Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

360 460. országos ülés márczius 13. 1872. lek megszüntetése végett Móritz Pál és Luksich Bódog igen tisztelt képviselőtársaim által beadott törvényjavaslat az osztályokban a ház határo­zata ellenére jelenleg tárgyalás alá csak azért nem vétetett; mert a kormány részéről azon ellenvetés tétetett, hogy a kormánynak kell kez­deményezni. Hogy a minisztérium daczára annak, hogy most az országgyűlésnek végszakában az ülése­ket meghosszabbítani akarja: mégsem felel meg a trónbeszédben foglalt utasittatásának; onnan is kitetszik továbbá, hogy utasíttatott a minisz­térium, miszerint törvényjavaslatokat terjeszszen elő ugy a reál, mint humanisticus középtano­dák, az egyetem és műegyetemnek ujászervezóse tárgyában. Igaz ugyan, hogy a boldogult cultus­miniszter Eötvös József báró, az egyetem uja­szervezése tárgyában terjedelmes törvényjavas­latot adott be; de a jelenlegi cultusminiszter azt nemcsak hogy magáévá nem tette, sőt ha­tározottan kijelentette, hogy azt ezen ülésszak alatt tárgyaltatni nem kívánja. Tehát épen a legfontosabb törvényjavasla­toknak egyikét nem szándékozik a t. kormány tár­gyalás alá vétetni; holott a neve lési rendszer az, melynek előmozdítása és kifejlesztése folytán emelhetnők a magyar nemzetet az európai mű­veltség színvonalára. Alaptalan a miniszterelnök urnák azon kívánsága, hogy az ülésszak kiter­jesztessék és meghosszabbíttassák azért is, mert 6-ik sorban elmulasztotta a kormány a tronbe­szedben is kifejtett szándékot teljesíteni, elmu­lasztotta a részvény vállalatok iránt törvényjavas­latot benyujtaui; holott pedig ezek uj törvények által volnának szabályozandók. Az egész tárgya­lás folyama alatt a kormánypárt részéről a een­susnak alapul vétele ellen leginkább az hozatott fel ellenvetésül, hogy censusra nem lehet alapí­tani az uj választási jogot; mivel az ideiglenes földadó provisorium szerint fönálló adórendszer fölettebb tökéletlen: már pedig a trónbeszédben az adóügy reformja is, mint az ország jólétének egyik legnagyobb emeltyűié, az országgyűlés figyelmébe ajánltatott; azonban a kormány mu­lasztása miatt ezen átalánosan nyilvánított kí­vánatnak sem lehetett eleget tenni, miután többszöri fölszólalások mellett is az adóügyre nézve reformtörvényjavaslat be nem terjesz­tetett. Mivel az adóügy az ideiglenes alapon na­gyon helytelenül van elrendezve, a trónbeszéd­ben az adóreform a minisztériumnak kötelessé­gévé tétetett, és mikor e trónbeszéd elmonda­tott : már akkor a minisztériumnak mind e javaslatokkal készen kellett volna lennie ; tehátmost épen az által, hogy az adóügy reformját előter­jeszteni elmulasztotta: hibás eljárást követ akkor, midőn magát a választási törvény tárgyában az adórendszer tökéletlenségével kívánja vé­delmezni. Ezenkívül kimondatott a trónbeszédben, hogy az országgyűlésnek alkalom fog nyújtatni arra, hogy azon törvényes kapocs, mely a múlt or­szággyűlés alatt Magyar- ós Horvátország közt helyreállíttatott: még szorosabbra füzessék. Azon­ban a kormány eljárása mit tanusitl Fájdalom­mal vagyok kénytelen megvallani, hogy azon kapocs nemcsak szorosabbra nem füzetett: ha­nem azon laza kapocs is, melyet a múlt ország­gyűlés Horvátországgal fűzött, majdnem egészen elszakadt; ami a kormány helytelen eljárása következtében történt, mert az összehívott hor­vát országgyűlést több izben elnapolta anélkül, hogy annak a legkisebb okát is adta volna. Mind ez okoknál fogva én a t. miniszterelnök ur indokolását a tanácskozások meghosszabbítására elégségesnek nem tartom. De nemcsak a mi­niszterelnök ur, hanem a minisztérium részéről még a t. belügyminiszter ur is nyilatkozott és indokolta, hogy miért kívánja az ülések meg­hosszabbítását, s miért nem akarja az ellenzék által előterjesztett javaslatokat elfogadni. Jele­sül a belügyminiszter ur többek közt azt mond­ja : „Én akkor, midőn Irányi Dániel képviselő ur kijelentette azon kívánságát, hogy a kormány a vesztegetésekre nézve még oly időben terjesz­szen elő törvényjavaslatot, hogy az a jelen tör­vénynyel egy időben szentesittethessék, azt fel­leltem : hogy én igenis a vesztegetések meggát • lására nézve hajlandó vagyok törvényjavaslatot beterjeszteni, és pedig oly időben, hogy az még a jelen országgyűlés alatt törvényerőre emeltet­hessék ; csak azt kértem, hogy ne méltóztassék a választási törvény szentesítését a megveszte­getésekre vonatkozó törvény szentesítésétől föl­tételezni, azaz méltóztassanak beleegyezni abba, hogy ha a választási törvény tárgyalása előbb fejeztetik be: a törvény azonnal bocsáttathassák szentesítés alá; mert arra, hogy a választási törvény mielőbb szentesittethessék: azért lehet szükség, hogy a választási előmunkálatok akként intéztessenek, mikép a választás még aratás előtt megtörténhessék." Erre nézve azt lehet felelni, miszerint a t. belügyminiszter ur állítja ugyan, hogy a veszte­getésekre vonatkozó törvényjavaslatot kíván be­terjeszteni, ós az nem is csuda, hogy ilyen nyi­latkozatot tesz a ház előtt; de hogy mért nem terjesztette be eddig a törvényjavaslatot, s mért halasztja még most is a beterjesztést: e tekin­tetben nem ad megnyugtató felvilágosítást, mi­vel azon ok a halasztásra nézve nem kielégítő, mintha ezt csak akkor lehetne tárgyalni: midőn már a választási törvény szentesítés alá leend

Next

/
Oldalképek
Tartalom