Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468f
2S0 4«S országos ttlé* márczius 22. 18*2. a bevezetésre nézve. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Csiky Sándor: T. ház ! Miután a miniszteri bársony székeket üreseknek lenni látom, (Derültség) a kormánypárt részéről pedig hangot sem hallok felhozatni ezen törvényjavaslat I. fejezetének védelmére : ebből vagy azt kell következtetnem, miként a t. kormánypárt velünk egyetértőleg gondolkozik (Derültség) azon indítványra vonatkozólag, melyet én is aláírván, a t. háznak asztalára tárgyalás végett letenni ma reggel Madarász t. képviselőtársammal egyetértőleg szerencsés voltam; vagy pedig azt kell hinnem, miként azon indokok, melyek e törvényjavaslat első pontjára nézve általunk felhozattak, nem talál megdöntésére okokat: e tekintetből hallgat. Ily módon, t. ház, kényszerülve vagyok, miként az ellenzéki padokon ülő elvbarátaim közöl, kikkel az átalános szavazatjog kérdésében egyetértek, mely az indítványban is bennfoglaltatik, többen elvileg oda nyilatkoztak, és a mellett emelek szót, miként elfogadhatónak tartják, s hogy elvégre csakugyan az átalános szavazatjognak kell magát diadalmasan kivívni; de csak abban térünk el, miként ők oda nyilatkoznak, hogy. ezen átalános szavazati jog behozatalának órája még nem ütött, annak ideje nem volna, sőt voltak olyanok is különösen az előttem szólott Tisza László képviselőtársam, ki oda nyilatkozott, miként annak mostani elfogadását a hazára nézve előre is veszélyesnek látja. E tekintetben, t. ház, a mennyiben e téren véleményem az övéktől különbözik, köteles vagyok indokaimat, melyek engem azon meggyőződésre bírtak, miként a kérdéses indítványt aláírjam, előadni. (Halljuk!) Én, t. ház, meg vagyok győződve, miként arra hazánk népe meg van érve ma is, megvolt 1848-ban is, megvolt ő érve sz. István idejében is. (Átalános derültség.) Hogy még mulatságosabb legyen és több alkalmat nyújtsak, a t. kormánypártnak a nevetésre, azt mondom, hogy meg volt érve Árpád ideje alatt is. (Derültség.) Vagy hogy még tovább menjek : meg volt érve Attila idejében; sőt meg volt érve Scytthiában. (Derültség.) És hogy őseink meg voltak arra érve, mutatja az, hogy meg tudták választani, kiben bizhatnak meg ; mutatja tettük, mutatja a történelem, mutatja az eredmény. Ók megválasztották Attilát szabad akarattal. Nem volt ott örökösödési jog! (Nagy derültség.) Nem volt születési jognál fogva trónfoglaló hatalom Attila kezében; a nép, mely akkor neki kortársa volt, szabad akaratból választotta egyhangúlag vezérének és fejedelmének. És ki volt az az Attila, azt talán nem szükséges rajzolnom, ecsetelném; mert hiszen azt még az iskolás gyermek is tudja, hogy igazán oly hadvezér, oly bölcs vezér volt, oly kormányzati ós hadviseleti képességgel bírt, a kihez bizony akár melyik osztrák közösügyes hadvezér elmehetne iskolába járni tanulni. (Derültség.) Jerünk tovább, t. ház! Megemlítettem Árpádot. Árpád ősapánk ezen honnak alapitója hogyan lett megválasztva ? vajon volt-e ott census a magyarok között: vajon nézték-e azt, hogy hány forint adót fizet, fizet-e 10 frt 50 krt vagy mennyit? (Derültség.) Én ugy tudom, hogy ott census nem volt, se irni-olvasni tudáshoz, vagy pedig az évek számához a teljes kor után nem kötötték a választási jognak képességét, hanem az egyetemes nemzet Pusztaszeren egyhangúlag azt mondta: „Vezérünknek választunk, a hová szerencséd visz, oda téged kisérünk, mert megbízunk benned, ismerve tulajdonaidat, hogy te minket csak jó utón fogsz vezetni." Megállapitá a többi 5 törvényt is a 7 vezér, ott egyetértőleg a néppel, azt az 5 törvényt, mely a magyar alkotmánynak, mely a világszerte hires bulla aureanak a szabadelvű és műveltséget tanúsító nagy törvénynek alapja. Tovább megyek, t. ház : vajon volt e hazánkban egész 1848-ig census a választásokra, vajon azontúl, amint sz. Istvánt megválasztották, nem az áll-e a hármas könyvnek 2. része, 3. része stb, törvényekben, rendre mindazon az alapon , hogy rex interrogato populo quaerit velit ne hoc, vei illud, u hogy kitudakolja a népet, akarja-e azt, vagy nem? Ha a nép azt mondja: akarom, azon esetben törvény; ha azt mondja: nem, nem törvény; mert a törvény nem egyéb mint a nép akaratának nyilatkozata, és azon törvény, mely igy alkottatik, állandó, és a népért van, annak védelmére mindenkor kész, és azt vérébe beszíva tisztelni tudja. De oly törvény, melyeket a közösügyek megszületése óta alkottak, és a mostani választási törvényjavaslat, mely ellen, ha még várunk vele kissé, azt hiszem alig lesz egy faluja vagy pusztája a hazának, melynek lakói, ha meghallják, hogy mi foglaltatik benne: kérvényt ne intéznének ellene^ hacsak papja, jegyzője, bírája vagy más lekötelezett embere által mesterségesen vissza nem fog riasztatni a kérvényezóstől, és igy senkinek sem kell a hazában, az ily törvényt akarják reá erőszakolni a népre. Hogy az ily törvény tiszteletben tartassák: az nem lehet. Hiszen ez nem is törvény. (Derültség a jobb oldalon.) I Verbőczyre hivatkozom, Verbőczy 2-ik könyvének 5-ik czikkében foglalt tartalmára, mely azt mondja, hogy senkit sem kötelez azon törvény, mely nem a nép akaratának kifolyása, és
