Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

44S. •r»í»sr«» ülés febmáv 2». 187225* Midőn tehát végül, t. képviselő ház, a polgárok szabadválasztási jogának a törvényjavaslat értelmében az 1848-iki törvény szellemével szemben megcsonkítását alkotmánysértésnek tekinteném: az előttem fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatván, csatlakozom Debreczen városa t. képviselője által beadott határozati javaslathoz, melyet elfogadtatni kérek. (Helyeslés bal felől. Táncsics Mihály : T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat talán igen is bőven van már megvitatva, annyira, hogy felesleges ahhoz még csak néhány szót is adni. Azonban e nagyfontosságú törvényjavaslat alapjául e kérdés szolgál mintegy tengelyül: Van-e az embernek, a polgárnak is joga az államügyekben részt venni ? Ez az egyik alapeszme, a fő kérdés. Másik az, hogy ha vannak olyanok az államban, kik jogokban nem részesülnek : sokan vannak-e azok, vagy kevesen? vagy más szóval, azok vannak-e nagyobb számmal, kik a jogokban részesülnek, vagy a másik rész, mery jogokban nem részesül? Ebből azután következik, a mi a vita alapjául szolgál : vajon azok, a kik jelenben nem részesülnek jogokban, részesittessenek-e vag}^ ne? Az én meggyőződésem szerint e jogokból az emberek azon részének — a férfi teljeskoru népességet értem, azokat kik ki vannak zárva — a kik ki vannak zárva, kell-e jogokat osztani ; az én meggyőződésem szerint azonban nem tőlünk függ jogokat osztani, mert egyikünknek sincs több joga, mint azok akármelyikének. Többféle származású, sorsú ember van a házban, pl. Bethlen gr. fejedelmek ivadéka, én paraszt embernek vagyok gyermeke. Mikor Bethlen gr. született: több joggal született-e ő, mint én, mint paraszt ? Ennek megítélését t. Schwarcz Gyula képviselőtársamra bizom, úgyszintén azt ís> : vajon azon jog, melyben magam lenni hittem, még azelőtt is, midőn képviselő nem voltam, vajon azon jog, miféle nevet visel, természeti jog-e, vagy polgári jog, emberi jog-e, vagy velem született jog? Ennek meghatározását szintén ő reá bizom. Meggyőződésem szerint tehát mindenkinek meg van azon joga, a mely vele születik, a melyet a természettől kapott. A másik kérdés, hogy hányan vannak azok, kik még most benne nem részesülnek ? Ezt meghatározni most nem lehet, mert nincsenek alapos statistikai adataink erre. Midőn a népszámlálás elrendeltetett, én fölszólaltam és javaslatba hoztam, hogy egy külön rovat hagyassák azok KÉP\. B. NAPLÓ 18?| XXII. számára, a kik szavazati jogokban nem részesülnek Fájdalom, e javaslatomat még saját pártfeleim közül is csak ketten hárman pártolták. Most ennek nagy hasznát mindenki belátja. De ha nem tudjuk is egész biztossággal, hogy hányan vannak, a kik jogokban nem részesülnek és hányan vannak, a kik ezekben részesülnek : Mocsonyi Sándor képviselő hozzávetőleg */4-re határozza meg azok számát, a kik jogokat nem élveznek és csak V*-re, a kik jogokkal bírnak, Én nem akarom azok számát oly nagyra tenni, mégis %-ra bizonyára felrúg azok száma, a kik szavazatjogokat nem élveznek, és kérdem, ha ugyan ez kétharmad része : mi jognál fogva tagadjuk meg és van-e jogunk megtagadni tőlük azt, a mi őket a természetnél fogva megilleti. Ezeket előadva, minthogy a szőnyegen levő törvényjavaslatban nem látszik szándékoltnak, hogy azok joga me^adassék: én e törvényjavaslatot rosznak találom, tehát természetesen el nem fogadhatom; rosznak találom pedig azért, mert nem lengi keresztül a szabadság, az egyenlőség szelleme; rosznak találom azért, mert homályos, bonyolódott, nem eléggé világos és a nagy sokaság nem íogja megérteni, nem tud rajta eligazodni; rosznak találom azért, mert egész nagy sokaság kivánatainak meg nem felel; továbbá rosznak találom azért, mert az Vs rész vagyonos osztály tetszés és önkény szerint intézkedik a sokkal nagyobb rész sorsa fölött, a nélkül, hogy azt megkérdezné vajon beleegyezik-e? — rosznak találom azért is, mert ezen vagyonosak Vs része terhet ró a másik % részre, csakis kötelezettségeket, és az azoknak megfelelő jogokat vele megosztani nem akarja, — vagyis nem megosztani, hanem azoknak létező természeti jogait meg nem adni: de végre rosznak találom azért, mert e törvényjavaslat sem a méltányos, sem a szoros igazságon nem alapszik, ugyanis a sokkal nagyobb rész, a % rész báromféle nagy terhet visel. t. i. a vagyontalan nagy rész viseli a közmunkák terheit, a tömérdek zaklatással, boszankodással, és mindenféle kellemetlenséggel járó közmunkákat, mig azok alól magát a vagyonos néhány forinttal kivonja. Ez Vs rész még nagyobb terheket, kötelezettségeket ró a másik részre azáltal, hogy főkép azon szegény sorsú sokaság állítja ki a haza védelmére a katonát, adja a véráldozatot és 3-or a vagyontalanok, vagy kevés vagyonnal birok roppant nagy száma fizeti a legnagyobb adót az államnak: a fogyasztási adót. Ezek azon okok, melyeknél fogva, röviden szólva, e törvényjavaslatot el nem fogadom; hanem 4