Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-460
460. orseégos ülés márczius 13. 1872. 359 gendők a ház ülésszakának rendkívüli meghoszszabbitására : kitetszik ez onnan is, hogy a minisztérium maga se képes már ezen rövid ülésszak alatt mindazon törvényjavaslatokat elvégezhetni, melyek a trónbeszédben kötelességévé tétettek. Miután a trónbeszédben nemcsak a választási törvény javítása tétetett kötelességévé, hanem a főrendiház rendezése is, következő szavakkal: „az 1848-diki törvények az ország törvényhozását, a korábbi rendi képviselet helyett, a népképviselet alapjára fektetek, azonban változatlanul hagyták a főrendiház szervezetét. Önök alkotó munkásságának egyik jelentékeny tárgya lesz: megtartván azon előnyöket, a melyeket egy, a nemzet történelméből fejlődött s a nemzet érdekével egybeforrt felsőház, a biztos és rögtönzés nélküli haladás eszközlésére nyújt — a főrendek házának rendezése az ország jelen viszonyaihoz." Tehát nemcsak a választási törvényjavaslat tétetett kötelességévé, hanem a főrendiház rendezése is; pedig eddig sajnos, daczára a többszöri felszólalásoknak, mondom, még mindeddig nem hallottam a főrendiház rendezéséről semmit. Lehet ugyan reményleni, hogy miután a megyék szerveztettek s annak fele legtöbb adófizetőből áll, ez alapon fog a szervezés eszközöltetni s a kormány szándéka az lehet, hogy a legtöbb adófizetők nyerjék el a főrendiházban a helyet ; de eziránt törvényjavaslatot nem adott be; holott pedig ha a trónbeszédben kijelölt reformokat keresztülvinni szándékoztak: akkor a főrendiház rendezéséről is kellett volna törvényjavaslatot benyújtani. A trónbeszéd továbbá a sajtóügyről ezt mondja: „a sajtó szabadságának az eddigi törvényekben két nagy biztositéka van letéve: az egyik az előleges eensura eltörlésében, a másik pedig abban áll, hogy a sajtóvétségek az esküldtek ítélőszéke elé vannak utalva. E két elv sértetlen föntartása mellett azonban gondoskodni kell arról, hogy a sajtótörvények miad alaki, mind anyagi részének azon hiányai, a melyeket az eddigi tapasztalás kimutatott, mielőbb pótoltassanak." Szükséges lett volna a sajtóügyi reformokra törvényjavaslatot beterjeszteni, mert különösen az alaki részt, vagyis a sajtóügyekbeni vizsgálatot és az esküdtszékek alakítását és tárgyalását tárgyazó eljárás miniszteri rendelet által szabályoztatott; az alkotmányosság kívánalma pedig az, mikóp ezen fontos ügy, patentalis rendszer helyett törvény által intéztessék el : mindamellett ez nem teljesíttetett, bár eziránt e házban és a sajtóban felszólalás történt. Nem lehet a miniszterelnök ur azon előterjesztését a tárgyalási idő meghosszabbítására alapul elíogadni, hogy több rendbeli törvényjavaslatot szándékozik benyújtani ; mert ha az volna a szándóka, hogy a trónbeszédben ígért reformokat keresztülvigye : akkor annak azon pontját is teljesitnie kellene, mely igy szól: „halaszthatatlan teendő az egyesülési és gyülekezési jog rendezése is, hogy az alkotmányosságnak azon egyik alapjoga a törvények oltalma alá és korlátai közé helyeztessék s hogy a kormány felügyeleti jogának és kötelességének határvonala szabatosan meg legyen állapítva. a Igaz, hogy a korábbi belügyminiszter ur készíttetett egy törvényjavaslatot az egyesülési jogra nézve ; de arról azt lehet mondani, hogy halva született; mert mielőtt az országgyűlés elé került volna, vissza vette. Hogy minő kellemetlenségnek s üldöztetéseknek voltak a hon polgárai az egyesülési és gyülekezési jogot meghatározó törvény hiánya miatt kitéve az 1869diki országgyűlés összejövetele előtt, és e miatt mennyi sérelmek és mennyi kérvények adattak be mind a kormányhoz, mind a hongyüléshez : fájdalmasan emlékezünk vissza, ugy, hogy a hasonló jogsérelmek eltávoztatása tekintetéből felettébb szükséges lett volna, hogy az egyesülési jogra nézve törvényjavaslat adassék be. Ha tehát a legszükségesebb törvényjavaslatokat mellőzi a kormány : akkor nem látom át, hogy ezen törvényjavaslat miatt, mely jelenleg keresztülvitetni czéloztatik és mely a 4 országgyűlés képviselői megválasztására czélszerüe i alkalmazott és gyakorlatilag helyesnek bizonyult 1848-iki törvény gyökeres megváltoztatását tárgyazza, hogy e miatt: miért kelljen a tanácskozási rendet meghosszabbítani. Nem lehet a tanácskozási idő meghosszabbítására előadottakat alaposnak elfogadni, mert még a felsorolt törvényjavaslatok a trónbeszédben kijelölt reformok mindannyiát magukban nem foglalják, mivel a fölebbieken kívül szükséges lett volna a hűbéri viszonyok végképi eltörlésére vonatkozó javaslatokat is beterjeszteni. Igaz ugyan, hogy a volt igazságügyminiszter Horváth Boldizsár, nagyrészét ezen hűbéri viszonyoknak már törvény által megszüntette, jelesül a legelőelkülönzési és birtok s erdőrendezósi perekre adott be törvényjavaslatot, melyet a ház el is fogadott; hanem van még egy más igen fontos : és ez a királyi kisebb haszonvételekre vonatkozik, melyet e háznak mindkét oldala sürgetett, és különösen a jobb oldal részéről; e tárgyban majdnem 50 tag által aláírva egy határozati javaslat adatott be még a múlt évben; mindamellett a kormány mind e mai napig törvényjavaslatot nem terjesztett be; sőt odajutottunk, hogy a kisebb királyi haszonvéte-
