Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-460
358 460. országos ülés márezius 18. 1872. Ő ugyanis azt mondotta, hogy a tárgyalások 2 óráig tartassanak, és azután az épület szellőztessék Ez esetben, t. képviselőház, az ország törvényhozó testülete nem volna egyéb egy koródánál. Ha betegen kimegyünk a folyosókra azon ideig, mig a terem szellőztetik: a levegő nagyon káros hatásúvá válnék csúzos csontjainkra nézve. En tehát az ő indítványához nem járulok, hanem ha már koródának tekintjük a képviselőházat : akkor czélszerü volna a háznagyot odautasitani, hogy eczettel füstöltessen, mert ez a miasmákat magába szijja. Ennélfogva én nem tudván, melyik indítványhoz csatlakozzam: csatlakozom azon indítványhoz, mely a t. képviselőháznak legtöbb időt enged arra, hogy a reformkérdések megoldassanak. (Helyeslés a bal oldalon.) Vajda János: T. képviselőház! A tárgyalás alatt levő vitára az igen t. miniszterelnök urnák a folyó márezius 7-ki ülésben tett indítványa szolgáltatott alkalmat, mely abból állott, hogy miután az országgyűlés időtartama m ár nagyon rövid: az elnök hatalmaztassék föl az ülések tartamát a ház akaratával egyetértőleg a szabályok értelmében meghatározni. A t. elnök ur a házszabályok 128. szakasza értelmében nem tehet indítványt a napirendre nézve, mert ez azt mondja: hogy napirendet indítványozni joga van mindenkinek, csak az elnöknek nem; és a 160. szakasz szerint az elnök a ház akaratja szerint nyithatja meg és oszlathatja szét az ülést; ennélfogva, miután a házszabályok mindenkit feljogosítanak a napirenden levő tárgyhoz szólani: én is feljogosítva érzem magam e fontos tárgyban nézetemet előterjeszteni. Mindenekelőtt bátor vagyok néhány észrevételt tenni azon indokokra, a melyeket a t. miniszterelnök ur javaslatának előadására és igazolására nézve felhozott. Mindenekelőtt azt mondja a t. miniszterelnök ur: „A különbség Németh Albert és Szapáry Gyula gr. indítványa közt az, hogy az ellenzék nem látja szükségesnek az országgyűlésnek öt évre való meghoszszabbitásáról szóló tőrvényt; én pedig azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatnak tárgyalása mielőbb szükséges, mert nem csak nálunk, de minden alkotmánynyal biró nemzetnél, a tapasztalás által okulva: igyekeztek azon, hogy az alkotmányosság tényezője a törvényhozó munkálataiban bizonyos folytonosság, követendő irányra nézve bizonyos következetesség létesíttessék." Tehát a t. miniszterelnök ur indítványának indokolására legelőször is azt hozta föl, miszerint az országgyűlés tartama meghosszabbítása iránti törvényjavaslatot mindenekelőtt szükséges tárgyalni, mert a jogfolytonosság a törvényhozótestületben nélkülözhetlen. Ennek ellenében bátor vagyok azon átalános jogelvre hivatkozni, miszerint a népképviselet feladatának, mely nem lehet más, mint a nép akaratát törvényre emelni: máskép meg nem felelhet, mintha az lehetőleg rövid időre választatik. A miniszterelnök ur idézett beszédében külföldi példára hivatkozik, miszerint külföldön is az országgyűlésnek hosszabb időtartamra leendő kiterjesztését fogadták el. E tekintetben való, hogy a franczia minisztérium 1824-ben az azelőtt csak 3 évig tartó parlament időtartamát 7 esztendőre terjesztette ki; de hogy a franczia nemzet ezt a törvényhozás szempontjából és a nemzeti szabadság föntartása tekintetéből ezélszerünek nem találta: onnan kétségtelen, mert 1830-ban a júniusi forradalom e 7 évi országgyűlési időtartamot megszüntette és a 3 esztendei cyklust hozta be. Hivatkozni lehet az angol törvényhozásra is és sokan hivatkoztak is arra. Az angol nemzetnél az 1696-iki törvény szerint ugyan e parlament 3 esztendei időre van meghatározva; azonban a „vigh"-minisztérium 1716-ban, hogy „tory"-k ármánykodásai és áskálódásai ellen — kik a Stuartokat akarták vissza vinni — védve legyen, kiterjesztette a parlament tartamát 7 évre. Ámde nemsokára 1783-ban a híres Pitt a hosszú időtartamot a népképviseletre nézve a legnagyobb szerencsétlenségnek és a népképviseleti rendszer legnagyobb hiányának mondotta; sőt előtte atyja Chatam lord megtámadta már ezen a parlament idejét meghosszabbító törvényt. Átalában véve azt lehet tapasztalni, hogy ily reform mozgalmak jelenleg minden alkalommal hangsulyoztatják, különösen a parlamentnek rövid időszakra leendő korlátozását. így ha azon nemzetek is, kik bár bevették a többség következtében ott is a hosszú ülésszakot, azokat már régen megszüntették, mint pl. Francziaország; majd pedig megszüntetni törekszenek, mint pl. Anglia stb. ; így nézetem szerint igen helyeslem a külföldi nemzetekre való hivatkozást, sőt ha már azokra hivatkozás történik: akkor nekünk; nem a hosszabb időszak mellett kellene lennünk, sőt ellenkezőleg azt inkább még leszállítani. A t. miniszterelnök ur javaslata indokolásában még azt is felhozta, hogy a már felolvasottakon kivül a telepitvényesekről , s a kolozsvári egyetem felállításáról szóló, ezenkívül több törvényjavaslat van, mely sürgős, mint pl. a pénzügyér 3 törvényjavaslata, a gazdasági bizottság jelentése a ház iránt, a Ludoviceumra vonatkozó tőrvényjavaslat, továbbá több vasútról szóló előterjesztés, nem is említve a nagy vasúti combinatiót, melyet most a minisztérium tervez. Mindezen indokok nem ele
