Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

457. országos ülés márczins Sí. 1873. 273 Az, vajon jövedelmez-e, vagy nem ? az az illető vállalatot életbe léptető pénzintézetnek kevés gondot szerez. T. ház! Hogy mennyire organicus kapcsolatban van ezen kérdés megoldása sok oly kérdéssel, melyet nap nap mellett megoldozgatunk, pl. egyes vasúti kérdésekkel, mennyire organicus összeköttetésben van azon investitiókkal, melyeket teszünk az államvasutakra : annak bebizonyítására, hogy mennyire hibásan járt el a kormány akkor, midőn tekintet nélkül ezen organicus kapcsolatra, még ma is ujabb és ujabb közforgalmi intézeteket hoz létre, anélkül, hogy figyelembe venné, mikép kell ezeket majd a közraktárokkal összhangzásba hozni, legyen szabad csak néhány szőt mondanom. Több miilóra rug azon költség, melybe kerülni fog az államvasuti indóháznak áru-indóházzá leendő átalakítása. A törvényjavaslat itt fekszik, s reménylem, hogy törvénynyé fog emelkedni; de ha a törvénynyé lesz is, meggyőződésem szerint mindaddig, mig az entrepötok kérdésébe alkalmunk nem lesz mélyebben bele tekinteni, nem vagyunk azon helyzetben, hogy egész megnyugvással ítélhessünk a felett, vajon szükséges-e ezen áruindóház oly módoni létrehozatala, a mint a törvényjavaslatban indítványozva van, vagy vajon az országos közraktárak létrejővén, nem fogják-e magukhoz vonni tetemes részét azon áruknak, melyek kedvéért 4.000,000-nyi és még azon felüli összegek reáforditásával is akarjuk a pesti személyindóházat áruindóházzá átalakítani. Ez oly fontos kérdés, hogy ón igen csodálkozom, hogy a törvényjavaslat indokolásában nem volt figyelem arra, hogy megnyugtatóan számokkal lett volna kitüntetve: hogy ez áruindóházra a tervezett nagyságban szükség van, tehát annyi számos milliót befektetni kell azon esetre is, ha az országos entrepőt-k létre jönnek. Az indokolásban erről nincs szó, és ezt annál inkább sajnálam; mert meggyőződtem, hogy azon nagy investitiónak egyrésze legalább mellőzhető lesz; mert az entrepőt-k, — az országos közraktárak — annyi árut „fognuk keblükbe felvenni, hogy az áruindóház oly nagy mérték beni átalakítása feleslegessé és hasztalan kiadássá válik. Ezt jelenleg igazolni és bebizonyítani még nem lehet; de ép azért nem : mert nem organicus összefüggésben lett a két javaslat a t. ház elé terjesztve, vagy pedig a combinatio nem vette figyelembe ennek jövőjét és horderfejót. Es nemcsak itt, de sok helyütt az országban az államvasutaknál ujabb és ujabb investitiók vannak az 1872-iki költségvetésben megszaIÍPT. H. NAPLÓ 184f XXII. vazva, és pedig sok részben ugy, hogy a t. ház az objectumokat nem is ismeri. Én tudom, mert e tárgy által folyton melegen érdekeltetvén, informáltam magam e dolgokban is, hogy nemcsak Pesten, hanem az államvasút mentén levő több állomáson nagy»bbmérvü átalakítás és raktárok felállítása czéloztatik. Ismét azon kérdést merem tenni: lehet-e teljes megnyugvással milliókat költeni az államvasút teljesebb felszerelésére akkor, midőn nem tudjuk, hogy a közraktárak által azon 10—15 filialis is, melyek felállitatni szándékoltatnak, az ország különböző emporumaiban : szükségesek-e ? és mennyire lesz ez átalakításoknál szükség azoknak egy minimumra való leszállítására. Csak azért vagyok bátor e tárgyban — talán a t. háznak türelmével visszaélve — a részletekbe belemenni, mert meggyőződésem az, hogy mentül szövevényesebb egy ügy, hogy mentül nehezebb megoldása, mentül több előföltételhez van kötve, és mentül több tanulmányt igényel: annál többet kell vele foglalkozni, annál kitartóbban és behatóabban kell azon nehézségek megoldásán fáradozni és annál inkább szükséges, hogy szakadatlanul folyjanak az előmunkálatok; ne pedig ugy, mint azt sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy a legjobb szándék mellett, mely a t. közlekedési miniszter urat vezette ezen ügyben: ma ott állunk t. ház, — se részben a miniszter ur nem igen czáfolhat meg, — hogy még az elhelyezési kérdésben sincs miniszter ur azon helyzetben, hogy dönthetne. S én értem, hogy miért nincs abban a helyzetben. Azért nincs, mert még azon meggyőződést, melyre szüksége van arra, hogy dönthessen ; azon adatokat, melyek a meggyőződéshez szükségesek: még nem szerezte be, nem szerezte meg pedig azért, mert a legújabb időben nem volt ideje a kérdést ismét kezébe venni, mely már hónapok óta — de mit mondok — már egy éve hever ; nem a szó azon értelmében, a mint talán a munkát — ne méltóztassanak inpariamentalisnak venni ezen kifejezésemet, — a mint talán a munkát értik és értelmezik a mi minisztériumunkban; hanem hever minden esetre a szó azon értelmében, hogy nem szenteltetett ezen ügynek oly munkásság;, a mint a munkásságot, ernyedetlen ós szakadatlan munkásságot az én felfogásom szerint ily fontos és szövevényes ügy a minisztérium részérő] kíván. Én, t. ház, nem ámítom magam azzal a reménynyel, hogy ezen országgyűlés alatt, ha elfogadjuk is a határozati javaslatot, phisikai lehetőség lesz egy törvényjavaslattal, vagy egyéb kormány-előterjesztéssel e kérdést megoldani; de mert most már a közvélemény ugy szólva min35