Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468f
468. országos ülés márezius 22. 1872. 26? nem annak egyetértésével készült. Erre hivatkozva merem állítani, hogy miután azon törvény sorsa mindeddig, mig eldöntve nincs, ezen törvény, mint a mely a nép akaratának nyilvános kifejezése ellenére erőszakoltatott rá: nem is kötelező. (Felkiáltások a jobb oldalon : Majd meglátjuk .') Meglátjuk ? Lehet próbálni, hanem annak furcsa következményei szoktak lenni az életben. Én legalább igy vagyok meggyőződve. Egyébiránt, t. ház, mondom, hogy én a szavázatjogot a népnek azonnal megadni nemcsak veszélyesnek nem találom; de okvetlenül kívánatosnak lenni látom. Nincs kimondva ezen inditban, hogy ez által mindenkinek meg volna adva a választói jog. Hallottam említtetni, hogy ebből az is következnék, hogy ha a születés adná, nemcsak a positiv, hanem a közjogi sajátságot is az illetőknek, (Derültség a jobb oldalon.) a közjogi képességet adná meg: azon esetben, abból még a gyermeket sem lehetne kiszorítani. (Hossszan tartó derültség.) Elnök: Ugy hiszem a képviselő ur azt akarta mondani: kizárni. (Derültség.) Csiky Sándor: Megengedem t. ház, liogy talán alkalmasabb szó lett volna, ha azt mondtam volna : kizárni, mint: kiszorítani; (nevetés) de ha ugy tetszik, legyen mondva átalam j,kizárni," felidézvén azt, amit Vidliczkay képviselőtársam emiitett. 0 azt, hogy mily czélszerütlen volna, ha a gyermeknek meg volna azon jog adva, hogy azon jószágot, mely őt örökség rendjén illeti, még gyermek korában is élvezhesse és rendelkezhessék felette, indokul felhozta arra nézve, hogy a népnek átalános szavazati jogot adni nem lehet ; mert valamint a gyermek idő előtt sem vagyon, sem örökség feletti rendelkezésre nem képesített, hanem gyámra van szüksége : ugy a népet sem lehet, mielőtt kellő műveltséggel nem bír, az átalános választás jogban részesíteni. En ezen indokot nem tartom helyesnek. En elismerem ugyan, hogy ha a gyermeknek, mely nem érte még el törvényes korát, nagy összegek fölötti rendelkezési képesség adatik : az sok esetben tévútra vezettetvén, elpazarolja és elharácsolja és igy én is czélszerűnek látom, hogy ezen rendelkezési joggal csak akkor ruháztassák fel valaki, ha a törvény által megazabott kort elérte. De én nem találom helyesnek a hasonlatosságot, mert hisz egy éretlen gyermeket egy érett eszű honpolgárral, a ki a közterhekben részeltetik, ki a hazának védelmére kötelezve van, összehasonlítani legkevésbbé sem.tartom helyesnek. Mindezek folytán ezen választási képesség meg nem adhatására nézve a gyermekek helyzetét indokul felhozni nem czélszerü. Az indítványban is csak felnőtt férfiakról, érett eszű emberekről van szó .Abban is ki vannak véve a gyermekek, a tébolyodottak, szóval mindazok, a kik polgári jogok gyakorlására nem képesittettek, és csak azok vannak felruházva választási joggal, a kik a törvényes kort eltérték ós e mellett a haza terheinek viselésére is szorítva vannak, az ilyenektől pedig, t. ház, a választási jogot elvenni nem lehet. Engedje meg a t. ház, hogy megmondjam; miért? Én azt ugy találom, hogy ha elvétetnék a nép nagy számától az 1848-ki törvények által annak adott választási jog: ez azt mutatná, hogy büntetni kívánjuk azon polgárokat, kiknek azon jog 1848-ban meg volt adva, mert ha tőlük a választási jog elvétetik: az büntetés. ( Ugy van ! bal felől.) Azt kérdem a t. háztól: vajon ezen büntetést kimérni kinek a feladata, .hiszen büntetni csak a törvényes bírónak van joga, annak sem annélkül, hogy kihallgatná az illetőt és a nélkül, hogy vizsgálatot tartana és a törvény rendes utján kimondaná ítéletét, melyet még azután fölebbezve a legfőbb ítélőszék is helyben hagy. Azon ideig senkit ártatlanul és kihallgatatlanul büntetni nem lehet; a törvényhozásnak meg ép nem szabad ezt tenni, meri. ez nem a bírói hatalom gyakorlására, hanem törvények alkotására van hivatva, a törvény alkotásánál pedig képviseli ép azokat, a kik által ide küldetvén, jogainak védelmezésére köteleztetik. De tovább megyek, t. ház, ezelőtt említtetett miként 1848-ig itt a hazában átalános szavazati jog volt. Kire volt ez kiterjesztve ? A nemességre ; a nemességnél pedig nem volt census, ha 1 szilvafája voltis, vagy az sem, mihelyt a teljes kort elérte: odament a választási urnához és ehhez képest mind a követválasztás alkalmával, mind a megyei tisztikar választása alkalmával joga volt szavazni. 1848-ban kimondotta a törhozás, hogy a populus ennekutána nemcsak a nemesség, hanem a hazának egyetemes népe. Már most, t. ház, hogy ha a hazának egyetemes népe minden emberi joggal egyaránt fölruházva lett 1848-ban : azoktól megtagadni most a szavazati jogot, erre t- ház a törvényhozás jogosítva nincsen; jogokat terjeszteni igen, de jogokat ok nélkül alap nélkül és meghallgatlanul a néptől, a nemzet fiaitól elvenni, erre nincsen hatalma. És mi czéloztatik itt most? Egyrészről elvenni azon jogokat azoktól, a kik annak élvezetében vannak; másrészről meg nem adni azoknak, a kiknek az 1848-iki törvényhozás megadandónak lenni állította. Igaz, t. ház, hogy 1848-ban nagy hirtelenségben, mert hisz nagyon kevés ideje volt a törvényeknek megalkotására, s igy a választási törvénynek készítésére is, csak az mondatott, hogy
