Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-468

468. országos ülés márezius 22. 1872. 247 melyek nem adták meg és a mint látom itt ismét hiányos ezen módosítás és átalában a mi kétely volt és különböző magyarázatokra adott alkalmat: mindazokra nézve ezen módosítás nem ád semmi felvilágosítást. Ezen módosítás nem tesz egyebet, mint hogy a választói jogosultságnak meghatározását, sokkal inkább megnehezíti. Ezt akarom felvilágosítani a következőkkel (Egy hang: Dologra!) Nem mondtam egy szót sem, a mi nem tárgyhoz való, senkinek nem engedek, és az elnök urnák sem szabad a közbeszólást megengedni. Az elnök ur annyiszor rendre utasított egyik másik szónokot, a ki nem a tárgyhoz szólt : kérem utasítsa vissza azokat is, a kik közbeszólnak. (Halljuk!) Az 1848-iki törvény azt mondja, hogy a ki szabad kir. városokban vagy rendezett tanácsosai ellátott községekben 300 ezüst forint értékű házat vagy földet bir: szavazati joga van. Erre nézve megvallom én nem vagyok tisztában és nekem nem ad a törvényjavaslat fölvilágosítást az iránt : vajon ezen pont áll-e ezután is, vagy pedig nem akarja-e ezen qualificatiót föntartani mind Magyarországban a királyi városok és rendezett tanácsosai biró mezővárosokra nézve, mind pedig Erdélyben azon városokra nézve, melyek saját képviselővel birnak. Én felvilágosítást kérnék erre nézve a miniszter úrtól azért, hogy mindnyájan felvilágosittassunk ; mert a törvényjavaslatból ki venni nem lehet, vajon a 300 ft értékű háznak, vajon a 300 írt értékű földüek qualiflcátiója a városokban elégséges-e ezen tul vagy nem; és valamint én ki nem vehettem a törvényjavaslatból : úgyszintén az összejövő küldöttségek sem fogják kivehetni. Én a minisztertől nem nyerhettem felvilágosítást, kiktől fognak azok venni? Ha áll e qualificatio : akkor például a föld értékének ós ház értékének meghatározását találom itt a szabály 3-ik |-ában; hanem e szabály szerint igen különböző sorsa lesz a földbirtokosnak, igen különböző lesz a házbirtokosnak, különböző sorsa lesz a földbirtokosnak; mert ÍI nnál a földértékéül vétetik a tiszta jövedelemnek húszszoros összege, a ház értékének pedig vétetik az adó] alapul felvett tiszta jövedelemnek 60-szoros összege. En kiszámítottam, mennyinek kell lenni az»n cenzusnak, hogy vajon 300 frt értéke van-e a háznak, vagy pedig 300 frt értéke azon földnek. Én kiszámítottam, de fogadni mernék, hogy :i miniszter ur nem ugy számította, külön Magyarországban és külön Erdélyben, hogyan fogja azt kiszámítani a küldöttség? A ház értékére nézve szabályozó a házosztályadó hatvanszoro, összege a három lakrészszel biró házaknál. Minthogy az adó 3 frt : ennélfogva ennek hatvanszoros összeg 180 frt, és igy a három lakrészszel biró házak még nem fognak birni jogosultsággal. En azt állítom t. képviselőház, hogy nagyrészében az alföldi városoknak, de nemcsak az alföldi városokban, hanem Nyitra városában is ugyan kevesen lesznek, kik három lakosztálylyal birnak; a kik pedig eddig qualificáltak voltak a képviselő választásra: mindezek ki vannak zárva, mert három lakosztálylyal birnak, 3 frt házosztályadót fizetnek; hanem négy, öt lakosztálylyal kell birnia, hogy valaki választó lehessen ; négy öt lakosztálylyal, t. i, a mely lakosztályoknak megfelelő census 6 frt, 60-szor véve tesz 360 frtot, és igy kijön a 300 frt. Merem állítani, hogy például Czegléd városában, melynek képviselője vagyok, 5500 háznál több lévén, 5000 háztulajdonos elesik választási jogától, oly kevés a négy öt lakosztálylyal biró ház. A földadó a törvény szerint Magyarországon a tiszta jövedelemnek 29'76-át teszi. Mennyinek kell tehát lenni a tiszta jövedelemnek, hogy minden 300 frt, vagyis osztrák értékben 315 frtot tegyen: ezt nem nehéz kimutatni, mert 315-öt elosztva 20-al, megtaláljuk a 15 frt 75 krt, és ezt 300 frt értékű föld után számítva nem több a földadó, mint 4 frt 76 kr. Erdélyben pláne csak 3 frt 26 kr. Már most látjuk, hogy a 300 _ frtos földbirtokos 468 krt, a 300 frtos házbirtokos 6 frtot fizet. Erdélyben a 300 frt értékű föld pedig csak 326 krt; ellenben a ki sem házzal, sem földdel nem bir, olyantól követeltetik 10 frt 50 kr. És miután Erdélyben urbéríség nincs, mily érték követeltetik ott, hogy az, a ki nem városi polgár: földje után választói joggal bírjon? Ugy határozza meg a módosítás, hogy az évi biztos és állandó jövedelem azon adó kimérés alapján 10 frt 50 krra, és a 10 frt 50 kr azon adóláb szerint, mely különösen Erdélyben natározó : több, mint 2000 frt értéket képvisel. Tehát a szegény embertől, a ki nem saját képviselővel biró városban lakik : kívántatik több, mint 2000 frt. Ez oly aránytalanság, melynél fogva ezt az 1848-iki törvény megvilágositásának tekinteni, azt állítani, hogy ez megoldása azon kérdéseknek, és azon nehézségeknek, melyek az 1848-ki törvényben foglaltatnak: valósággal nevetséges. De vannak számtalanok, kikről a törvény nem emlékszik meg. Megemlítem például az ügyvédsegédeket. Bennfoglaltatnak-e ezek a törvényben? Nem. Ez szintén különböző magyarázatokra nyújt alkalmat az összeíró bizoHságnak. A mesteremberekre, iparosokra, és kereskedőkre nézve leginkább mostohán rendelkezik a jelen törvényjavaslat. Az 1848. évi törvény a>