Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468
234 éS8- országos ülés Marcsiiig 22. 1872. kovics Miklós, Jámbor Pál, Joanescu Lázár, Jókai Mór,"'\Kállay Ákos, Kállay Ödön, Kende Kanut, Kerkapoly Mór, Kiss János, Kiss Lajos, Kiss Miklós, Clementis Gábor, Kollár Antal, Koós József, Körmendy Sándor, Kun János, Kürthy István, Lázár Ádám, Luksich Bódog, Madarász Jenő, Madarász József, Majoros István, Makray László, Matkovics Tivadar, Maximovics Miklós, Máttyus Arisztid, Mednyánszky Sándor, Milkovics Zsigmond, Mocsáry Lajos, Mocsonyi Antal, Mocsonyi Jenő, Mocsonyi Sándor, Mukics Ernő, Matolay Etele, Nagy Károly, Oláh Miklós, Orbán Balázs, Papp Lajos, Patay István, Perczel István, Pethes József, Péchy Tamás, Pilaszánovics József, Plathy György. „Távol" voltak : Padó Kálmán, Phédey István gr., Román Sándor, llöth László, Budics József b., Salamon Tódor, Semsey Albert, Sipos Orbán, Siskovics Tamás, Stanescu Imre, Széchenyi Ödön gr., Széky Péter, Sztratimirovics György, Tassy Miklós, Teleki Domokos gr., Tóth István, Vay Mihály gr., Vályi János, Vitulay József, Zámory Kálmán, Zeyk József, Zichy Jenő gr., Zichy Manó gr., Zichy Nándor gr., Zlinszky György, Zmeskál Zoltán, Bánffy Elek b., Beöthy Lajos, Berde Mózes, Betegh Kelemen, Boér János, Bogdanovics Vilibald,, Bogdán Vincze, Borlea Zsigmond, Buttyán László, Csengery Antal, Csernovics Péter, Dániel Pál, Deák Ferencz, Dietrich Ignácz, Elekes György, Esterházy Pál gr., Fabritius Károly, Grómon Dezső, Hertelendy Kálmán, Hodosiu József, Hoffmann Pál, Horvát Boldizsár, Horváth Sándor, Ivánka Imre, Jurka Bazil, Kállay Emánuel, Károlyi Ede gr., Kelecsényi fíáfael, Kemény Mihály, Korizmics László, Kraszcsenics Ferencz, László Imre, Majláth István, Majthényi Dezső, Máday Lajos, Máriássy Béla, Mednyánszky Dénes b., Miletics Szvetozár, Mocsonyi György, Molnár István, Móricz Pál, Németh Albert, Nyiry Józsa, Pavlovics István, Pásztélyi János, Paulini Tóth Vilmos, Petrik Gyula, Pétery Károly, Pilisy Lajos, Plachy Tamás, Podmaniczky Frigyes b., Pribék Antal, Prkk József, Prónay József, Pável Mihály. Széll Kálmán jegyző: 391 igazolt képviselő közül „igen a-nel szavazott 178, „nem"mel szavazott 127, távol van 85, elnök nem szavazott. A szavazattöbbség tehát 51. Elnök: Tehát a czim 51 szavazattöbbséggel el van fogadva a központi bizottság szövegezése szerint. Következik az I. fejezet. (Felkiáltások bal felől: Az előadó nincs itt!) A házszabályok értelmében, ha az előadó nem volt jelen, gyakorlatilag mindig ugy jártunk el, hogy a jegyző olvassa fel a javaslatot. Csanády Sándor: Azt hiszem, hogy az előadónak kell felolvasnia a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot már csak azért is, mert ugyancsak az előadó ur kötelessége és feladata azt indokolni. {Helyeslés bal felől. Szapáry Gyula gr. a szószékre lép.) Szapáry Gyula gróf előadó (olvassa az I. fejezet czimét és a bevezetést.) Madarász József: T. ház! Az 1848. V. törvényczikk értelmében s annak szellemében a választói jognak nemcsak fejlesztése, hanem tökéletesbitése érdekében támadom meg a központi bizottság által az I-ső fejezetre nézve beadott szövegezést, mint a mely bevezetés önmaga ellenkezik az 1848. V. törvényczikk szellemével; ha pedig megvizsgáljuk a következő szakaszokat, melyek az első fejezetre vonatkoznak, világos belőlök, hogy azokban nem a kételyek s nem az eltérő magyarázatok javíttatnak, hanem a kételyek szaporittatnak, az eltérő magyarázatok pedig még több eltérő magyarázatra adnak okot. Távol legyen tőlem az e fejezet alatt levő szakaszokat egyenként birálni, azonban egyet lehetetlen meg nem említenem; mert itt nem kételyről, nem eltérő magyarázatról, hanem tisztán választói jog elvételéről van szó : s ez az 1848. V. törvényczikknek azon szakasza, mely a kereskedők és gyárosoknak minden feltétel és adó nélküi megadta a választói jogot, most pedig csak bizonyos adó alapján kívántatik megadatni. 1848-ban az iparosoknak egy segéd tartásának feltétele alatt megadatott a választói jog; ha tehát az félremagyarázatokra adott okot, hogy segéd alatt értethetik-e legény vagy tanoncz? ha ugy volna az, mint a bevezetésben mondatik, hogy csak az eltérő magyarázatok akarnak megvilágosíttatni: tehát kimondani kellene a törvényhozásnak, hogy azon segéd alatt egyedül legény értetik; ha pedig szabad szellemben kívánna haladni, hogy értethetik tanoncz is; és ha szabad szellemüleg haladva akarta volna a kormány kimondani, hogy most már 24 év múlva azon iparosoktól nem követelhetjük azt, hogy legyen neki tanoncza vagy legénye hanem a nélkül is legyen választó: ezt érteném; de midőn ez nem magyaráztatik, hanem adó alapjára követeltetik vonatni: önök az 1848. törvény szellemével ellenkezőleg a választási jogosultságnál előfordult kételyeket nem magyarázni, hanem e szabványosító szót aként akarják felhasználni, hogy elveszik azon jogot is a választóktól, a melylyel őket az 1848-diki törvény felruházta. 24 évvel ezelőtt azon 1848-ki választási törvényeket az egész nemzet örömriadással és megnyugvással fogadta. Azóta a nemzetnek szellemévé ós leikévé vált át e tőrvény. Valóban nem gondolhattam volna, hogy 24 év
