T. képviselőház! E kérvényről sem tüzetesen nem szándékozom ez alkalommal, sem arról bővebben szólni: vajon a kérvényező közönség által igénybe vett vámmentesség megszüntetése indokoltnak tünt-e fel? s vajon kell-e, hogy a képviselőház a fölött intézkedjék, vagy pedig tekintettel a kiváltság megszüntetésére, hogy az átalános vámmentesség olykép szabályoztassék, a mint ezen szabályozás, mint a királyi kissebb haszonvételekhez tartozó a törvényhozástól, különben is várható? csak arra czélzok, hogy a kérvénybizottság által előterjesztett vélemény ellenében egy rövid módositványt e tekintetben a t. ház elé terjeszszek, mely különösen arra czéloz, hogy a kilátásba helyezett, — többek közt a hidvám mint egyik kisebb királyi haszonvétel szabályozása iránt is — ez ötletből a belügyminiszter határozottan utasittassék, mielőbb egy megfelelő törvényjavaslat előterjesztésére. Ez alkalmat annál