Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-459

és márerins 12. 1872. *>^e 459. országos üli igen tisztelt képviselőtársam és magam részéről is. Akkor is igéretetett minden, ki is küldetett a királyi biztos, kinek méltóztattak adni hatalmat és pénzt ; de kinek szakismeretet nem voltak képesek adni : mert mióta ott működik, len­dítés a dolgon alig történt. Most méltóztatnak igérni, hogy fog hatályos intézkedés történni. Még be sincs terjesztve, ho­mályban dereng a javaslat ; és mégis, ha nem lesz belőle semmi: ennek az ellenzék lesz oka, mert hiszen az önök jelszava: mindent a népért. Tudom, hogy az önök orgánumai és párthívei azon vidéken, ebből politikai tőkét fognak csi­nálni ; de nyugodt vagyok az iránt, hogy ezen tőke legalább gyümölcsözni és kamatozni nem fog. Hiszen Tisza Kálmán t. képviselőtársam által tegnap tett javaslat clarificálta a hely­zetet és tökéletesen világosságba helyezte azt, hogy melyik párt akarja a reformokat és melyik párt az, mely ily kérdések eldöntésére időt, mun­kát és fáradságot nem kiméi. Nyugodt va­gyok, hogy e politikai tőke kamatozni nem fog, mert az önök hitelének csökkenését leginkább az bizonyítja, és ez az; ami engem leginkább megnyugtat, hogy hatalmuk fenntartására kénytelenek oly törvényjavaslatokat forcirozni, melyek az eddigi választókat jogaiktól meg­fosztják, melyek e nemzettől századok óta gyako­rolt három évenkénti országyülésezés jogát elveszik. Önök hivatásuknak tartják, hogy hatal­mukat gyarapítsák, elvenni a jogot azoktól, a kik önöket ide küldöttek és önöket bizalmukkal megajándékozták, és a kik egyátalában lehetővé tették, hogy önök törvényeket hozhassanak és mások jogaival disponálhassanak ; de a kik bi­zonynyal nem számoltak arra, hogy ily czélból és ily szellemben akarnak mások jogaival dis­ponálni. Mindezeknél fogva, miután ezen tör­vények ellen lelkismeretes és képviselői köteles­ségemnek tartom szintén küzdeni minden par­lamentalis fegyverrel; ellenben pedig minden parlamentalis fegyvert akarok felhasználni arra nézve, hogy a tőlem is üdvösnek tartott reform kérdés tárgy altassák, még pedig parallel ülések­ben : részemről Németh Albert t. barátom teg­nap módosított indítványát, de csak azon érte­lemben , mint Tisza Kálmán képviselőtársam kifejtette, elfogadom. (Élénk helyeslés bal felől.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter: T. képviselőház! Csak röviden kívá­nok a tárgyhoz szólani. Nem akarom követni azon t. szónokokat, a kik pár napon keresztül, mintha egy felirati vita tárgyalására volnánk ez idő szerint hivatva, a kormánynak és a többségnek évek óta foly­tatott politikája fölött tartanak itt szemlét, be­szélvén jogfosztogatásokról, beszélvén Magyar­ország államisága feltételeinek feladásáról és több efféle dolgokról. Én tudom, hogy most nem felirati vitát folytatunk, és azért ezen átalános politikai the­mát részemről nem veszem föl : egyszerűen til­takozván az ellen, mintha hallgatásunkkal avagy csak távolról is elakarnók ismerni ezen invec­tivák helyességét, ezen invectiváknak távolról is alkalmazhatását. (Élénk helyeslés jobb felől.) Én csak a kérdést akarom ugy felállítani, mint az valójában van : azért, hogy az arra, a józan iteletüek által adható felelet, a valóbau fönforgó kérdésnek megfelelőleg üthessen ki; és nem ugy, a mint annak ki kellene ütni: ha a kérdés ugy állana, amint — ugy látszik — a t. előttem szólók azt feltenni jónak látták, vagy talán hitték róla, hogy valósággal ugy áll. Itt hallottunk törekvésekről, melyeket mi táplálnánk, hogy maradjunk és maradhassunk meg a hatalomban. Mindenekelőtt szeretném tudni; miféle ha­talomban ? Mert tessék meggyőződve lenni, hogy Magyarországon a kormány és hatalom nem egyértelmű dolog. (Felkiáltás a bal oldalon: Szo­morú, ha igy van!) Napról napra közeledünk ahhoz, hogy egy igen jelentékeny részről minden el legyen követve arra, hogy ezen hatalomnak erkölcsi alapjait, a melyekre pedig az országnak szüksége van, és csak ezeken áll biztosan a kormány hatalma ; aláássák. [Ugy van! Igaz! jobb felől.) Ezen az utón ma-holnap oda jutunk, hogy ha a kormányhatalomról beszélünk: önkén-tele­nül annak materialis eszközeire is kelljen gon­dolnunk, melyek annak alapját alkossák, miután az erkölcsiek aláásatnak. (Igasl a jobboldalon. Fol­Ttiáltás a bal oldalon: A kormány által!) Nem ál­talunk ! Hanem azon — alig találom meg a szót — azon állitások, hogy ne mondjam ráfogások által, melyek a kormány és a többség ellenében nyomról nyomra egymásután oly kíméletlenül használtatnak, mintha csak elfelejtettük volna, hogy a kormány is az állam gépezetéhez tartozik, és annak tekintélye és hatalma morális alapokon nyugvó és tekintélye és hatalma elengedhettem (He­lyeslés a jobb oldalon !) És hogy itt mennyire megy már a felfogások tévessége, annakaz előttem zsólott kpéviselő ur megdöbbentőleg feltűnő kifejezést adott, (Nyugtalanság a bal oldalon) reánk nézve meg­dob bentőt. Ha oly talentum, minőnek én a közvetlenül előttem szólott képviselő urat mindenkor kész vagyok elismerni: azon szemrehányást teszi a miniszterek egyikének, hogy az alsóház megál­lapodásait nem tartotta érdemesnek a másik ház­ban védeni; holott azon veres karszékben mégis ezen ház bizalma tartja fön: mit tesz ez 1 Azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom