Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

350 460. országos ülés Kirezins 13. 1833. dúlhasson, hogy semmit se tehessen, semmit ki nem vihet: akkor épen ez által adnánk jó példát a parlamentalismus érdekében. Mert a parlamentalismusnak kétségtelenül eredendő bűne az, hogy a többségnek zsarnokságra alkalmat nyújt, és ha valami akkor: ez fenyegeti a parlameotalismust és nem az, hogy ha egyszer másszor, — mint Szontagh Pál képviselőtársam is kifejtette — transactióra lép a többség a kisebbséggel, s ez által a kisebbség is érvényesítheti akaratát. Fájdalom, nálnnk is napról napra mindinkább kifejlik az, hogy a többségnek tulhatalma elnyomja a kisebbséget. Különösen kifejlett ez a legújabb időben, mióta a mostani igen t. miniszterelnök urat van szerencsénk e széken látni. 0 mindjárt első fellépése alkalmával, midőn először szólott e házban, nem szólott az egész parlamenthez, hanem igen is ostentatioval szólott a parlament egyik részéhez, kijelentvén, hogy a ház azon részétől vár egyedül támogatást. Mi történt most a legújabb időben ? Szőnyegre került a választási törvényjavaslat. Mi kimutattuk ezen törvény tárgyalása akalmával hogy ezen törvény által hazánk választó polgárainak ezrei fognak megfosztatni választói joguktól ; kimutattuk továbbá azt, hogy ezen törvény által hazánk egy részében Erdélyben, egy oly igazságtalanság fog továbbra is föntartatni, mely egyenesen compromittálja, mely egyenesen veszélyezteti magát a magyar nemzetet azon tekintetben, hogy bebizonyul ezáltal, miszerint azon igazságtalanságot, melyet e választási törvény létre hozott: továbbra is fön akarja tartani és a sérelmet orvosolni nem akarja. Önöknek nem sikerült megczáfolni a mi érveinket, de elhatározták, hogy minden áron keresztül fogják vinni ezen törvényt; hatalmi kérdés lett belőle s még megragadtuk a körülmények kedvezményét, melyek a kisebbség kezébe látszottak játszani a törvényjavaslat sorsát. Azonban mi pactálni akartunk s ha volt valaha kérdés, mely transactióra alkalmas : akkor azt hiszem, ez egy ilyen; mert itt hisz nem volt elvekről szó, nem volt arról szó, hogy a transatio következtében oly valami jöjjön határozatba, a mi által a pártálláson csorba ejtetik, hanem arról volt csak szó, hogy maradjon meg az 1848-i törvényben biztosított választó jogosultág ezentúl is. Önök azt mondták, hogy öDÖk sem kívánják azt megváltoztatni. Á ház ezen oldalán történt ugyan indítvány az átalános szavazati jog behozatalára nézve ; de a transactio utján azok is, kik ezen indítványt tették: igen szívesen beleegyeztek volna, hogy maradjon meg a válasz.ásijog az 1848-iki törvény alapján, és a törvény szabványainak magyarázata akként történjék, hogy ezáltal maga a jog ne sértessék és a magyarázás ürügye alatt polgártársaink ezrei ne fosztassanak meg választási joguktól. Itt tehát nem volt elvi kérdés, és nem volt elvi kérdés köztünk hasonlókép az erdélyi ügyre nézve sem. Önök is azt mondják, hogy készek megtenni mindent a nemzetiségek érdekében, a mit a méltányosság, a mit az igazság megkíván. Ugyanezt mondtuk mi is ; csakhogy önök nem akarják alkalmazni ez elvet : mi pedig ennek gyakorlati alkalmazását sürgetjük. Ebben volt ugyan eltérés, de elvi eltérést ezen kérdésben sem volt, s azért a kérdés igen alkalmas, arra hogy transactio utján oldassák meg. Önök visszautasították a pactálást, visszautasították a nyújtott baráti kezet; és kérdem most már helyes volt-e, államférfiúi eljárás volt-e, hogy önök makacssága által most már oly jeleneteknek vagyunk tanúi, és oly helyzetbe jutottunk, mely kétségtelenül a ház mindkét oldalán csakis sajnosán tapasztaltatik ? Ha tehát oka valaki ezen helyzetnek, azt hiszem nem mondok merész dolgot: ha azt mondom hogy annak oka nem mi vagyunk, hanem önök! Önök túlságba mentek azon hatalommal, melylyel mint többség irányunkban bírnak, önök visszautasították atransactiót; önök nem akartak egy hajszálnyit sem engedni és hatalmi kérdést csináltak belőle; önök a hatalomnak, mely kezökben, van nemcsak valódi előnyeit óhajtják biztosítani, hanem gőgjét is kifejtik, mert „crimen laesae majestatis"nak tekintik azt, ha a kisebbség azt kívánja, hogy egyszer az ő óhajtása irányában is mutattassák engedékenység. Ennélfogva jutottunk azon helyzetbe, hogy kénytelenek vagyunk önvédelem czóljából, kénytelenek vagyunk polgártársaink jogainak megóvása czélj'ából felhasználni azon eszközt, mely történetesen a jelenlegi országgyűlés vége felé közelgóse folytán kezünkben van, és el is vagyunk határozva az eszközt felhasználni, kimeríteni. Ami már most a szőnyegen levő kérdést szorosabban illeti, t. i. az ülési órák berendezését, én t. barátomat Németh Albert képviselő urat azon sikamlós térre, melyre ő lépett nem követem; (Derültség) ő jobb oldali indítványt tett magáévá és megtalálta, amit kjresett, megtalálta a pártoltatást a ház másik oldalán. Nem követhetem e térre azért, mert ón igen túlságos hosszúnak tartom az ülésezések idejét, mely az indítványban foglaltatik, és azt hiszem, hogy ha csakugyan délelőtt és délután folytonosan fognak ülések tartatni: akkor nem tudom, hogy képes volna-e a háznak felfedezett uj Aesculap-ja Henszl-mann Imre t. barátom, rozzant alakjainkat reparálni. Ugyanazon okból nem járulhatok Madarász