Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

£52 467. oruigoe Hét nárttUs t. 1872. törvényben rejlik egy olyan kis lóláb abból a közös ügyből; ezt látjuk mint mindenütt, a választási törvénynél is, és kérem, ha egy valóságos reformpártot akar alakítani a t. kormány, és ha netalán, mint én jól vagyok értesülve; szándékoltatik valami ujonezozás a reformpárt számára: jó volna meggondolni azt, hogy a kőzösügy azokban a reformokban s a reformokra vonatkozó törvényjavaslatokban ne játszék mindig oly nagy szerepet; hanem hogy a valóságos szabadelvüség és szabadság honosuljon meg egyszer azon törvényjavaslatokban is, melyeket a t. kormány, bejelent. Meglehet, hogy ha mint én gondolom, s mint már emiitettem, hogy nagy ujonezozás szándékoltatik a reformpárt számára, (Pulszky Ferencz nevet.) hiába nevet a t. képviselő ur, de én hiteles kutforrásokból hallottam; csakhogy irtózik a valóságos szabadelvű reformtól, de miért irtózik 1 Azért, mert őszintén megmondva a t. kormánynak, a közösügyből nem bir kiszabadulni, nincs számára kimenekülés. E kis reflexiókért bocsánatot kérek, t. ház, mely nem vág ugyan szorosan interpellatióm keretébe. (HaUjukl bal felől) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a szabályok értelmében indokolni és beadni interpellatióját. Paulini Tóth Vilmos: Bevégeztem már, csak megjegyzem még azt, hogy interpellatióm egy kis változáson megy keresztül s azért ismét bocsánat, hogy azon csekély változtatást plajbászszal javítottam. (Derültség.) Interpellatióm a t. belügyminiszter úrhoz a következő : Interpellatio a belügyminiszter úrhoz. Turóczmegye köztörvényhatóságának az 1870. XLII. törvényezikk értelmébeni rendezése tekintetéből az egész megye 19 választókerületekre osztatván fel: megválasztattak a biráló és igazoló választmányok, és valamennyi választókerületben a választási határnap 1871. deczember 12-re tüzetett ki. A választások foganatosíttattak tettleg 18 választókerületben, csupán a styavnicskai választókerület nem ejtette meg a választást, mivel az elnök bekövetkezett „rendetlenségek" miatt a választást beszüntette. Az igazoló választmány 1871. deczember 13-án megkezdvén működését, a törvényes 15 nap föntartásával 15 választókerületben föltételesen igazolta a választásokat, három választókerületben pedig a választásokat egészben megsemmisítette, törvényellenes eljárás indokából. A törvényes 15 nap alatt benyujtattak a panaszok még két választókerületbem föltételesen igazolt választási eljárás, és észrevételek több más választókerületekben megválasztott tag képessége ellen. Ezen panaszokat és észrevételeket az igazoló választmány rendre elütötte ugyan, kivéve négy választott tag elleni észrevételt, melyet elfogadott, s ezen négy tag helyébe a választásnál negyedik helyen legtöbb szavazatot nyert egyéniségeket megválasztottaknak jelentette ki, az 1870. XLH. törvényezikk 32. és 33. §§-nak ellenére; hanem határozatait az 1870. XLII. törvényezikk 38. §-a daczára senkinek sem kézbesítette 1871. év végéig. (Mutatványul, mily szántszándékos hanyagsággal kézbesittettek ezen határozatok, ide mellékelem a múlt évi deczember 15-én 26. szám alatt kelt határozatot, mely az illetőnek csak folyó évi február hó 21-én kézbesittetett.) Mindamellett a közgyűlés, 1871. deczember 16-ról szóló meghívásokkal 1871. deczember 30-ára hivatott össze. Az 1870. XLII. törvényezikk 37—39. §§-ai azonban az uj köztörvényhatóságok alakítása körül a következő eljárást szabnak meg: Az igazoló választmány megbírálja a választás napjától számítandó 15 nap alatt benyújtandó panaszokat és észrevételeket, ebbeli határozatait szabályszerüleg kézbesitteti a panaszlóknak s észrevételezőknek. A kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt az igazoló bizottmány határozataival meg nem eléged ők fölebbezhetnek a biráló választmányüoz, mely az igazolás kérdésében végérvényesen dönt. Az ezen igazolási eljárás által megsemmisített választások helyett közgyülésileg uj választások rendeltetnek el; s ha mindezek folytán 1) a választás valamennyi választókerületben végbement, és 2) a választás alá eső bizottsági tagok *U része igazolva van: akkor hirdetendő uj közgyűlés, melyben a megyei bizottság alakultnak jelentendő ki. Ezeknél fogva a belügyér ur általam — 38 bizottsági tag nevében — 1871. deczember 27-én távsürgőnyileg fölkéretett, eme törvény ellenében egybehívott közgyűlés távsürgöny utjáni beszüntetésére, hanem eredménytelenül. Mivel ekként mindezek daczá?*a 1871. deczember 30-án tartatott meg az alakuló közgyűlés ; tehát mielőtt a választás alá eső 60 bizottmány! tag 3

/«-e, a biráló bizottmány, csak működését is megkezdette volna: az uj közgyűlés tetemes része (t. i. 95 ta

ö közül 38 tag) óvást adott be a megyei bizottmány ily törvényellenes megalakítása ellen, és pedig annál inkább, mivel ezen alakuló közgyűlés egyúttal tisztújító közgyűlésnek lévén hirdetve, három választókerület, melyben választás végbe nem ment volt : a 39. §. szellemének ellenére, meg-