Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-458

282 453. országos ülés márczius 11. 1872. csém Ráczkeve mezőváros ellenzéki pártjának 122 aláírással ellátott kérvényét benyújtani, melyben az 1848. IV. t. ez. 3. §-ának épségben tartásáért, — az országszerte elharapódzott megvesztegetések ellen szigorú törvény hozataláért, — végre a képviselőkre nézve az incompatibilitas elvének törvényszerű kimondásáért tisztelettel esedezik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vukovich Sebő: T. ház! Én a szerencsétlen alvidék ügyében vagyok bátor egy határozati javaslatot előterjeszteni, melyet 12-en irtunk alá. A tárgy sürgős volta és fontossága fölöslegessé tesz minden szóbeli támogatást; azért engedje meg a ház, hogy azt egyszerűen felolvassam. (Olvassa :) Határozati javaslat. Köztudomású levén a végtelen pusztítás, melyet az alsó megyékben a már 3-ik évben dühöngött árvizek okoztak, s melynek következései a mindinkább terjedő károsodásokban, elszegényedésben, sőt halálozásokban is naponként szomoritóbb alakban tünedeznek fel, miután e napokban a miniszterelnök a házzal azt tudatta, hogy az alvidék fölsegitésóre egy törvényj avaslat készen van: határozza el a ház, miszerint oda utasíttassák a pénzügyminiszter, hogy ezen halasztást nem szenvedő tárgyban rögtön, a napirendnek ideiglenes felfüggesztése mellett, a megkívántató törvényjavaslatot a ház elébe azonnali tárgyalás végett mutassa be. Elnök : Ki fog nyomatni s a képviselő urak között ki fog osztatni. Lázár Ádám: T. képviselőház! A képviselő házban meglehetős számmal ülő hivatalnokokat is érdeklő ügyben szándékozván felszólalni, azt hiszem, hogy a túlsó oldalról a szokottnál valamivel nagyobb csendben fognak meghallgatni. Az 1868. LIV. t. ez. által életbe léptetett uj polgári törvénykezési rendtartás 399. § a szerint birói végrehajtás alá vétethetik a köztisztviselők és lelkészek fizetése és nyugdija 300 frton felül oly hozzáadással, hogy a 300 frt mindig az illetőnek sértetlenül fen tartandó. Hogy ezen kifejezés alatt „fizetés" a törvényhozás mit érthetett, azt az akkori vitákból bőven lehet tudni; semmit egyebet, mint a mit latinul „salarium" németöl „Gehalt"-nak neveznek. Hogy pedig e kifejezés alatt sem napidijt, sem más átalányokat, utazási vagy más pótpénzeket, annál kevésbbé a lakbért nem érthette : kitűnik abból, hogy más országokban, jelesen pedig a Magyarországban is érvényben volt osztrák polgári perrendtartás szerint mindezek egyenként elé vannak sorolva és meg van határozva, hogy ezekre mennyiben történhetik birói foglalás. Hogy ezt a törvényhozás nem kívánja : azt bizonyítja azon körülmény, hogy mint lefoglalható tárgyról semmi egyébről nem intézkedett, csakis köztisztviselők fizetéséről és nyugdijairól. Ezen intézkedése a törvénynek csaknem 4 éven felül, mióta az uj perrendtartás életbe lóptettetett: majd minden bíróság által kivétel nélkül igy értelmeztetett. Történtek ugyan kísérletek ez irányban több hitelezők által, de azok a lakpénzt illetőleg visszautasittattak, nem tekintetvén ez a bíróság által fizetésnek; hanem oly javadalmazásnak, mely a természetbeni lakást helyettesíti. Ugyanily értelemben értelmeztetett ez a honvédtisztek fizetésének lefoglalása, illetőleg lakbérök birói végrehajtás alá vonatása iránt, melyek közül némely törvényszék egy-, másik más eljárást követvén, az egyöntetűség csak az által lett elérve, hogy némelyek ez ügyben tovább fáradozni nem akarván : semmiségi panaszszal vagy másféle lépésekkel nem éltek. A legközelebbi időben azonban történt az, hogy ily lakbérekre minden megszorítás nélkül végrehajtási engedély nyújtatván, vagy pedig a bíróság által az igazságügyminiszter ur magyarázó rendelete következtében megengedtetett; a mint ezt részint a sajtó, részint a bíróságok ós ügyvédek értesítése folytán, biztosan megtudtam, ennek következése lőn az, hogy a lakbérre nézve némelyek azon hivatalnokok közül megrövidítést szenvedtek. Miután a" törvények magyarázata alkotmányos fogalmak szerint senki más, mint az országgyűlés által lehet, csak elintézhető; de a miniszter azok bármi értelemben magyarázására, kiterjesztésére vagy módosítására hivatva nincsen, s miután ily eljárás által a jogbiztonság és az érdekelt perlekedő feleknek a törvényhozó hatalom iránti bizalma van megingatna, s miután az előadottakból láthatni, hogy a törvény nemcsak, hogy meg nem tartatik, ellenkezőleg az önkény csak szélesbittetik: ily eljárásoknak véget vetni a törvényhozó testület van hivatva. Nem szándékom sem a hivatalnokok könnyelmű adóságcsinálását helyeselni, sem pedig a hitelezők követelésének kijátszását; anynyival kevésbbé a túlságos uzsoráskodások pártolása tekintetében felszólalni; hanem csakis a törvényhozás jogainak megóvása, illetőleg a miniszteri önkényes intézkedéseknek a rendes keretbe vissza terelése érdekében szólalok fel, s épen ezen ügyben vagyok bátor az igen t. igazságügyminiszterhez következő interpellatiót intézni: Interpellatio az igazságügyi miniszter úrhoz!