Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

20 448. országos ülés február 39. 1872. egy pár ponttal lehet átalánosan szabályozni, de olyat törvénybe soha sem vennék fel. Ami már most a censust illeti: határo­zottan az átalános szavazat jognak vagyok ba­rátja; én nem tartom feljogosítva az államot, hogy valakit e jogából kizárhasson, a ki bizo­nyos életkort elért, s a ki az állam terheiben osztozkodik. Ezen nézetemben nem ingat meg en­gem az, a mi mondatott a 15 —16 évesekre, a púposokra, a bénákra és a nőkre nézve. A 15 évesek bejönnek 20 éves korukban az átalános szavazati jogosultságba; a púposok és bénák fi­zetnek, sőt a besorozó bizottság elé is állanak, hogy be nem sorozzák őket, az nem az ő hi­bájok. Ami a nőket illeti, e tekintetben ugy gon­dolom, hogy talán maga a női nem lenne az, a mely a behozatal ellen legjobban fogna küz­deni, mindaddig, mig el nem veszti azon nemes érzéket, hogy t. i. mig a férfi az igazságot ke­resi : ő addig a szépnek mivelője. De külön­ben figyelmeztetem különösen házas képviselő­társaimat, hogy ők igen jól tudhatják, hogy a politikában és képviselő választásoknál a nőknek igen nagy befolyásuk van és minden férjes nő­nek van legalább egy szavazata, és ha külön­ben is szavazna: akkor kettő volna. Az átalános szavazati jogra nézve Bausznern Guidó t. képviselő ur nevén akarván a gyerme­ket megnevezni, azt mondotta, hogy az daemago­giára vinne ós a magyar nemzet supprematiáját veszélyeztetné a többi nemzetiségek ellenében. Én megvallom, t. ház, hogy nem csodálko­zom, hogy azt mondta nemes buzgalmában ; de igenis csodálkozom, hogy a túlsó oldalról s kü­lönösen a kormány részéről e mondatát tetszés­sel fogadták. Ha a magyar nemzetiségnek ily utakra van szüksége, hogy suprematiáját bizto­sítsa: akkor a magyar nemzetiség életre alig érdemes. Én is óhajtom hogy a magyar nemze­tiségnek meg legyen suprematiája s az meg is lesz, meg is van numericus számánál, műveltsé­génél s vagyonosságánál fogva, s e tekintetben a nemzetiségektől félnünk sem lehet, azok elle­nünk e tekintetben soha nem is fognak harczol­ni. Meglehet, hogy van egy-két rajongó ember egy-kétszáz izgató, a ki álmodozik ilyenről is; de épen az által, ha mi törvényeinket ugy al­kotnék, hogy azok részlehajlást mutatnának : e rajongók kezébe csak fegyvert adnánk ; mig így fegyverük nem lévén : a nép elfordul tőlük. Azonban nem lévén most tökéletes, gyökeres tör­vényjavaslatról szó: engedjék meg, hogy még egy pár szót szóljak a beadott törvényjavaslat­hoz. A miniszter ur azt mondja, hogy az első fejezet, tulajdonképen az 1848-ki V.« t. cz.-et csak mintegy magyarázza az uj törvényjavaslat; igenis magyarázza; csakhogy ugy, hogy a betű­ket kiélesiti, hogy azok csakugyan öljenek s megöljék az abban rejlő szabadelvű politikai szel­lemet és erkölcsöt. Tagadhatlan az, és bármily hosszú sophis­ticus beszédeket fog is tartani a túlsó oldal ; soha nem fogják bebizonyítani azt, hogy ezen törvényjavaslat által igen sok jogcsorbitás fog létesíttetni, hogy igen sokan, kik az eddigi jog alapján szavazati joggal bírtak : ezentúl nem fog­nak bírni. Fölemlittetett itt már a házosztályadó, melynél fogva az alföldi városokban csaknem minden háztulajdonos, ha nem bir egyébként szavazati joggal, ki van zárva; felemlittetett az iparosokra rótt súlyos adó is, melynél fogva ezen nemzetünknek életerős törzse meg fog fe­leztetni számban, meg fog fosztatni eddig gyakorlott jogától. És csak egyet vagyok bátor még felemlíteni, azt t. i. hogy ezen törvényjavaslatban ben van az, hogy az 1869-ki összeírások alkalmával azok, a kik a régi nemesi jog alapján jöttek be: azok ben is maradnak : s azok, a kik akkor be nem Íratták magokat; többé nem is fognak beí­ratni; ez t. ház! nemcsak igazságtalanság, ha­nem következetlenség is, mert akkor 1869-ben bármily alapon beirottaknak is újra fel kellene vétetniök, — s miután ez nem fog történni : ez épen a legbiztosabb statistikai adat lesz arra, hogy a törvényjavaslat csakugyan sokakra nézve jogcsonkitó. De ugy hiszem, t. ház! hogy ez is elég már a vita 7-ed napján, és én nem akarom tovább igénybe venni a t. ház türelmét. Azért midőn kinyilatkoztatom azt, hogy én egy gyökeres tör­vényt szerettem volna a ház asztalára letéve látni; mit azonban el nem érvén, ugy hiszem, hogy az, a mit még kivinni lehet, másutt nem található fel, mint egyedül Tisza Kálmán t. képviselőtársam határozati javaslatában: azért én a jelen törvényjavaslatot a részletes tárgya­lás alapjául el nem fogadom; hanem pártolom Tisza Kálmán határozati javaslatát. (Helyeslés hal felöl.) Elnök: 5 perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után) Méltóztassanak helyeiket elfog­lalni. Helfy Ignácz: T. ház! (Felkiáltások: Nem vagyunk 100-an.) Csanády Sándor: T. ház! Tegnap­előtt szives volt az általam nagyon t. elnök ur kinyilatkoztatni, hogy mihelyt a képviselők azon számmal nem lesznek jelen, mely a tanácsko­zásra szükségeltetik: kötelességének fogja tar­tani a névsort felolvastatni, hogy azoknak ne­vei, kik távol vannak, köztudomásra jussanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom