Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

.: • • 4ÍS országos Illés elfogadom az Irányi Dániel t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot. Én ugyan azzal nem vagyok tökéletesen megelégedve ; de mégis elfogadom, azért, mert e határozati javaslat az én elveimhez, meggyőződésemhez legközelebb áll. Én saját nézetekkel birok erre nézve. Én nem tartom elégségesnek azt, a mi abban van, én többet kívánok ; de azokat rövid előadásom végére hagyom; most Chorin t. képviselő ur beszédének két kitételére vagyok bátor észrevételt tenni. Chorin t. képviselő ur azzal ijesztette a t. házat, hogyha az átalános szavazat, a suffrage uuiversel elfogadtatnék; roppant ealamitás, nagy veszedelem hárulna a hazára; azt azonban nem mondta, hogy minő veszedelem, miként és hogyan hárulna az a hazára, pedig jó lett volna, ha azt kifejti, s meggyőz bennünket, mind pedig a nagy közönséget arról, hogy komolyan figyelembe vettük volna mi, ugy mint az egész nemzet is. T. ház! ón ebből nemcsak, hogy veszedelmet nem látok hazánkra nézve, sőt hazánk fölvirágoztatására ez az egyetlen mód épen az átalános szavazatjog behozatala által. Én nem félek ennek behozatalától, hatalmas érvem van e mellett, hatalmas még senki által meg nem czáfolható. {Halljuk !) 1 S48-ban, midőn a pozsonyi országgyűlés e jogokat kiterjesztette az eddig jogokban nem részesült egész népnek egy nagy részére: azon jogok elles föllázadtak-e azok, kik előbb ezzel nem birtak í Nem; hanem hálával, a dolog természete szerint, hálával fogadták; és most, hogy e jogok tovább is kiterjesztessenek, ha azokra, kik abban még nem részesültek, nem részesülhettek még e jogban: akkor mi fog ez által bekövetkezni? az, a mi 1848-ban következett be, hogy hálával ismerik el a képviselőháznak ezen szoros igazságra, jogegyenlőségre alapított határozatát. En ennek támogatására, hogy a jog kiterjesztessék, egy más, nem kevésbbé nagy érvet hozok fel {Halljuk!) az internationale törekvései ellen. Épen a napokban olvashattuk, hogy Spanyol- és Franeziaországban rendkívüli szigorú rendszabályokat, törvényeket alkalmaznak az internationale törekvései ellen, pedig azon országok hatalmasok s egynyelvű országok s mégis félnek az Internationale fondorlataitól, talán némelyek nem is tudják köztünk t. ház, hogy tulajdonképen mi czélja az internationálenak. {Halljuk!) Annak egyik főczélja, — a többit nem akarom előszámlálni, — a német és angol nemzetiségeken kivül, minden más nemzetiséget halomra dönteni; természetes, hogy e minden más nemzetiségek közt a mi magyar nemzetiségünk is benne van. február 29. 187-2 Kérdem a t. kormánytól, minő intézkedéseket szándékozik e romboló törekvések ellenében tenni 1 Azt hiszi talán, hogy a hadsereg távol tartja tőlünk, különösen Magyarországtól az internationale átkos törekvéseinek következéseit? Nem. A mai korban a vasutak összekötik az egész világot, berontanak e törekvések ép ugy, mint a lidérczek és sárkányok a kéményen és zárt ajtókon is bejuthatnak. Minden egyéb intézkedés sikertelen marad : csak egy vezet sikerre, és ez az : ha az átalános szavazást kimondjuk, és ez által hazánk minden más nem-magyar ajkú polgárait is szorosan mint testvéreinket e hazához kapcsoljuk. Én részemről más sikeres módot nem tudok. Megengedem, hogy lehetnek a különböző nemzetiségek közt imitt-amott országszerte némi izgalmak: akkor, ha az átalános szavazatjog behozatok ; de azt meg nem engedem, hogy a tanulatlan nagy sokaság a hála helyett, melylyel a képviselőház iránt tartozik, — a haza ellen támadna. Ezt nem teszi a tanulatlan bár, de erkölcseiben meg nem romlott nép soha. Meglehet talán lesznek itt-ott izgalmak, de minő forrásból veszik eredetüket ? Könnyű kitalálni. Egyrészt az internationaleból, másrészt az országnak úgyszólván szabadalmazott egy harmadrészéből, mely nálunk jogokban részesül. Ezeknek tudományos mesterséges fondorkodása izgatása okozza azt. Ha a képviselőház törvényt hoz azokra nézve, kik jogokban részesülnek, de azzal viszszaélnek : a szabadságra magukat érdemetlenekké teszik, ezért a jogok élvezetétől megfosztja, megbünteti, ezt értem, ebben van logika, van szoros igazság. Kik jogukat roszra, ellenfeleik ellen fordítják, mondom, azt értem, hogy ezek bűnhődjenek s hogy erre hozatik törvény, ebben van logika, de a ki oda át nevet, annak fejében nincs logika. (Derültség.) Mondom, hogy a gonoszok ellen hozatik törvény, hogy azok bűnhődjenek, van szoros igazság, józan ész, hogy kizárassanak, bűnhődjenek vagy az által, hogy bizonyos ideig jogokat ne élvezzenek, vagy ha többre is érdemesek, fogságra ítéltessenek. De büntetni azokat, kik még jogokban nem részesültek, büntetni azért, mert majd egykor talán közülök némelyek ezen jogot a haza ellen fordíthatnák : ebben nincs logika, nincs igazság! En azt mondom t. ház, hogy az értelmes, fejlődött, tudományos ember nagyobbat nem véthet soha, mint akkor, mikor azokat a jogokból kizárni erőlködik, kik még nem vétettek, hanem ártatlanok, kik a hazának tulajdonképeni testi