Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

18 448. országos ülés február 29. 1872. az alap helyes, és ha e helyes alap következtében a többség kisebb: azért mégis sokkal biztosabb, sokkal erőteljesebb és magára a miniszterre nézve sokkal több önnyugalmat adó: mint egy nem helyes alapból fölépített, néha mesterségesen alkotott nagy többség. (Helyeslés bal felől.) Ezekkel indokolván azon nézetemet, hogy e törvényjavaslatot mért nem fogadhatom el; el nem mulaszthatom tovább is menni ós elmondani nézeteimet röviden a jövőre nézve, hogy mi volna reám nézve kívánatos, midőn egy választási törvény meghozataláról vagy megváltoztatásáról van szó. Megvallom e tekintetben kitéve magamat annak, hogy ridegnek, hogy philosophusnak mondjanak, mégis kimondom, hogy nézetem legközelebb áll Schvarcz Gyuláéhoz; mert azt tartom, legbiztosabb kimondani azt, hogy minden 20 éves polgár, ki önálló, igy tehát sem apai, sem gazdái hatalom alatt nem áll, ki adót fizet, és a ki irni és olvasni tud: az választó. Ez az én véleményem. De bocsánatot kérek, midőn valakinek véleményéről van szó, azt mindig összhangzásba kell hozni a viszonyokkal és körülményekkel, és én átlátom, hogy az utolsó föltételt életbe léptetni még nem lehet, mert nincs jogunk, hogy a gyermekekben büntessük meg az apák vétkeit ; (Tetszés.) de reménylem, bizton reménylem, hogy igen rövid idő múlva oda fogunk jutni, hogy e föltételt elfogadhatván, oly censust fogunk megállapíthatni, mely szerintem a legigazságosabb és a haladásnak leginkább megfelel. Az átalános szavazati jogot illetőleg megvallom, nem tudok ez ideával megbarátkozni kivált azok után, miket hallottam; mert mióta az átalános szavazatjog közé bele kevertetik a magyar özvegyek joga: kénytelen vagyok tapasztalni, hogy habár ősz fejjel, de igen is ifjú demokraták vagyunk. (Derültség.) Hiszen, uraim, a magyar özvegyi jog a legaristokraticusabb fogalom, a mely létezik. A magyar özvegyi jog származik azon alapeszméből, hogy Magyarországon földet csak nemes ember birhat, csak nemes ember választhat, és igy csak a nemesi föld lehetett képviselve. A magyar özvegy birta élte fogytáig ezt a darab földet férjétől és igy természetesen ezen föld nem lehetett képviseletlenül; s ennélfogva a magyar özvegy meg is kívánta és birta is a képviseleti jogot. De uraim, ez a demokratiával a jogegyenlőséggel nem fér össze. Ha már a nőket akarjuk képviseltetni: akkor meg kell adni a szavazati jogot minden nőnek, ki nagy korú, de csak az özvegyekről véleményem szerint nem lehet szó. (Helyeslés,). Különben azt hiszem, hogy ha a többi föltételeket is hozzá kötjük a magyar özvegyek szavazási jogához: nem igen fognak ezen kapni. Tudvalevőleg azon szép előjoga volt a magyar özvegynek, hogy férje birtokát birtokolta mindaddig, mig férjhez nem ment, de azalatt gyászruhát volt kénytelen viselni. Én ne_^ hiszem, hogy a mostani özvegyek oly könnyen reá állanának ezen nagyon terhes föltételre, (Derültség.) Miután az irás és olvasáshoz kötött census bár megfelelne meggyőződésemnek, de átlátom, hogy most alig vihető keresztül; a másikat pedig nem tudom magamévá tenni: természetesen gondoskodnom kell arról, hogy azt fogadjam el a mi legközelebb áll véleményemhez, s ezt meggyőződésem szerint elérhetjük Tisza Kálmán t. képviselőtársam határozati javaslata által, mely egy lehetőleg alacsony és egyforma censust helyez kilátásba. Ha valamely törvény alkotásáról, vagy megváltoztatásáról van szó, én megvallva az igazat, mindig azt kérdem magamtól, hogy mit akarok elérni; a fő elv és fő eszmére nézve kell tisztában lennem. Az apró mellékindokok engem soha sem köthetnek le és nem is köthetnek meg, midőn fő elv és fő eszme lebeg előttem. Midőn a fő eszme létesítését nem érhetem el, átmeneti intézkedéshez kell fordulnom, annálinkább mert a választási törvény hosszabb időre állandó soha sem lehet, (Helyeslés.) mert nem lehet kárhoztatni az országot azon stagnatióra, mely bekövetkeznék ott, hol a választási törvény igen hosszú időre ugyanaz maradna. Bármily választási törvényt fogunk is behozni : mindig vagy a haladás fogja azt megváltoztatni, vagy időről időre kinövései lesznek kijavitandók. Egy szóval alig van törvény, mely annyi változtatásnak esik alá, mint épen a választási törvény. En az átmeneti intézkedést — mint mondám — abban látom, hogy lehetőleg alacsony censussal minél több választó kerüljön az urnához. Ezen eljárás talán elérhetővé teszi a czélt, ha nem is egyenes utón, de azon utón, melyet parlamentekben használni szoktak. Többen szólottak ugyan az incompatibilitásról is. Miután azonban ez nem képezi tárgyát a jelen törvényjavaslatnak; talán nem is kellene hozzá szólanom. De mert már többen fölemlítették a kérdést, arról is elmondom nézetemet. (Halljuk!) Minél egyszerűbb lesz az ezt tárgyazó törvény, annál jobb. Én azokkal tartok, akik azt mondják, hogy a kormány hivatalnok nem lehet képviselő, a minisztert és államtitkárt kivéve. (Helyeslés.) A lelkészt a katonával állítom egy színvonalba, és igy, nézetem szerint, valamint a katona, ugy a lelkész sem lehet képviselő. (Helyeslés.) Sem a pénzügyi, sem a vasúti bizottságban az én felfo-