Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

4S7. MrnáfM Uéc mártslm 9. t§7S. f§8­fosztatott tisztjeinek választásárai befolyásától. Ezen óvást ://: alatt, in origine szinte ide mel­lékelem; beadta azt a gyűlésnek Révay Nándor ur a kővetkező tagok nevében: Justh György, Beniczky Albert, Justh Kálmán, Rakovszky Iván, Vladár Pál, Hagel Ferencz, Keviczky István, Jeszenszky Ferencz, Újhelyi Boldizsár, Reviczky Márton, Jeszenszky János, Riedl Alajos, Dukáth Dániel, Országh József, Mudray Pál, Feja Dénes, Lettrich György, Paulini Tóth Vilmos, Svehla András, Jeszenszky Ferencz, Pavlovics István, Vanovics Péter, Heresuth Albert, Krasznetz Fe­rencz, Lencsó András, Folkusházy Gábor, Pinko Ambrus, Dulla Máté, Tarancsák András, Sipka Samu, Kohuth József, Csepcsányi Gusztáv, Köhr Gyula, Horváth Mihály, Csulen Márton, Csajka György, Miskolczy György. Alapos okom van nekem beiktatni a névsort az interpellatióba, oly ok, melyet nem akarok most felemlíteni, nem akarom, hogy beszéd tár­gyát képezze az, a mi engem arra bir, hogy az interpellatióba betegyem. (Olvassa tovább az in~ terpellatiót.) Daczára ezen óvásnak, mely a többség, azaz 57 tag által egyszerűen elvettetett, az uj köz­gyűlés megalakitottnak kimondatott, s a tisztújí­tás foganatosíttatott 1871. decz. 30-án, a tör­vény világos rendeleteinek gunyjára. F. é. január 12-én Írásban adtam be pa­naszt a belügy ér úrhoz, a fentnevezett 38 tag nevében ezen önkénysugalta eljárás ellen, de a beíügyér ur mind ekkoráig még feleletre sem méltatott. (Ma jött meg a válasz.) Mindezeknél fogva tehát kényszerülve vagyok a beíügyér urat megkérdezni: Szándékozik-e ezen ügyet egy részrehajlat­lan bizottság által megvizsgáltatni? Azzal a vizsgálattal, ami eddig történt, megelégedve nem vagyok, ajánlom ezen ügyet a t. háznak becses figyelmébe, mert csakugyan ha a népben azon meggyőződés verne gyökeret, hogy a törvény világos szavait is meg lehet sérteni azoknak, kik első sorban hivatvák ezen törvé­nyek védelmére és megtartására : oly depravatió­nak, corruptiónak volna kitéve (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) az ország, hogy azután nem lesz országgyűlés, nem lesz minisztérium, a ki zabolán fogná tartani tudni a népet. Ne öljük el azon érzést, melylyel felvidéki népünk Magyarország szent törvényei iránt visel­tetik ; ne öljük el, hanem inkább növeljük ezen érzést, az alkotmányosság érzését, a hazasze­retetet. Ha azon törvénysértések, melyek talán a népre nézve előnyösek, épen a kormány közegei által követtetnek el: ugy meggyülöltetik hazánk alkotmánya. En ezt nem akarom : azért benyújtom inter­peílatiómat. (Felkiáltások balról: Halljuk még egy szer az interpeüatiótl) Elnök : Kérem a gyakorlat az, hogy vagy beadja a képviselő interpellatióját, és akkor a jegyző olvassa föl; vagy pedig saját maga olvassa föl: s akkor szükséges a másodszori felolvasás. (He­lyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Ezen interpellatiora tulaj donképen a választ maga a képviselő ur megmondta, midőn azon indokolást felolvasta. Turóezmegyében megtörtén­tek a bizottmányi választások s azok ellenében a t. képviselő ur hozzám távirati utón panaszt intézett és kért, hogy a restauratiót ne enged­jem meg: mert a választások nem történtek ren­desen. En ezen távirati sürgönyre szintén távirati­lag felhívtam Thuróczmegyét, hogy adjon érte­sítést. Thuróczmegye táviratilag értesített engem a felől, hogy a választások megejtettek, és a megválasztott képviselőknek %-de igazolva van, s ezen alapon a restauratiót szándéka megtar­tani. Ekkor én kezembe vettem a törvényt, és miután a törvény 39. §-a világosan kimondja, hogy ha a megválasztott képviselők 3 / 4-de iga­zolva van: a tisztújítás megtartható, s igy igen ter­mészetes, hogy a t. képviselő ur távirati pana­szának eleget nem tehettem, s Thuróczmegye restauratióját nem kifogásoltam. Később a t. kép­viselő ur 38 társával panaszt intézett hozzám, a restauratió ellen. E panaszt ismét megkül­döttem Thurócz megyének, s a hivatalos ada­tokból és a jegyzőkönyvből tudomást szerez­tem arról, hogy a panasz alaptalan: s igy igen természetes, hogy annak helyet nem adhatván, a restauratiót nem kifogásoltam. Mindezt egyébiránt fölösleges felhoznom, mert a t. képviselő ur maga olvasta föl az in­terpellatiót, maga mondta el az indokokat, és ezekből a t. ház meggyőződhetett, hogy az én eljárásom tőrvényre volt alapítva. Én csakis azért szólaltam föl, hogy a t. képviselő ur némely megjegyzéseire válaszoljak. A t. képviselő ur azt kérdi interpellatiójában: szándékom-e ez ügyet megvizsgáltatni? Nem szándékom, mert előttem a t. képvi­selő ur bármennyire is becsülőm szavának hite­lét, sokkal kevesebb hitelességgel bir: rmot Thu­róczmegye törvényhatóságának jelentése. (Mozgás bal felől. Felkiáltásolt: Képviselő!) A képviselő ur panaszát nem mint ország­gyűlési képviselő adta be, hanem mint Thurócz­megye közönségének egyik tsgja. A megye kö­zönségének egyik tagja elleneién pedig a megye

Next

/
Oldalképek
Tartalom