Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

M8. országos fflés felíruár 29. 1872. W gásom szerint semmiféle pénz- vagy vasúti intézet igazgatója, igazgatótanácsosa vagy hivatalnoka nem ülhet. (Élénk helyeslés.) Ezzel azt hiszem tökéletesen elég van téve a. czélnak; amit ezentúl fogunk tenni: sok lesz, több lesz, mint amit elérhetnénk. Ami a szavazási módot illeti, némelyek a titkos, mások a nyilvános szavazást pártolják. Ugy tudom, hogy ez nyilt kérdés, és helyesnek tartom, hogy nyilt kérdés maradjon, mert ezen kérdésre nézve alig tudnék valakit, aki magával teljesen és tökéletesen az eddig szerzett adatok nyomán tisztába jöhetett volna. Én itélve azok után, miket e tekintetben tapasztaltam, helyesebben mondva olvastam, a nyilt szavazás mellett vagyok. Főleg, ha a titkos szavazást még egy pár képviselőtársunk ugy védené, mint tegnapelőtt vagy tegnap Csiky Sándor képviselőtársam, akkor megvallom azon nagyszerű eszme, t. i. a titkos szavazás eszméje azt mondhatja: uram, ments meg engem barátaimtól, az elleneimtől majd magam megvédem magamat. Ezeket akartam csak elmondani. (Élénk éljenzés.) Kemény Mihály: A t. belügyminiszter urnák emelkedett hangon a trónbeszédbőli idézésére többen és különösen Várady Gábor képviselőtársam ráolvasta azt, hogy az idézett trónbeszédben nemcsak a választási törvény alkotása ; de sok egyéb említtetett fel, mit ezen 3 évueyclus alatt a törvényhozásnak be kellett volna fejeznie. Én csak egyet említek még meg a trónbeszédben kijelölt reformok közül, t. i. a főrendiház reformját. Ez a választási tőrvénynyel rokon levén, ezzel együtt legtökéletesebben intéztethetett volna el. Hanem bocsánat, talán a t. kormány szükségtelennek tartja, hogy a felsőház is reformáltassék ; mert hisz széltében hangzik már a kiadott jelszó, hogy minden baloldali választókerületben mágnás fog fellépni; akik, ha ezen uj csonkított törvényjavaslat alapján be fognak választatni, és ezenkívül talán a katholikus pártból is néhány püspök: akkor majd bezárhatjuk a főrendiház ajtait, és a kik véletlenül benn maradnak: azokat majd Pulszky ur kezelése alá veendi. Ami magát a választási törvényre jelzett idézetét illeti a t. belügyminiszter urnák, az szerintem nem akar egyéb lenni, mint insinuatio a ház ezen oldala ellen, hogy t. i. mi még most is akadályozzuk ezen törvény reformálását. Azonban nem érte el ezélját az igen t. belügy-_ miniszter ur, és idézete által csak magát és a kormányt vádolta; vádolta először azért: mert azóta harmadfél év múlt el; s mert az országgyűlésnek csak nem szetoszlasakor hozta be a törvényjavaslatot; és másodszor azért is: mert most sem akarja reformálni ugy, mint az hangoztatva volt a fejedelmi trónbeszéd által és ugy, mint a hogy azt a kőzérzület és közvélemény tetszéssel fogadta volna. Azt moüdá továbbá az igen t. miniszter ur, hogy az 1848-diki törvényekre nézve már az élet mutatta ki a hiányokat, melyek folytán azokat ma nem fogadhatjuk el, Hozzá teszem, hogy a belügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatnak az élet nem csak hiányait mutatta meg, hanem a fölött már pálczát is tört. Ez meglehet, hogy korai ítéletnek fog látszani; de bebizonyítom azzal, hogy ezen törvényjavaslat csak a clubbok és osztályoknál 4 heti időt vett igénybe, és itt is bizonyosan nem szabadelvüsége ós jósága idéz elő oly hosszura nyújtott vitát: hanem ép annak ellenkezője; nyilt titok az, hogy a túloldalon sem fogadtatott ezen törvényjavaslat hozsannával; s én bátor vagyok állítani, hogy ha az igen t. belügyminiszter ur azt miniszteri tárczájának elasticus zsinórjával körül nem fűzi: eddig már a kandalló melletti kosárban lett volna az egész törvényjavaslat. De t. ház! röviden indokolni] akarván azt, hogy ezen törvényjavaslattal szemben miért fogadom el Tisza Kálmán képviselőtársam határozati javaslatát: még egy pár tótelére a törvényjavaslatnak, mindamellett, hogy már a 7-ik napot veszi az átalános vita igénybe, nekem is legyen szabad reflectálnom. Abban pártolom a t. miniszter urnák nézetét, hogy a változtatandó törvényeknél nem jó oly módosításokat behozni, melyek igen rövid idő alatt újra módositandók volnának és igy csak az .idő pazaroltatnék, és újra felzaklattatnék a közérzület. Ugyan erre fektetett súlyt Szilágyi Dezső t. képviselő ur is, Tisza Kálmán t. képviselőtársam indítványával szemben; de vajon hiszik-e önök azt, hogy a beadott módosítások olyanok, melyek maradandó becsesel birnak? vajon nem kétségkívül áll-e, hogy a legközelebbi parlament hangosan fogja követelni azok revisióját? Részemről azt óhajtottam volna, hogy a t. miniszter ur összeszedve mindazon adatokat, melyeknek hiányait felemiitette; de mely hiányok és mulasztások csak őt vádolják, kimeri tő gyökeres uj törvényjavaslat alkottatott volna; és ha egy ily tőrvényjavaslat feküdnék előttünk: minden esetre első kérdés volna a eensus megállapítása; második pedig a kerületek beosztása; ami azon tul van: az eljárás, a névjegyzék, a választási mód: annak legnagyobb része olyan, ami nem törvénybe való, s azt egész röviden