Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

460. országos ülés inárczius 13. 1872. 341 vényczikk 30. §-án alapszik s az ország legfontosabb érdekei azt eléggé indokolják. — Ezen engedély folytán a „Keleti vasúttársaság" Medgyes város és székhatósága által, a vonalterv szerinti birtokba rendesen be is vezettetett, s egyúttal a kisajátítási terv iránti rendes eljárás megindittatott s az véghatározás végett a minisztérium előtt áll. „Schüster Rudolfnak (Medgyesen) 7 hold 954 [Jöl birtoka a vasutterv vonalába esvén, csak mintegy Ví-ed részben lett a kisajátítási tervbe felvéve; — de a felek közti egyezség nem sikerülvén, a rendes eljárás tárgyává tétetett. Sehuster R. azonban a vasutterv vonalába esett részbirtokán, a fön emiitett engedély s bevezetés következtében megkezdett munkálatokért Kossá K. alvállalkozó ellen sommás visszahelyezési pert indított, s d hogy a vasúti kisajásitási terv megállapítása körüli eljárást az 1868 LV. törvényczikk 25—30. §-a. rendes bírói eljárás alól kivették, s hogy a vasút építő társaság a tervszerű vonalba törvényesen bevezettetett, s ezen bevezetés Sehuster birtokára is kiterjed; s hogy annak birtoka fölött is a rendes eljárás folyamatban van; s daczára, hogy az 1868 LV-ik törvényczikk 61-ik §-a a vasút épitőtársaságot felhatalmazta, a bevezetés birtokába adott területnek karhatalommal is leendő megvédelmezésére: a medgyesi bíróság mégis a pert nemcsak elfogadta, hanem az építkezést is még határozat hozatal előtt 2000 később 4 — 6000 frt. büntetés terhe alatt eltiltotta, s a két elsőt már végrehajtással is foganatosította. „Minthogy a közlekedési minisztérium saját hatáskörében hozott, s Medgyes város határozata által közigazgatási utón foganatba vett határozata bírói eljárás tárgyát nem képezheti s birói utón hatálytalanná nem tétethetik; minthogy továbbá a medgyesi egyes bírónak fönebbi eljárása mint a fönnálló törvényes rendeletekbe ütköző intézkedés az 1868: L1V. törvényczikk 8. §-a a) pontja értelmében, ha már folyamatba is tétetett: azonnal s bármikor megszüntetendő ; — a birói s közigazgatási hztóságok közt felmerülő illetőségi esetek elintézésére az 1869. IV. törvényczikk 25. §-a szerint különben is hivatott közeg e minisztérium lévén, mindezek folytán felhivatik a királyi tábla, hogy azon egyes bírót törvényellenes eljárása, iránt kérdőre vonja, eddigi összes eljárását azonnal felfüggeszsze, sőt mind a múltra mind jövőre nézve, törvénytelen eljárásából származható minden károsodásért felelőssé tegye." Az ép felolvasott miniszteri rendeletből kiviláglik, miszerint a miniszter hatalmánál fogva a birói függetlenséget, törvény által szentesitett elvének megsértésével a birói működést a részükre kitűzött illetőségi hatáskörben nemcsak fölfüggeszteni, de ezáltal az igazságügy menetét nyilván megváltoztatni törekedett. Azon miniszteri rendeletben idézett polgári törvénykezési rendtartás 8. §-ának a) pontja legkevésbbé sem hatalmazza fel a minisztert, hogy a bíróságok eljárását ily utón felfüggeszthesse; miután az bírósági teendő, hogy ha valamely ügy elébe kerül, mely nem a bíróság elintézésének tárgyát képezi, ezt a feleknek minden kifogása nélkül felfüggesztheti. Minthogy pedig, t. képviselő ház, épen Erdélyben a vasúti építkezések körül a jelenleg napirenden lévő ily kisajátítások számos ily viszszaélésekre, birtokháboritásra adnak alkalmat; minthogy továbbá a miniszteri rendelet, bárha a felperes által a törvényszabta lépések az illető fölebbviteli bíróságnál megtétettek , melyeknek végeredménye az lett, hogy a semmitőszék kimondta azt, még pedig f. é. február 22-én 886. sz. a. határozatával, hogy az igazságügyminiszternek ezen már felolvasott rendelete a birói eljárást meg nem akadályozhatja; úgyde, mig ez a semmitőszék által kimondatott volna, másfél évig nyugodott ezen pernek birói végleges elintézése, melynek keretébe azon érdemleges kérdésnek eldöntése tartozik, hogy van-e birtokháboritás vagy sem? van-e sértés az illető tulaj donos birtokjogában vagy nincs? minthogy végül ezen intézkedés, a mint érintett beszédemben említem, az összes erdélyi bíróságokhoz van kibocsátva, mely bíróságok e concret eset ötletéből bármint legyen a semmitőszék által eldöntve, az igazságügyminiszter fölfüggesztő rendeletét irányadónak fogják tekinteni és folytonosan tovább is zsinórmértékül fogják követni, a menynyiben az illető bíróságok, még az alkotmányos utón választott bíróságok is, annálinkább a királyi kinevezés által beállított bíróságok, az igazságügyminiszter rendeletének feltétlen hódolattal és tisztelettel tartozván viseltetni, azt szem előtt fogják tartani, és így naponként fognak előfordulni oly esetek, mig a birói függetlenséget sértő miniszteri rendelet a maga rendén az igazságügyminiszter által vissza nem vonatik. Épen e föltűnő törvénytelenség meggátlása, illetőleg a birói függetlenség megóvása tekintetéből bátor vagyok az igazságügyminiszterhez következő interpellatiot intézni: (Olvassa.) Interpellatio az igazságügyi miniszter úrhoz / Tekintve, hogy a birtokháboritási keresetek a perrendtartás i93.§ i)pontja szerint a rendes polgári bíróságok illetőségéhez tartoznak, s ezeknek tárgyalására, jelesen a királyi járásbíróságok nemcsak jogosítva, sőt az 1869: IV. t. ez. 22. §-a szerint kötelezve is vannak;